2018. július 18., szerda

Ruff Tibor - A kézműves. Befejező részlet

Milyen egy boldog ember?

Pl. van ilyen mondás is, hogy „madarat lehet vele fogatni”. Istenben nincs semmi frusztráltság. Nekünk nagyon nehéz ezt elképzelni, mert mi tele vagyunk frusztrációval, de értsd meg, Ő nem frusztrált, - Ő bármit meg tud csinálni amit akar. Sokszor a hitünk azért gyenge, mert amikor feltekintünk Isten felé, egy ilyen szörny kép jelenik meg, haragos, ideges, nagyon mérges, elégedetlen, szomorú, hűvös lény. De ez nem az Isten, akit te ilyenkor látsz!! Isten egy boldog lény! Kimész a természetbe, ott ezt megérted, a városba soha nem fogod megérteni, mert a város a frusztráció beton emlékműve! A zsidóságban kötelező azt mondani, ha megszagolnak egy rozmaringot vagy mentát, hogy: „Áldott légy Örökkévaló, világmindenség királya, aki illatos növényeket teremtettél!"  Ha haszonelvű lenne, nem találta volna ki a rozmaring illatát, mert ennek az illatnak semmi haszna nincsen, ez egyszerűen jó! 

A kereszténységben a vallásosság az elmúlt 2000 éve alatt, először a katolicizmus jeleskedett abban, hogy Jézus Krisztus keresztjét kőbe és fémekbe öntve tette az emberek elé, amitől az emberek bálványimádásba kerültek, és egy olyan Istent láttak maguk előtt az emberek, aki szenved. Holott Jézus csak órákat volt a kereszten, és azóta a Mennyben van, a világmindenség trónszékén ül. Övé minden hatalom, és minden erő! Ő sem frusztrált.

Amire haragszik, amit nem akar, hogy legyen,  azt megsemmisíti egy pillanat alatt. Ő ha haragszik ez nem ellentétes az ő boldogságával. Amikor fegyelmez, akkor Ő szeretetből fegyelmez, de csak azért, hogy kihozza belőlünk a legjobbat. Amikor egy olyan megpróbáltatásban vagy, hogy úgy érzed ezt nem tudod elviselni, Ő azt üzeni, hogy "nemcsak el tudod viselni, de ki is tudsz jönni belőle, de nem kell annyit nyafogni!"

A katolikusok és a protestánsok isten-képét (több száz éven át) meghamisították. Egy szomorú, frusztrált, depressziós, állandóan dühöngő, haragvó, elégedetlen, büntető Isten képet állítottak az emberek elé. És persze egy hívő, ha ez él benne, amikor Isten elé járul, akkor persze, hogy nem mer semmit kérni, vagy ha kér is, fél, hogy meg lett-e hallgatva. Mert az a lény akit lát, az nem jó.

Magunknak is tartozunk annyival, hogy ilyen istent ne imádjunk. Idegen isten jelenti, hogy nem a Biblia Istene, de azt is jelenti, hogy a szívünktől is idegen. Azért ne imádj idegen istent, mert ha te egy olyan istent imádsz akit nem tudsz szívedből imádni, egy olyan isten-képet imádsz aki valójában nem is szerethető és te mégis vallásos kényszerérzésből, törvénykező szörnyeteget imádsz, akkor az a te problémád!

Miért imádsz olyat, ami idegen a szívedtől? Holott a mi Istenünk a te szívedtől nem idegen! Csak azt imádd, akiről érzed a jóságát! Ő az Isten! Ő JÓ!

"Mert jó az Úr, örökkévaló az ő kegyelme, és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége!" (Zsolt 100,5)

A mi Istenünk jó, kegyelmes Isten, és boldog Isten!

Isten áldjon meg benneteket!


Istentiszteleten elhangzott prédikáció részlete (2016)

Sámuel I. könyve 27.

