2017. szeptember 21., csütörtök

Frank Hammond - Démonok és szabadulás Jézus szolgálata alapján 1.

Bevezető

Jézus már nyilvános szolgálatát megelőzően találkozott az ördöggel, amikor megkísértetett a pusztában. Közvetlenül ezután emberek tömegeiből kezdte el kiűzni a démonokat. Amint kiválasztotta a tizenkettőt, őket is megtanította, hogyan kell démonokat űzni; ezután felkente a tanítványait, és azzal a feladattal indította őket útnak, hogy űzzék ki a démonokat. A szinoptikus evangéliumok tehát óriási betekintést nyújtanak Sátán és a démoni szellemek léte és cselekedetei milyenségébe. Arra is tanítják egyúttal a hívőket, hogyan lehetnek bizton úrrá rajtuk.

Az ördög sok olyan tevékenységéről adnak számot az evangéliumok, amelyek közvetlenül nem Sátánnak tulajdoníthatóak. Például, az ördög Jézus születésétől fogva elhatározta, hogy valahogy elpusztítja a Krisztus-gyermeket. Sátán, a gyilkos, Heródes király ideje alatt e gyermekgyilkos által próbálta megölni a gyermeket. Miután Jézus elkezdett szolgálni, Sátán elsősorban a vallási vezetőkön keresztül működött, akik szövetkeztek Jézus ellen, és lépéseket tettek arra, hogy megöljék. Az ördögnek azonban minden közvetett vagy közvetlen próbálkozása sikertelennek bizonyult. Jézusnak meg kellett halnia a kereszten az emberek bűneiért, és Sátán nem volt képes a rendelt idő előtt megölni őt.

Az ördög közreműködött a keresztre feszítéshez vezető út minden eseményében, sőt magában a keresztre feszítésben is. Amikor Jézus vére kifolyt, az ördög arra a következtetésre jutott, hogy ő győzött, azonban éppen az lett saját bukásának eszköze, amit ő győzelemnek hitt:

"Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ám­de nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét; Hanem Istennek titkon való bölcsességét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; Melyet e világ veszendő fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát."
(IKor 2,6-8)

Az evangéliumok tanulmányozásában megfigyelhetjük, hogy Sátán sok tevékenységét nem tudjuk pontosan beazonosítani. Jelen tanulmányban elsősorban azokkal a részekkel foglalkozunk, amelyek egyenes utalások Sátán tevékenységeire. A leírások a kronológiai sorrendet követik, Dr. A.T. Robertson "Az evangéliumok közötti harmónia" című műve nyomán. Ahol a történet több evangéliumban is szerepel, mindegyiket megemlítjük, az éppen szereplő evangéliumi verset kiemelt betűkkel szedve.

Mózes első könyve 46.

