Tom Marshall - A megértés fogalmának megértése 12.

Képzelet: belépés a másik ember gondolat­vi­lá­gába

Mindazokat a dolgokat, amelyeket egymásnak elmondunk, el­ke­rül­he­tet­le­nül befolyásolja egyé­ni gondolatvilágunk. Ez némileg hasonlít vi­lág­né­zetünkre, vagyis arra a perspektívára, amely­ből a minket kö­rül­ve­vő világot és a velünk történő eseményeket megmagyarázzuk. Vi­lág­­né­­zetünk olyan dolgokból áll, mint az értékrendszerünk, az időnket ki­töl­tő vagy számunkra fon­tos dolgok, tevékenységek és kapcsolatok, élet­­ko­runk, bizonyos dolgokban megszerzett jár­tasságunk, ta­nul­má­nya­ink és múltbeli tapasztalataink, motivációink, előítéleteink, és így to­­vább. Egyértelmű, hogy annak a személynek, aki az üzenetet kapja, szin­tén megvan a maga gon­dolatvilága, amelyen minden információ át­szű­rődik, de ha nem értjük meg egymás gon­dol­ko­dásmódját, akkor a kapott üzenetet elkerülhetetlenül félre fogjuk érteni.

Egy nagy családból származó, a társaséletet kedvelő fiatal nőnek, aki most két kicsi gyermek édes­anyja egyikük testi fogyatékos , ő ma­­ga pedig beteges és új környezetben lakik, távol ba­rátaitól, egészen más a gondolatvilága, mint férjének, aki egyedüli gyermek volt, nagy fe­­­le­­lős­séggel járó állást tölt be a városban, esti iskolába jár, hogy be­fe­jez­ze szakmai ta­nul­má­nya­it, ezenkívül a helyi rögbicsapat edzője. A má­­sik ember gondolatvilágának megértéséhez kép­ze­lőerőre és komoly erő­­fe­szítésekre van szükség, mind hozzáállás, mind pedig odafigyelés dol­­­gá­ban. Összehasonlítgatások és elemzések nélkül kell meg­hall­gat­nunk a másik ember nézőpontját, és arra kell törekednünk, hogy be­le­kép­­zel­jük magunkat az ő helyzetébe, és az ő szemével nézzük a vi­lágot.