Dávid a filiszteusoknál

1. Mondta Dávid a szívében: Még elpusztulhatok egy napon Sául keze által; nincsen számomra jobb, mint hogy elmeneküljek a filiszteusok országába, majd lemond rólam Sául, hogy keressen engem Izrael egész határában, és így megmenekülök kezéből. 2. Fölkelt tehát Dávid és átvonult ő meg a vele levő hatszáz ember Ákhíshoz, Máókh fiához, Gát királyához. 3. És maradt Dávid Ákhísnál Gátban, ő meg emberei, kiki a házával, Dávid és két felesége, a Jizreélbeli Achinóam és a Karmellbeli Abígájil, Nábál felesége. 4. Tudtára adták Sáulnak, hogy elszökött Dávid Gátba; akkor többé már nem kereste őt. 5. És szólt Dávid Ákhíshoz: Ha ugyan kegyet találtam szemeidben, adjanak helyet nekem a vidéki városok egyikében, hadd lakjam ott: minek lakjék szolgád veled együtt a király városban? 6. Erre adta neki Ákhís ama napon Cziklágot; azért lett Cziklág Jehúda királyaié mind e mai napig. 7. Volt pedig a napok száma, hogy lakott Dávid a filiszteusok vidékén egy év és négy hónap. 8. Vonult Dávid meg emberei és portyáztak a gesúri, a gizri és az amáléki ellen, mert ezek voltak az ország lakossága ősidőtől fogva Súr felé egészen Egyiptom országáig.9. És megverte Dávid amaz országot, nem hagyott életben sem férfit, sem nőt és elvitt juhot, marhát, szamarakat, tevéket és ruhákat, ekkor visszatért és Ákhíshoz ment; 10. és mondta Ákhís: Merre portyáztatok ma? Mondta Dávid: Jehúda délvidékén, a jerachmeéli délvidékén és a kéni délvidékén. 11. Sem férfiút, sem asszonyt nem hagyott Dávid életben, hogy Gátba vitte volna, mert mondta: hogy meg ne jelentsék rólunk, mondván: Így tett Dávid és ilyen a módja az egész időben, hogy lakott a filiszteusok vidékén. 12. És megbízott Ákhís Dávidban, mondván: Rossz hírbe keveredett népénél Izraelnél és majd lesz nekem örök szolgául.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2018. július 17., kedd

Hack Péter - Az ima ereje és fontossága

Gera Zoltán a napokban jelentette be visszavonulását. Élete és pályafutása nagyon szép példája az Istennel járó alázatos ember sikerének. Ő maga is úgy látja, hogy mindent, amit elért, Istennek köszönheti, és eredményeit nem érhette volna el rendszeres imádkozás nélkül.

A gyülekezeti közösségnek nagy előnye, hogy ki lehet építeni baráti kapcsolatokat, és a barátok, testvérek gyakran egymástól kapnak segítséget.

JÓ A TESTVÉRI KÖZÖSSÉG, DE A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA AZ IGE ELSŐKÉNT EMLÍTI AZ IMÁDKOZÁST.

„Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dícséretet énekeljen.”

Jakab levele az ima erejéről Illést hozza fel példának. Illés idejében a rossz uralkodók – Akháb és Jézabel – miatt az egész nemzetre kiterjedt a szenvedés. Bevezették Baál kultuszát, és üldözték az Úr szolgáit. Ekkor a próféta először azért imádkozott, hogy ne legyen eső; aztán pedig azért, hogy legyen. Isten ugyanis világossá akarta tenni a nép számára, hogy Ő minden fölött Úr. Baál papjaival pedig versenyre kelt, melyik isten az imameghallgató, és kinek az áldozatára jön le égi tűz. A nép meg is értette, és egy emberként kiáltotta, hogy az Úr az Isten, az Úr az Isten!

Jézus fontosnak tartotta, hogy az emberek egyénileg is kezdjenek el imádkozni, és Istentől várják a segítséget a problémájukra. Azt mondta: „Legyen hitetek Istenben!” Feltétlen hitre van szükségünk. Kérhetjük nehéz helyzetünkben a megoldást, de csak Isten akaratával összhangban. Jézus a Máté evangélium 6. részében tanít a belső szobáról, ahol az Atya titkon néz. Az imádkozás nem egy külsődleges testi cselekedet, amivel valaki az emberek tetszését nyeri el, hanem bensőséges, személyes kapcsolat az Úrral.