1. És elindult Izrael és mindene, amije volt és elérkeztek Beér-Sevába; és ő áldozott áldozatokat az ő atyja, Izsák Istenének. 2. És szólt Isten Izraelhez éjjeli jelenésben és mondta: Jákob, Jákob! Ő pedig mondta: Itt vagyok. 3. És mondta: Én vagyok az Isten, atyád Istene, ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek téged ott. 4. Én lemegyek veled Egyiptomba és én föl is hozlak téged; József pedig teszi majd kezét szemeidre. 5. És fölkerekedett Jákob Beér-Sevából és vitték Izrael fiai Jákobot, az ő atyjukat, gyermekeiket és feleségeiket a szekereken, melyeket Fáraó küldött, hogy vigyék őt. 6. Vették nyájaikat és szerzeményüket, amit szereztek Kánaán országában és eljöttek Egyiptomba; Jákob és minden magzata vele. 7. Fiait és fiainak fiait, leányait és fiainak leányait; minden magzatát elvitte magával Egyiptomba.
8. Ezek pedig Izrael fiainak nevei, akik eljöttek Egyiptomba, Jákob és fiai; Jákob elsőszülötte: Rúbén. 9. Rúbén fiai pedig: Chánóch, Fállú, Checrón és Chármi. 10. Simon fiai pedig: Jemúél, Jómin; Óhád, Jóchin és Cóchár, meg Sóúl, a Kánaánita nő fia. 11. Lévi fiai pedig: Gérsón, Kehosz és Meróri. 12. Júda fiai pedig: Ér, Ónon, Séló, Perec és Zerách; de meghaltak Ér meg Ónon Kánaán országában. Perec fiai pedig voltak: Checrón és Chómúl. 13. Isszáchár fiai pedig: Tóla, Fuvvó, Jóv és Simrón. 14. Zebúlun fiai pedig: Szered, Élón és Jáchleél. 15. Ezek Léa fiai, akiket szült Jákobnak Páddán-Áromban és Dinát, az ő leányát; fiainak és leányainak összes lélekszáma: harminchárom.16. Gád fiai pedig: Cifjón, Chággi, Súni és Ecbón; Éri, Áródi és Áréli. 17. És Ásér fiai: Jimno, Jisvo, Jisvi és Berio, meg Szerách, az ő nővérük; Berio fiai pedig: Chéver és Málkiél. 18. Ezek Zilpó fiai, akit Lábán adott Léának, az ő leányának; és ezeket szülte Jákobnak: tizenhat lélek. 19. És Ráchel, Jákob feleségének fiai: József és Benjámin. 20. És született Józsefnek, Egyiptom országában, akiket szült neki Osznász, Pótifera, Ón papjának leánya: Menásse és Efráim. 21.Benjámin fiai pedig: Belá, Becher, Ásbél, Géro, Náámon. Échi és Rós; Muppim, Chuppim és Ord. 22.Ezek Ráchel fiai, akik születtek Jákobnak, minden lélekszáma: tizennégy. 23. Dán fiai pedig: Chusim. 24. Náftáli fiai pedig: Jáchceél, Gúni, Jécer és Sillém. 25. Ezek Bihó fiai, akit Lábán adott Ráchelnek, az ő leányának; és ezeket szülte Jákobnak, minden lélekszáma: hét. 26. Mind a lélek, mely jött Jákobbal Egyiptomba az ágyékából származók, Jákob feleségein kívül, minden lélekszáma: hatvanhat. 27. József fiai pedig, akik születtek neki Egyiptomban, két lélek; minden lélekszáma Jákob házának, mely lejött Egyiptomba: hetven.
28. Júdát pedig maga elé küldte Józsefhez, hogy mutasson előtte utat Gósenbe; és elérkeztek Gósen földjére. 29. És befogatott József a szekerébe és fölment Izrael, az ő atyja elé Gósenbe; midőn megjelent előtte nyakába borult és sírt nyakán sokáig. 30. És mondta Izrael Józsefnek: Immár meghalhatok, miután láttam arcodat, hogy még élsz. 31. És mondta József az ő testvéreinek és atyja házának: Fölmegyek, hadd adom tudtára Fáraónak és mondom neki: Testvéreim és atyám háza, akik Kánaán országában voltak, eljöttek hozzám; 32. az emberek pedig juhpásztorok, mert baromtenyésztő emberek voltak, és juhaikat meg marháikat és mindenüket amijük van, elhozták. 33. És lesz, ha hivat benneteket Fáraó és mondja: mi a foglalkozásotok? 34. Akkor mondjátok: Baromtenyésztő emberek voltak szolgáid ifjúságunktól kezdve egész mostanáig, mi is, atyáink is; azért, hogy lakjatok Gósen földjén; mert Egyiptomnak utálata minden juhpásztor.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. szeptember 20., szerda

Hack Péter - Kik az okos szüzek?

2017. SZEPTEMBER 17.

HACK PÉTER PRÉDIKÁCIÓJÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA:

Jézus gyakran példázatokban tanította tanítványait. A tíz szűz példázatával arról tanított, hogy tisztán, bűn nélkül kell élnünk, és gondoskodnunk kell arról is, hogy a lámpásunk folyamatosan tele legyen olajjal, azaz rendszeresen töltekezzünk be Szent Szellemmel. Ezek a feltételei annak, hogy részt vehessünk a menyegzőn, amire az elragadtatást követően fog sor kerülni.

Nagyon nyomatékosan kell hangsúlyozni, hogy sem a napot sem az órát nem tudjuk, de azt igen, hogy Jézus Krisztus el fog jönni az övéiért; ez biztos, mint a hajnal. Vannak felekezetek, ahol nem akarnak foglalkozni a jövővel, pedig a Biblia jövőközpontú, Jézus a jövőt hirdette, ezért nekünk is a jövőre kell koncentrálnunk. El kell hagynunk a tradíciók követését, amilyenek például a kézösszetétel; szobrok, képek imádata, keresztvetés. Ezekről nincs szó a Bibliában. A kezekkel kapcsolatban azok felemelését tanítja a Szentírás, amivel Istenünknek adunk dicsőséget. A bálványokról is van szó, de csak annyi, hogy a bálványimádásból meg kell térni.

AZ ÚR ELJÖVETELÉT VÁRJUK, AMIT Ő ÍGÉRT MEG. AZ EGYHÁZ JÉZUS KRISZTUS MENYASSZONYA, AKINEK ÉRDEMES VÁRAKOZNIA A MENYEGZŐRE, MERT HŰ AZ, AKI ÍGÉRTE, HOGY ELJÖN.

