A kereszténység az egyetlen olyan hit, amelyben ISTEN KERESI AZ EMBERT, és nem annyira az ember Istent. Már a Teremtés könyvében így kiált fel Isten: „Ádám, hol vagy?” (1Mózes 3:9). Jézus pedig azt mondta, hogy ő azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszetteket. A pogányok az isteneiknek tartottak lakomákat, a keresztények Istene viszont maga terít asztalt az övéinek (Zsolt 23:5). Ő áldjon meg benneteket! REINHARD BONNKE
Isten szemszögéből nézve az emberek két csoportra oszthatók: akik a sötétségben vannak, és akik a világosságban (János 3,19; Róma 1,21). A világosságban azok vannak, akik befogadták Jézust a szívükbe. Mindenki más, aki még Krisztuson kívül van, a sötétségben van. Az evangélium fénye nem csak egy ERŐSEBB fény a világban, hanem az EGYETLEN fény. Az erkölcsös élet és a jó cselekedetek nem hozzák el a hajnalhasadást. Az csak akkor jön el, ha Isten Napja támad fel a szívünkben! A fény és a sötétség nem keveredik egymással. „Mi köze van a világosságnak a sötétséghez?” - teszi fel a kérdést a Biblia (2Kor 6,14). Ha szellemi dolgokról van szó, a különbségek egyértelműek és világosak: vagy elveszettek vagyunk, vagy megtaláltattunk; vagy Krisztusban vagyunk, vagy Krisztuson kívül; vagy üdvözültünk, vagy elveszettek vagyunk; vagy Istennek élünk, vagy Isten számára halottak vagyunk; vagy megbocsáttattak a bűneink, vagy még bennük élünk. Istennél a kontúrok nem maszatolódnak el, nála nincsenek félig-meddig megváltott, félig-meddig élő, félig-meddig megtalált, félig-meddig Krisztusban élő, vagy félig-meddig megbocsátott emberek. Kövessük hát teljes szívvel Jézust, aki a „világ világossága”, és akkor mi is a világosságban leszünk! REINHARD BONNKE