JÉZUS MAGA IS RENDSZERESEN FÉLREVONULT, IMÁDKOZOTT. NEM NAGYOBB A TANÍTVÁNY A MESTERÉNÉL. HA NEKI SZÜKSÉGE VOLT AZ IMÁRA, NEKÜNK SOKKAL INKÁBB.

A Gecsemáné kertben a világtörténelem legnagyobb szellemi konfliktusa zajlott le, amelynek tétje az egész emberiség jövője volt, ezen belül a mi sorsunk is ott dőlt el. Ebben a helyzetben Jézus – noha Ő egy az Atyával – leborult Atyja előtt. Az Isten keresése tehát nem lehetséges másképpen, csakis alázattal. Imádkozáskor kifejezi az ember, hogy Istent mindenhatónak tartja, Aki képes segítséget nyújtani nehéz helyzetében.

AKI KEVÉS DOLGOT KÉR ISTENTŐL, AZ SOK ROSSZ DÖNTÉST FOG HOZNI.

Az imádkozást nem „bevásárlólista” átadásaként kell elképzelni; ezért ne elégedjünk meg azzal, hogy felsoroljuk Istennek a kívánságainkat. Isten megszabadított minket a régi, bűnös természetünkből, ezért azt várja, hogy ne legyenek más isteneink rajta kívül, csak Ő legyen az Istenünk, tőle kérjünk és szóljunk Hozzá rendszeresen; kérjük és várjuk az Ő segítségét. Jó példa lehet előttünk az, hogy az apostolok minden válsághelyzetben imádkoztak, és nem emberektől várták a segítséget.

JÉZUS AZT TANÍTOTTA, HOGY IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK HÁBORGATNAK MINKET, ELLENSÉGEINKET, ÜLDÖZŐINKET ÁLDJUK ÉS NE ÁTKOZZUK.

Aki ezt teszi, az biztosan jól jár, mert ha az illető megtér, akkor ez a nyereség; ha nem, akkor a kimondott áldása reá száll vissza.

Jeremiás próféta a városunkért mondott imákra szólított fel. Dániel próféta imája követendő példa, aki alázattal járult Isten elé, megvallva önmaga és nemzete bűneit. Dániel nem kérte számon Istenen azt, hogy az áldás ígérete ellenére fogságba kerültek, mert tudta, hogy Isten igazságos, és ők a bűneik miatt jutottak nehéz helyzetbe. Azt is tudta viszont, hogy Isten az igazságossága mellett irgalmas is, és erre a tulajdonságára hivatkozott. Arra is példát mutatott Dániel, hogy az imádkozás után a válaszra is figyelni kell. Ennek egy hatásos eszköze a nyelveken szólás, amikor az illető titkos dolgokat szól Istennek. Ami ilyenkor a szellemből gondolati szintre feljut, és egyre világosabb, egyre nagyobb a békességünk benne, az a válasz, arra kell figyelnünk.

A MI ISTENÜNK HŰSÉGES ÉS IMAMEGHALLGATÓ: AZ Ő SZEMEI AZ IGAZAKON VANNAK ÉS FÜLEI AZOK KÖNYÖRGÉSÉN.

A házaspárok nagyon jó helyzetben vannak, mert ha együtt imádkoznak, akkor máris betöltik azt a feltételt, hogy ha ketten vagy hárman egybegyűlnek Jézus Krisztus nevében, akkor Ő jelen van közöttük.

PÁL APOSTOL ARRA SZÓLÍTJA FEL A HÍVŐKET, HOGY MINDIG ÖRÜLJENEK ÉS SZÜNTELENÜL IMÁDKOZZANAK.

„Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.”

Ennek megvalósításához meg kell érteni az imádkozás lényegét, ami közösséget, folyamatos kommunikációt, vezetést jelent. Jó beilleszteni az életidőnkbe az imádkozást egyéni és családi szinten is. Az imádkozás életforma tud lenni. Ezt megtapasztalhatják azok, akik Izraelben járnak, hiszen a zsidó emberek – noha nem Jézus Krisztus nevében és nem Szent Szellem által – rendszeresen imádkoznak minden élethelyzetben.