A várakozásnak különböző periódusai vannak; nehezebbek és könnyebbek. Eszter például igen hosszú felkészülés után lett királyné.

A jegyesség még nem házasság, hanem felkészülési időszak, amely alatt mindkét fél vigyáz, hogy ne tegyen olyat, ami nem nyeri el a másik tetszését. A keresztényeknek arra kell ügyelniük a jegyesség idején, hogy Jézus Krisztusnak kedve legyen a házassághoz. Az egész földi életünk azzal a hitbeli várakozással teljen, hogy – Péter apostol szavai szerint – nem késik a Vőlegény, hanem hosszan tűr, a kegyelem időszakát meghosszabbítja azért, hogy minél többen megmenekülhessenek. A megtérés után eltelő időben lehetőséget kapunk arra, hogy kincseket gyűjtsünk a mennyei életre.

A menyasszonynak tisztán kell várnia a vőlegényt. Figyelemre méltó, hogy a példázatbeli személyek mindannyian szüzek voltak, mégis csak öten jutottak be a Vőlegénnyel a menyegzőre. A tisztán készen állók is két csoportra oszlanak.

CSAK AZ OKOSOK JUTNAK BE A VŐLEGÉNNYEL A MENYEGZŐRE; AZOK, AKIKNEK VAN OLAJ A LÁMPÁSUKBAN. MINDKÉT FELTÉTELNEK MEG KELL TEHÁT FELELNI: TISZTÁN VÁRAKOZNI ÉS OLAJJAL RENDELKEZNI.

Egy menyasszony sem mondja le az esküvőjét más program miatt. Akinek fontos az esküvő, annak céltudatos készüléssel kell felhasználnia a rendelkezésre álló időt, kidobálva az életéből az értelmetlen, felesleges programokat. Mindent meg kell tennie azért, hogy semmi ne akadályozhassa meg a házasságkötését.

Az is kiderül a példázatból, hogy a Vőlegény eljövetele a sötétség idején történt, és így lesz az Úr visszajövetelekor is. Amikor kevéssé számítottak rá, akkor jött a jelzés, hogy megérkezett a Vőlegény.

SZÜKSÉG VAN VILÁGOSSÁGRA AHHOZ, HOGY A MENYASSZONY RENDBE SZEDJE MAGÁT ÉS KÉSZEN ÁLLJON A TALÁLKOZÁSRA.

A sötétség általában szellemi sötétséget jelent a Bibliában. Nem kizárt azonban az sem, hogy az utolsó időkben fizikai sötétség is lesz. Egyik pillanatról a másikra megszűnhet az a kényelem, ami jelenleg körülvesz minket.

A társadalmi válsághelyzetek alázatra tanítják az embereket. Amikor az eddig jól működő világrend kezd felbomlani, az komoly próbatétel elé állítja az embereket. Ekkor még fontosabb lesz, hogy kenet alatt történjen az igehirdetés.

Nem minden keresztény tartja fontosnak a Szent Szellemmel való betöltekezést. Eljöhet az a pillanat, hogy a bolond szüzek kérik majd az okosakat, hogy osszák meg velük az olajukat, de ők azt válaszolják, hogy ha adnának a magukéból, egyikük se jutna be a menyegzőre. Amíg viszont a felkészületlenek elmennek, hogy olajat szerezzenek maguknak, addig bezáródik az ajtó.

MA OLYAN A KORSZELLEM, HOGY ÉPPEN AZ A CÉL, HOGY NE AKARJÁL A JÖVŐDDEL FOGLALKOZNI, NE KÉSZÜLJÉL, HANEM CSAK A MÁNAK ÉLJÉL. DE TE NE ENGEDJ A BULIKULTÚRA NYOMÁSÁNAK, HANEM A JÖVŐ ÍGÉRETÉRE NÉZZ.

Ahogyan Isten kimentette népét Egyiptomból, az előképe annak, ahogyan az egyházat fogja kimenteni a jelen világból. Az exodus után Egyiptomra nagy pusztulás következett, és ez vár erre a világra is az elragadtatás után.

Jézus az állandó, folyamatos készenlétre igyekezett felrázni a tanítványokat. Nem szabad a figyelmünket a lényegről levenni, hanem az Úr akaratát kell teljesíteni, megőrizve azt, amit ránk bízott. Ehhez rengeteg tálentumot, lehetőséget kaptunk A korábbi évszázadokban, vagy akár ma is más földrajzi helyeken sok keresztényt bebörtönöztek, sőt ki is végeztek. Az evangéliumot évszázadokon át nem lehetett büntetlenül hirdetni. Ma viszont birtokolhatsz Bibliát, hirdetheted a teljes evangéliumot. Legyünk nagyon hálásak ezért a szabadságért!

