Ha elolvasod Jézus és a szamáriai asszony történetét János evangéliumának 4. részében, ott egy olyan beszélgetést találsz, amely két szinten zajlott. Az asszony megütközve utasítja vissza Jézus kérését: “Hogy kérhetsz inni zsidó létedre éntőlem, aki samáriai asszony vagyok?” Jézus válaszának látszólag nincs semmi értelme: “Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.” Mi volt az, amit Jézus tett? Ő az asszony szelleméből felszakadó kiáltásra válaszolt: “Te kérsz tőlem vizet? Én vagyok az, aki szomjas.” Amikor így felelt Jézusnak: “Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély...”, akkor sem hidraulikus berendezésekről akart beszélgetni. A kút több mint 120 méter mélyen nyúlt bele a tömör sziklába, de a nő szíve ezt kiáltotta: “A bajnak egy olyan mély kútja van bennem, hogy az már szinte feneketlen. Mivel tudnád betölteni ezt az űrt?” Ez volt az a kérdés, amelyre Jézus válaszolt, amikor ezt mondta: “...az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne”.
Azt hiszem, akkor kezdtem felfigyelni erre a jelenségre, amikor a Teen Challenge munkatársa voltam Wellingtonban. Miközben az utcagyerekeket hallgattam, és meg-megrezzentem, amint szidták és káromolták Istent, a kereszténységet, az egyházat és a vallást, feltűnt nekem valami más is. Szavaik mögött gyakran ott lapult egy kiáltás, ami valójában így hangzott: “Bebizonyítaná végre valaki, hogy tévedek? Nincs senki, aki megértetné velem, hogy rossz úton járok, és hogy van valaki, akit érdekel a sorsom?” Megtanultam meghallani a szavak mögé rejtett mondanivalót, és újra meg újra azt tapasztaltam, hogy a keserű gúny és a trágárság mögött jéghideg, mezítelen félelem, valamint a sérelmek és elutasítottság szülte harag lapul. Ha komolyan veszem a kimondott szavakat, akkor semmit sem értettem meg a kommunikációról.
Honnan tudhatom tehát, mit jelentenek valójában a másik ember szavai? Mikor értem félre azért, mert szó szerint veszem, amit mond, és mikor értem félre azért, mert megpróbálok a sorok között olvasni, és a saját előítéleteimet magyarázom bele szavaiba?
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