JÉZUS AZT TANÍTOTTA, HOGY AZ ATYÁHOZ KELL IMÁDKOZNI, AZ Ő NEVÉBEN ÉS A SZENT SZELLEM ÁLTAL.

Ő hozza fel azokat a témákat, amiket érdemes Isten elé vinni. Amit szellemben kezdtünk el, szellemben is folytassuk. Imádkozó életet éljünk!

ELHANGZOTT IGÉK:
Jakab apostol levele 5:13-18
Márk evangéliuma 14:17; 21-26; 13:32
Máté evangéliuma 26:35-41
Lukács evangéliuma 6:28
Dániel próféta könyve 9:3-23
Thesszalonikai I. levél 5:16-18
János evangéliuma 4:24
Galata 3:3-5

Hrabovszki György jegyzete

2018. július 16., hétfő

Balogh Mihály - Te vagy az akiből élet árad

Ruff Tibor - A kézműves 4. részlet

Prd 9,10-11 "No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid! A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék. Éld életedet a te feleségeddel, akit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, amelyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt."

Egyed a kenyered vigassággal, igyad a borodat vigassággal, mindig mosakodj meg rendesen, kend meg a fejedet, öltözz fehér ruhákba (tisztaságot jelenti! szellemileg és testileg is), éld életedet a te feleségeddel, akit te szeretsz a te hiába való életed mindennapján, mert ez a te léted az ég alatt itt a földön.

Valójában az emberi létezésnek nem a munka az értelme. Azért dolgozunk, hogy utána 1 napot pihenhessünk, vagy azért pihenünk, hogy utána dolgozhassunk? Aki erre azt válaszolja, hogy azért pihenünk, hogy utána dolgozhassunk – ne haragudjatok meg ezért – de az nem is ismeri Istent! Az egy munkamániás! Valójában a hét a szombatért van, nem 6 szent munkanap utána egy pihenőnap, hogy lehessen 6 szent munkanap. Nem a munkanap szent, hanem a pihenőnap. Nem azért pihenünk, hogy legyen erőnk dolgozni, hanem azért dolgozunk, hogy néha pihenhessünk. A pihenésben van a létezés értelme, és nem a munkában. Aki a munkába helyezi a létezésének az értelmét, az egy függő ember. Vigyázat! Ez már „munkaholizmus” – munkafüggőség! (van drog- alkohol- cigaretta-porno stb. függőségek, melyek nem hoznak hasznot. A munka hasznot hajt, de közben tönkreteszi az ember magát, és másokat is ezzel a hozzáállással.

A teremtett dolgokban látható Isten. „Mert ami az Isten felől tudható nyilván van közöttük; mert az Isten megjelentette nékik: Mert ami Istenben található, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik.” (Róma 1,19-20) A teremtett világ szemléletéből, öt érzékszervvel történő meglátásából, és az ezen való gondolkodásból – megértésből – meglátható (a görög úgy fogalmaz: ami csak láthatatlan Istenben az minden meglátható a teremtett világból!) A teremtett világ egy olyan kinyilatkoztatást ad Istenről, amelynek minden eleme tanít. A fák, az egek, nap, hold a csillagok, állatok, növények stb. Mindent a Logosz hozott létre, és minden magán viseli a Logosz „keze”nyomát.

"Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat." (Zsolt 19,2) 

Ezért aki a városban él, és soha nem megy ki a természetbe, ezért is veszíti el a helyes Isten-képet. A városban mindig azt látod, amit az emberek hoztak létre: utak, házak, autók, drótok. Ezt mind emberek csinálták, emberek keze művei, ezért a városban azt láthatod meg, hogy milyen az ember. Ha azt szeretnéd meglátni, hogy Isten milyen, akkor menj ki a mezőre, ülj le, és nézegesd azt, amit Ő csinált, és gondolkodj el rajta, hogy milyen lény az, aki ezt csinálta?! Gondolkodj el Istenről!

Mt. 6,26-33: „Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-e az élet hogy nem az eledel, és a test hogy nem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-e azoknál Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.” (Salamon könyveket írt a növényekről, de nem biológiai könyveket, hanem arról szóltak, hogy Isten teremtéséről mit tanítanak ezek!)