Tudnunk kell viszont azt is, hogy Isten számon kéri rajtunk azt, amit kaptunk. Jól kell tehát sáfárkodnunk a kapott lehetőségekkel, mert Isten meg fogja vizsgálni, hogy mennyire voltunk jó szolgák. Jézus a jó szolga példázatával mondja el ezt, akit megdicsért az ura, mikor hazajött, mert munkában találta.

“De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.” (Korinthusi első levél 15:57-58)

Pál apostol ugyanazt mondja a szolgáknak, amit Jézus mondott: legyetek buzgók, állhatatosak.

Pozitív várakozással nézhet a jövő elé az, aki tisztán tartja magát, és van olaj a lámpásában. Nagyon nem egyezik ez a világ várakozásával, akik az Úr közelségét rettegéssel várják. Mi viszont ígéretet vettünk a Szentírásban arra vonatkozóan, hogy nem haragra rendeltettünk, hanem arra, hogy örökké az Úrral éljünk.

“Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban. Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.” (Thesszalonikai első levél 4:16-17)

Kürt fog szólni, ami jelzi, hogy jön az összegyülekezés, és az ítélet ideje, Isten haragjának ideje. Ma még tart a kegyelem korszaka, de ehhez be kell lépni Isten Országába. Ehhez szűznek, azaz bűntelennek kell lenni és olajjal kell rendelkezni; jót kell várni, és embereket kell menteni. Isten beszéde reménységet ad saját életeddel kapcsolatban is, és gyermekeid, unokáid életével kapcsolatban is.

A VILÁGOSSÁG FIAI NEM RETTEGNEK A HARAGTÓL, HANEM CSAK A SÖTÉTSÉG FIAI.

Mindent alá kell rendelnünk a készülésnek. Nem azt jelenti ez, hogy vonuljunk ki a világból, hanem azt, hogy meg kell maradnunk az ítélet előtt álló világban. Ehhez fontos, hogy igényeljük Szent Szellem vezetését, és halljuk is meg a szavát. Akkor tudod meghallani, ha az életedben jó döntéseket hoztál a felkészülés során. Erre jó lehetőség a jelenlegi időszak, amikor még tart a ma, a kegyelem napja.

AZ OKOS SZÜZEK AZOK, AKIK TISZTÁN VÁRJÁK A VŐLEGÉNYT ÉS OLAJUK IS VAN: SZENTELJÜK MEG EZÉRT MAGUNKAT, ÉS JÁRJUNK SZELLEMBEN.

ELHANGZOTT IGÉK:
Máté evangéliuma 25:1-13, 24:31
Lukács evangéliuma 12:35-40
Korinthusi I. levél 15:51-58
Thesszalonikai I. levél 4:16-5:9

Hrabovszki György jegyzete

Németh Sándor - A nyelv hatalma 4.

Dávid is ismerte ezt a lelki-szellemi válságot, hiszen egész életében számos gyűlölője volt: Izraelben hosszú éveken keresztül az első számú közellenségnek számított. A hányattatások, zaklatások megrontották emberi kapcsolatait is. Barátai közül is támadtak ellenségei. Bajainak fő okát így írja le az 55. zsoltár 4. versszakában:

"Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért, mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem."

A 13. versszaktól kezdődő sorok még konkrétabban jelölik meg szenvedésének okát:

"Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől: hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm, akik együtt édes bizalomban éltünk: az Isten házába jártunk a tömegben."

Nem minden emberrel kerülünk bizalmas kapcsolatba. Az ellenségeinket igyekszünk távol tartani magunktól, felkészülünk, hogy támadásaikkal szemben ellenálljunk, és hazugságaikat megcáfoljuk. Legvédtelenebbek azokkal szemben vagyunk, akiket bizalmunkba fogadunk, közel engedünk magunkhoz.

Az "édes bizalom" alapján álló barátságok nagy erőt és támaszt jelentenek a keresztény életben és szolgálatban is. Gyarapodó élettapasztalatunk azonban arról győz meg bennünket, hogy némely ember csupán azért akar a bizalom belső termeibe belépni, hogy utána mélyebb fájdalmat, szenvedést okozhasson bennünk azáltal, hogy emberi méltóságunk legesendőbb és szeretetre leginkább rászoruló pontjain aláz meg, vagy szolgáltat ki bennünket. A hamis barátok és testvérek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, és nagyobb kárt tudnak tenni, mint az ellenségek.

Ezeket az embereket a sors, az Isten országának szolgálata sodorja mellénk. Kezdetben örülünk nekik, megnyílunk előttük, élvezzük, hogy Isten táborához tartozunk. Hálásak vagyunk értük, hogy személyükkel is gyarapodott Isten népe. Kezdetben a nyelvük sima és lágy, különösen, ha szemtől szemben állunk egymással: „A vajnál simább az ő szája ... lágyabbak a beszédei az olajnál" (uo. 22. vsz.). Elfogadásunk és bizalmunk megszerzése után azonban más „nyelven" kezdenek el beszélni rólunk.

