Dave Hunt - Paráznáknak anyja 4.

Amikor Szent Bonifác a VIII. században Németországba látogatott, rá kellett ébrednie, hogy a klérusból senki nem tartotta meg cölibátusi fogadalmát. Zakariás pápának (741-52) így ír: „Olyan fiatalemberek jutottak felfelé a klérus ranglétráján, akik erőszakot és házasságtörést követnek el, az éjszakát egyszerre négy-öt nővel töltik, majd reggel felkelve misét mondanak.” Rathurio püspök azt panaszolja, hogy ha kiközösítené azokat a papokat, akik már nem érintetlenek, „akkor nem maradna senki, aki kiszolgáltatja a szentségeket, kivéve kiskorú fiúkat. Viszont ha kizárná a törvénytelen gyerekeket is, ahogy ezt az egyházi
törvénykönyv megköveteli, akkor még fiúk sem maradnának.”

Még idealistákból is fegyelmezetlen gazemberek lettek, ugyanis a papság volt a vagyonhoz és a hatalomhoz, illetve a legerkölcstelenebb örömökhöz vezető legbiztosabb és leggyorsabb út. A jelenlegi pápa, II. János Pál nemrégen kiadott enciklikájában, a Veritas Splendor-ban (Az igazság nagyszerűsége) egyértelműen elítéli a promiszkuitást, vagyis a törvénytelen szexuális kapcsolatot. Még talán elismerően szólnánk az efféle értekezésekről, ha ebben a pápa beismerné, hogy elődei többsége a pápai hivatalban közönséges bűnöző volt; vagy hogy a klérus, mivel tilos volt számára a házasságkötés, sokkal inkább hajlott arra, hogy meg nem engedett kapcsolatokba bocsátkozzon, mint a köznép; illetve, hogy a promiszkuitás még mindig széles körben elterjedt a római katolikus kléruson belül. Ha mindezt nem tartalmazza a Veritas Spíendór, akkor nem más, mint üres beszéd.