Elmentél? Megnézted? Tanulmányoztad? Meghallgattad a madarakat? Ha kiülsz a mezőre láthatod a virágokat, mennyiféle szirom, mennyiféle szín meg, erezet, bibék, formák. Az evolucionisták kitalálnak mindenfélét, hogy cáfolják Isten alkotásait. Pl. azért van, hogy a rovarok jobban megtalálják a beporzáshoz. Ahhoz elég lenne sárga négyzeteket rakni a mezőre, ehhez nem kell iszonyú részletes erezeteket csinálni. Ugyan így vannak a madarak, hallgasd meg a csicsergést. Erre is azt mondják, hogy csak párzás idején dalol a fülemüle. A fülemüle több szólamban tud énekelni! Soha nem énekli ugyanazt! Minden sor amit énekel más! https://www.youtube.com/watch?v=xsqr2RJ-bgo 

 Személyesen tapasztaltam, hogy éjszaka a legintenzívebb, éjjel, a legnagyobb viharban, éjjel kettőkor, villámok, és mennydörgésekkor, mindegyik rázendített - három szólamban! Ezt tanúsíthatom! Nem igaz, hogy haszonelvűség vezérli! Nem igaz, a német protestánsok felfogása sem, és a kálvinisták felfogása sem, - Istent haszonelvűnek, haszon orientáltnak látják - hogy mindez csak „haszonelvűségből” történik. Nem minden a haszonelvűség. A világmindenség játék. A teremtésben játék is van. Sőt lényegét tekintve ez az Isten boldogságának a kivetítése. „A boldog Isten dicsőségének evangéliuma szerint, mely reám bízatott.” (1Tim. 1,11).

Sehol máshol nincs leírva így a bibliában, csak az 1Tim-ban, nyilván, Pál ekkor kapott erről egy látást, ezért ily erősen ki akarta ezt fejezni. Isten boldog, és a boldogságának van egy kisugárzása, ragyogása. A boldogsága ragyog! És ennek a ragyogásának, dicsőségének van egy örömhíre: Isten boldog, a boldogsága kiárad és ez maga az evangélium!


Istentiszteleten elhangzott prédikáció részlete (2016)

Sámuel I. könyve 26.

Dávid újra megkíméli Sault

1. Jöttek a Zífbeliek Sáulhoz Gibeába, mondván: Nemde Dávid Ckakhíla dombján rejtőzködik, a sivatag előtt. 2. Ekkor fölkelt Sául és lement Zíf pusztájába és vele háromezer ember, Izrael válogatottjai, hogy keresse Dávidot Zíf pusztájában. 3. És táborozott Sául Chakhíla dombján, mely a sivatag előtt az út mellett van; Dávid pedig a pusztában lakott, és látta, hogy Sául utána ment a pusztába. 4. Erre küldött Dávid kémeket és megtudta, hogy eljött Sául a megállapított helyre. 5.Ekkor fölkelt Dávid és elment azon helyre, ahol Sául táborozott, és látta Dávid a helyet, ahol feküdt Sául meg Abnér, Nér fia, az ő hadvezére; Sául ugyanis a táborgyűrűben feküdt és a nép táborozott körülötte. 

6. Megszólalt Dávid és szólt a chittita Achímélekhez és Abisájhoz, Czerúja fiához, Jóáb testvéréhez, mondván: Ki jön le velem Sáulhoz a táborba? Mondta Abisáj: Lemegyek én veled. 7. Odament Dávid meg Abisáj a néphez éjjel, és íme Sául alva fekszik a táborgyűrűben és dárdája a földbe szúrva fejtől neki, Abnér pedig és a nép feküsznek körülötte. 8. És szólt Abísáj Dávidhoz: Kiszolgáltatta ma kezedbe az Isten ellenségedet; most tehát hadd szegezem őt a dárdával a földhöz egy ütéssel s tovább nem bántom. 9. De szólt Dávid Abisájhoz: Ne pusztítsd el; mert kinyújtotta ki a kezét az Örökkévaló fölkentje ellen és büntetlen maradt? 10. Mondta Dávid: Él az Örökkévaló, hacsak az Örökkévaló nem veri meg őt: vagy napja eljön és meghal, vagy háborúba vonul és elpusztul. 11. Távol legyen tőlem, az Örökkévalóért, hogy kinyújtsam kezemet az Örökkévaló fölkentje ellen. Most tehát vedd el, kérlek, a dárdát, mely neki fejtől van, és a vizeskancsót és menjünk el. 