Dávidnak nagy keserűséget okozott, amikor felismerte, hogy a „vajas száj" és az „olajos beszéd" mögött ellenségeskedés, pusztító fegyver áll, amelynek célpontja ő maga. A zsoltár első verseiben a hamis barátok, testvérek szidalmazásai által okozott bajokat veszi számba Dávid. A "keserű bolyongás és jajgatás" rossz, kesernyés közérzetet jelent. Zaklatott és ingerült az ember, nem találja a helyét, a megnyugvását sehol sem. Érzelmeit félelem és rettegés gyötri: lelkét a gyávaság és a menekülési vágy keríti hatalma alá. A „kiszállni mindenből", „hagyjanak nekem békét" életérzés lesz úrrá ilyenkor azon, akit üldöznek.

Forrás: Új Exodus Magazin, 8. évf. 1. sz. / 1996

Mózes első könyve 45.

1. Ekkor nem bírta József magát tartóztatni mindazok előtt, akik mellette álltak és kiáltott: Vezessetek ki mindenkit tőlem! És nem állt senki nála, midőn megismertette magát József az ő testvéreivel. 2. És hangos sírásra fakadt, hogy meghallották az egyiptomiak és meghallotta Fáraó háza. 3. És mondta József az ő testvéreinek: Én vagyok József! Él-e még atyám? De testvérei nem bírtak felelni neki, mert megrémültek tőle. 4. József pedig mondta az ő testvéreinek: Lépjetek csak ide hozzám! És odaléptek, ő pedig mondta: Én vagyok József, a ti testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba. 5. Most pedig ne bánkódjatok és ne keltsen haragot szemeitekben, hogy eladtatok engem ide, mert életfenntartásra küldött engem Isten előttetek. 6. Mert immár két éve van az éhség az országban a még öt év, amelyekben nem lesz szántás és aratás 7. Azért küldött engem Isten előttetek, hogy megtartsak-nektek maradékot a földön és hogy életben tartalak benneteket nagy megmenekülésre. 8. Most tehát, nem ti küldtetek engem ide, hanem Isten; ő tett engem atyjává Fáraónak, urává az ő egész házának és uralkodóvá Egyiptom egész országában. 9.Siessetek, menjetek föl atyámhoz és mondjátok neki: Így szól a te fiad József, Isten tett engem egész Egyiptom urává; jöjj le hozzám, ne vesztegelj. 10. És lakjál Gósen földjén, hogy közel légy hozzám, te, fiaid és fiaid fiai, juhod, marhád és mindened, amid van. 11. Én pedig eltartalak téged ott, mert még öt évig lesz éhség; hogy el ne szegényedj te, házad és mindened, amid van. 12. És íme, szemeitek látják és testvérem, Benjámin szemei, hogy az én szám az, amely szól hozzátok.13. Adjátok tudtára atyámnak minden dicsőségemet Egyiptomban és mindent, amit láttatok; siessetek és hozzátok le atyámat ide. 14. És borult Bénjáminnak, az ő testvérének a nyakába és sírt; Benjámin meg sírt az ő nyakán. 15. Megcsókolta összes testvéreit és sírt rajtuk; azután pedig beszéltek vele testvérei.
16. És a hír hallatszott Fáraó házában, mondván: Eljöttek József testvérei. És jónak tetszett Fáraó szemeiben és szolgái szemeiben. 17. És mondta Fáraó Józsefnek: Mondd testvéreidnek, ezt tegyétek, rakjátok meg barmaitokat és eredjetek, menjetek Kánaán országába; 18. és vegyétek atyátokat, meg házatok népét és jöjjetek el hozzám; én pedig hadd adjam nektek Egyiptom országának legjavát, hogy egyétek a föld zsírját. 19. Neked pedig meg van parancsolva: Ezt tegyétek, vegyetek magatoknak Egyiptom országából szekereket gyermekeitek és feleségeitek számára, és vegyétek föl atyátokat és jöjjetek el. 20. Szemetek pedig ne sajnálja holmitokat, mert Egyiptom országának legjava a tietek. 21. És így cselekedtek Izrael fiai; József pedig adott nekik szekereket Fáraó parancsára, és adott nekik élelmet az útra. 22. Mindnyájuknak adott, mindegyiknek két váltó ruhát, Benjáminnak pedig adott háromszáz ezüstöt és öt váltó ruhát. 23.Atyjának pedig küldött ilyeténképpen: Tíz szamarat, mely vitt Egyiptom legjavából és tíz nőstény szamarat, mely vitt gabonát és kenyeret, és eledelt atyjának az útra. 24. És elbocsátott testvéreit és elmentek; és mondta nekik: Ne vesszetek össze az úton!
25. Fölmentek Egyiptomból és elérkeztek Kánaán országába Jákobhoz, az ő atyjukhoz. 26. És tudtára adták neki, mondván: József még él, és hogy ő uralkodik Egyiptom egész országán; de megdermedt szíve, mert nem hitt nekik. 27. És elbeszélték neki József minden szavát, amit szólt hozzájuk, és látta a szekereket, melyeket József küldött, hogy őt vigyék; akkor föléledt Jákobnak, az ő atyjuknak lelke. 28. És mondta Izrael: Sok ez! József fiam még él! Hadd megyek, hogy lássam őt, mielőtt meghalok.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. szeptember 19., kedd

