Õ megvetett volt, és elhagyták az emberek; fájdalmak férfia és betegség ismerõje; és mint, aki elrejti az arcát tõlünk, utált volt, mi pedig nem becsültük meg Õt. Pedig Õ csak a mi betegségeinket viselte Önmagán, és a mi fájdalmainkat hordozta: mi pedig valóban azt hittük, hogy Isten ostorozza, vereti és kínozza. Õt azonban a mi törvényszegéseink miatt sebezték meg, a mi bûneink miatt lett összezúzva sebekkel: a mi békességünk büntetése volt Õrajta; és az Õ sebein keresztül adatott meg nekünk a gyógyulás.
— ÉSAIÁS 53,3–5. (Leeser ford.)
Bátran ki akarom jelenteni, hogy az nem Isten, a mi Atyánk akarata, hogy rákban és más szörnyû betegségekben szenvedjünk, amelyek fájdalmat és gyötrelmet hoznak ránk. Isten akarata az, hogy mi meggyógyuljunk! Honnan tudom ezt? Onnan, hogy Isten az új szövetségben gondoskodott a gyógyulásunkról. Az Ésaiás 53 élénk képet fest az eljövendõ Messiásról. Ez a fejezet foglalkozik a betegség és a bûn problémájával, amelyekkel ma a Gyülekezet szembekerül. Isten megváltása az ember testére éppúgy vonatkozott, ahogy a szellemére és a lelkére is. Isten a vétkeinket és bûneinket Jézusra helyezte — és Jézus elvitte azokat. Isten a mi gyengeségeinket és betegségeinket Jézusra helyezte — Jézus pedig elhordozta azokat. Miért? Azért, hogy mi szabadok legyünk!
Megvallás: Jézus Krisztus, az Isten Báránya elhordozta az én bûneimet és vétkeimet. Ezért nekem már nem kell hordoznom. Õ hordozta az én betegségeimet és fájdalmaimat is. Ezért nekem már nem kell viselnem. Jézusnak köszönhetõen, szabad vagyok. Az Õ sebeivel én gyógyultam meg!