12. Vette Dávid a dárdát és a vizeskancsót Sául feje mellől és elmentek; de senki sem látta, sem nem tudta, sem föl nem ébredt, mert mindnyájan aludtak, mert az Örökkévalótól mély álom esett rájuk. 13. Erre átment Dávid a túloldalra és állt a hegy csúcsán, messziről; nagy volt a térség közöttük. 14. És kiáltott Dávid a népnek és Abnérnak, Nér fiának, mondván: Nem felelsz-e Abnér? Felelt Abnér és mondta: Ki vagy te, aki kiáltottál a királynak. 15.És szólt Dávid Abnérhez: Nem férfi vagy-e és ki olyan mint te Izraelben? Miért nem vigyáztál hát uradra, a királyra? Mert odament egy a nép közül, hogy elpusztítsa a királyt, uradat. 16. Nem jó ez a dolog, melyet cselekedtél; él az Örökkévaló, bizony halál fiai vagytok, mivel nem vigyáztatok uratokra, az Örökkévaló fölkentjére. Most tehát lásd, hol a király dárdája meg a vizeskancsó, melyek neki fejtől voltak? 17. És fölismerte Sául Dávid hangját és mondta: A te hangod ez; fiam Dávid? Mondta Dávid: Az én hangom, uram király. 18. Mondta: Miért is üldözi uram az ő szolgáját? Hisz mit tettem és mi rossz van kezemben? 19. Most hallja csak uram a király szolgája szavait: ha az Örökkévaló ingerelt föl téged ellenem, jusson neki illatáldozat; de ha emberfiai, átkozva legyenek az Örökkévaló előtt, mert elűztek ma engem, hogy be ne fogadtassam az Örökkévaló birtokába, mondván: menj, szolgálj más isteneket. 20. Most pedig, ne hulljon vérem földre messze az Örökkévaló színétől! Hiszen kivonult Izrael királya, hogy keressen egy bolhát, amint üldöznek egy fogolymadarat a hegyekben. 21. És mondta. Sául: Vétkeztem, térj vissza, fiam Dávid, mert nem fogok többé rosszat cselekedni veled, azért hogy drága volt a lelkem szemeidben a mai napon: íme balga voltam és fölötte nagyon tévedtem. 22. Felelt Dávid és mondta: Itt a király dárdája, jöjjön át egy a legények közül és vegye el. 23. Az Örökkévaló pedig visszatéríti kinek kinek igazságát és hűségét hogy kézbe adott ma téged az Örökkévaló s nem akartam kinyújtani kezemet az Örökkévaló fölkentje ellen. 24. És íme, valamint nagy volt a lelked a mai napon szemeimben, akképpen nagy legyen az én lelkem az Örökkévaló szemeiben, és mentsen meg engem minden szorongatástól. 25. És szólt Sául Dávidhoz: Áldott légy fiam Dávid, cselekedni is fogsz, győzni is fogsz ! Erre elment Dávid az útjára, Sául pedig visszatért helyére.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2018. július 14., szombat

Idézet

"Nem hinném, hogy Isten számon tartja, hány vitát sikerül megnyernünk, arra azonban nagyon is kíváncsi, hogy tudunk-e szeretni. Senkivel nem találkoztam még, aki kritika hatására tért volna meg.
Nem állíthatjuk, hogy leereszkedő megjegyzéseinkkel, fennkölt szózatainkkal (amelyeket elmulasztunk tettekre váltani), a másik meghallgatására való képtelenségünkkel a szeretet parancsát teljesítenénk. Így térítjük el a szomjazó világot az élő víztől, így marad Isten kegyelmének örömhíre pusztába kiáltott szó.

Nem az kérdés, hogy egyetértek-e valakivel, hanem az, hogy miként viselkedem azzal, akivel homlokegyenest ellentétesen gondolkodom."
Philip Yancey