Igegyűjtemény pénzügyekkel, munkával kapcsolatosan 7.

16. Jobb a kevés, a mi az igazé, mint sok gonosznak gazdagsága; 17. mert a gonoszok karjai eltöretnek, de az igazak támogatója az Örökkévaló. 18. Ismeri az Örökkévaló a gáncstalanok napjait és birtokuk örökre meglesz. 19. Nem szégyenülnek meg bajnak idejében és éhinség napjaiban jóllaknak. 20. Mert a gonoszok elvesznek, s az Örökkévaló ellenségei olyanok, mint a rétek dísze: elenyésztek, a füstben enyésztek el. 21. Kölcsön vesz a gonosz és nem fizet, de az igaz könyörül és adakozik. 22. Mert az ő áldottjai fogják bírni az országot, és az átkozottjai kiirtatnak. 23. Az Örökkévalótól szilárdíttattak meg a férfi léptei, és útját kedveli; 24. midőn elesik, nem hajíttatik el, mert az Örökkévaló támogatja kezét. 25. Fiatal voltam, meg is öregedtem, de nem láttam igazat elhagyatva és magzatját, a mint kenyeret koldul. 26. Egész nap könyörül és kölcsön ad, magzatja pedig áldásúl van. 27. Távozz a rossztól, tégy jót, hogy örökre megmaradj.
Zsoltárok 37:16-27.

18. Isten szekere sok tízezernyi, ismételten ezernyi; az Úr van rajtuk – Színaj a szentélyben! 19. Fölszálltál a magasba, ejtettél foglyot., vettél ajándékokat az emberek közűl; pártütők is lakni fognak Jáhnál, Istennél. 20. Áldva legyen az Úr, napról-napra, hord bennünket; az Isten a mi segítségünk. Széla. 21. Az Isten nekünk megsegítésre való Isten, a az Örökkévalónál, az Úrnál vannak kiszabadítások a halálból.
Zsoltárok 68:18-21.

13. Az Örökkévaló is adja a jót és országunk megadja termését.
Zsoltárok 85:13.

1. Hallelúja! Boldog a férfi, ki az Istent féli, parancsolatait kedveli nagyon! 2. Hatalmas lesz magzatja az országban, az egyenesek nemzedéke megáldatik. 3. Vagyon és gazdagság van házában, s örökké megáll az igazsága. 4. A sötétségben világosság tündöklik föl az egyeneseknek: a kegyelmes és irgalmas és igazságos. 5. Jól jár férfi, ki könyörül és kölcsön ad, elintézi dolgait jog szerint; 6. mert örökké nem tántorodik meg, örök emlékezetül lészen az igaz. 7. Rossz hírtől nem fél, megállapodott a szive, az Örökkévalóban bizakodó. 8. Szilárd a szive, nem fél, mígnem rájuk néz szorongatóira. 9. Szórva adott a. szükölködőknek, örökké megáll az igazsága, szarva emelkedik dicsőségben. 10. A gonosz látja és boszankodik, fogait vicsorítja és elcsügged; a gonoszok vágya elvész.
Zsoltárok 112.

7. Föltámasztja porból a szegényt, szemétből fölemeli a szűkölködőt, 8. hogy ültesse a nemesek mellé, népének nemesei mellé.
Zsoltárok 113:7-8.

IMIT fordítás

Rod Parsley - A Kereszt 7.

A könyv olvasása során eljutunk a misztériumok felségterületére, amelyet a Biblia úgy hív, hogy a „kereszt bolondsága” és Jézus áldozatának „botránya”. Az úton haladva meg fogod érteni, hogy Jézus engesztelő szenvedése és halála sokkal többet vásárolt meg számodra pusztán egy belépőjegynél a mennybe. Valójában hét dicsőséges „cserét” fogsz felfedezni. Ennek a tudásnak a birtokában nem akarsz majd egy napot is úgy tovább élni, hogy az Isten gyermekeként kapott jogaidat nem használod ki. Halkan csatlakozni fogunk Jézus anyjához, Máriához és a hőn szeretett Jánoshoz a keresztnél és egyszerűen csak figyelünk. Hallani fogjuk Jézus hét utolsó „szavát” és kiaknázzuk minden egyes drága szótag jelentését, lényegét és bátorítását. A végén otthon találjuk magunkat, hogy meghozzunk egy monumentális döntést. Fel fogjuk fedezni, mit ért Jézus az alatt, amikor azt kérte: „Vedd fel a kereszted és kövess Engem.” Figyelmeztettelek! Az utazás egy része nem lesz könnyű. De milyen erő, kinyilatkoztatás és békesség vár azokra, akik vállalják ezt a zarándokutat a Golgota csúcsára!

Most viszont térjünk vissza az évekkel ezelőtt elkobzott lengyelországi keresztekhez. Mi volt a történet vége? Paul Harvey a néhai rádiós bemondó legenda megfogalmazásában fontos, hogy megismerd a „sztori többi részét”. Az egyik iskolába katonák léptek be és eltávolítottak hét nagy feszületet a falról, amelyek 1920 óta ott voltak az osztályteremben. Ez az iskola azok közül a lengyel iskolák közül való volt, amelyeket „megtisztítottak” a keresztektől azon az 1984-es késő délutánon Garlowin kis városában. Fontos megérteni, hogy Garlowin macskaköves utcáinak nem volt idegen az elnyomás, a zsarnokság és a katonák csizmájának a visszhangja. A tizenhetedik században a város lakosságának mintegy 90%-át meggyilkolták egy Svédországból érkező masszív invázióban, amelyet a túlélők csak egyszerűen „Áradatnak” neveztek el. Majd 300 évvel azután Hitler villámháborús bombázói sötétítették el az eget Lengyelország felett, majd azokat a Panzer tankosztagok és a náci vihar katonák követték legyalulva a város struktúrájának 70%-át. A garlowini polgárok nagyon jól tudták mit jelent a kívülállók akarata, amelyet erővel és fegyverrel érvényesítettek rajtuk. 

Ugyanakkor ismerték a nyers, lázadó ellenállás erejét is. Így a következő reggelen az iskolába érkező diákok új kereszteket találtak a régiek helyén. A sötétség leple alatt a szüleik bementek az épületbe és a saját otthonukból hozott kereszteket raktak ki. Így később azon a napon a dráma újrajátszotta önmagát. Megjöttek a katonák és leszaggatták a kereszteket. A csupasz falakon lévő fényes kereszt alakú körvonalak csendesen tettek bizonyságot az ott elkövetett erőszakról. A következő napon a tanulók két harmada összesen 600 tanuló jelent meg az iskolában egy tiltakozó akcióra. A legtöbben keresztet hoztak magukkal, bár ezeknek egy része csak két fadarab volt sietve T-alakban összekötve. De kétségkívül keresztek voltak. Majd megérkezett a felfegyverzett rohamrendőrség is.

Fordította: Nagy Andrea

Mózes első könyve 44.

1. És megparancsolta annak, aki háza fölött volt, mondván: Töltsd meg az emberek zsákjait eleséggel, amennyit csak bírnak elvinni, és tedd mindegyiknek pénzét zsákjának szájába. 2.Serlegemet pedig, az ezüst serleget tedd a legkisebbik zsákjának a szájába, meg gabonájának árát; és az cselekedett József szava szerint, amit szólt. 3. A reggel virradt és az emberek elbocsáttattak, ők és szamaraik. 4. Alig mentek ki a városból, nem mentek messze és József mondta annak, aki háza fölött volt: Kerekedj föl, vedd űzőbe az embereket és ha elérted őket, mondd nekik: Miért fizettetek rosszat a jó helyett? 5. Nemde ez az, amiből iszik az én uram és ő jósol is abból; rosszul cselekedtétek, amit tettetek. 6. Az elérte őket és mondta nekik ezeket a szavakat. 7. És ők mondták neki: Miért beszél uram eme szavak szerint? Távol legyen szolgáidtól, hogy cselekedjenek ilyen dolgot. 8. Íme, a pénzt, melyet megtaláltunk zsákjaink szájában, visszahoztuk neked Kánaán országából; hogy lopnánk tehát uradnak házából ezüstöt vagy aranyat? 9. Akinél megtalálják szolgáid közül, haljon meg; és mi is leszünk uramnak rabszolgái.10. És ő mondta: Most is szavaitok szerint legyen! Akinél megtalálják, az legyen rabszolgám, de ti mentek lesztek. 11. És siettek, és lerakta mindegyik az ő zsákját a földre és kibontotta mindegyik az ő zsákját. 12. És az átkutatta, a legnagyobbiknál kezdte és a legkisebbiknél végezte; és megtaláltatott a serleg Benjámin zsákjában. 13. Erre megszaggatták ruháikat, fölrakodott mindegyik az ő szamarára és visszatértek a városba. 14. És bementek Júda meg testvérei József házába, ő pedig még ott volt, és leborultak előtte a földre. 15. És mondta nekik József: Micsoda dolog az, amit ti tettetek? Vajon nem tudjátok-e, hogy jósolni tud olyan férfiú, mint én vagyok? 16.És mondta Júda: Mit mondjunk uramnak, mit szóljunk és mivel igazoljuk magunkat? Isten megtalálta szolgáid bűnét! Íme, mi rabszolgái vagyunk uramnak, mi is és az is, akinek kezében a serleg megtaláltatott. 17. De ő mondta: Távol legyen tőlem, hogy ezt megtegyem; az, akinek kezében a serleg megtaláltatott, az legyen rabszolgám, ti pedig menjetek békében atyátokhoz.

18. Akkor odalépett hozzá Júda és mondta: Kérlek, uram, hadd szóljon csak szolgád egy szót uram fülei hallatára és ne gerjedjen föl haragod szolgád ellen, mert te olyan vagy, mint Fáraó. 19.Uram kérdezte szolgáit, mondván: van-e atyátok vagy testvéretek? 20. És mi mondtuk uramnak: Van nekünk egy öreg atyánk és öregségének gyermeke, a legkisebbik testvére pedig meghalt és ő maradt egyedül az anyjától, atyja pedig szereti őt. 21. És te mondtad szolgáidnak: Hozzátok le őt hozzám, hadd vessem rá szemeimet. 22. De mi mondtuk uramnak: A fiú nem hagyhatja el az atyját; ha elhagyja az atyját, ez meghal. 23. Te azonban mondtad szolgáidnak: Ha nem jön le legkisebb testvéretek veletek, ne lássátok többé az én színemet. 24. És volt, midőn fölmentünk szolgádhoz, az én atyámhoz, tudtára adtuk neki uram szavait. 25. És mondta atyánk: Menjetek vissza, vegyetek nekünk egy kevés eleséget! 26. De mi mondtuk: Nem mehetünk le; ha legkisebb testvérünk velünk van, akkor lemegyünk, mert nem láthatjuk a férfiú színét, ha legkisebb testvérünk nincs velünk. 27. És mondta szolgád, az én atyám nekünk: Ti tudjátok, hogy kettőt szült nekem feleségem; 28. és elment az egyik tőlem és azt mondtam; Bizony szétszaggattatott, és nem láttam őt mindeddig. 29. Ha elviszitek ezt is színem elől és baleset éri őt, akkor leszállítjátok ősz fejemet szerencsétlenségben a sírba. 30. Most tehát, midőn eljövök szolgádhoz, az én atyámhoz és a fiú nincs velünk az ő lelke pedig össze van kötve lelkével, 31. és lesz, midőn látja, hogy a fiú nincs meg, meghal, és leszállították szolgáid ősz fejét a te szolgádnak, a mi atyánknak búbánatban a sírba. 32. Mert szolgád kezeskedett a fiúért atyámnál; mondván: Ha meg nem hozom őt neked, vétkeztem atyám ellen minden időre. 33. És most, maradjon csak a te szolgád a fiú helyett rabszolgául uramnak, a fiú pedig menjen föl testvéreivel; 34. mert hogy menjek föl atyámhoz és a fiú nincs velem? Nem nézhetném a szerencsétlenséget, mely atyámat éri.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. szeptember 18., hétfő

3 napos konferencia

Hit Gyülekezete fényképe.

Joyce Meyer - Találd meg a valódi önmagad és töltsd be elhívásodat 35.

Dicsőségről dicsőségre

"Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől." II Korinthus 3:18.

Térjünk csak vissza arra a kérdésre, amit a könyv elején feltettem:
Hogyan látod magadat?

Képes vagy arra, hogy józanul, ítéld meg a tetteidet és a viselkedésedet, anélkül, hogy kárhoztatnád magad? Képes vagy arra, hogy felmérd, mekkora utat kell még megtenned, és meglásd azt az utat is, ami már mögötted van? Az, ahol most vagy, nem ugyanaz, ahová el kell jutnod. Látod már a célszalagot vagy még mindig a startvonalon álldogálsz?

A Magyarázó Bibliában a fenti igerészben Pál azt mondja, Isten a dicsőség egyik fokáról a másikra visz minket. Ez annyit jelent, hogy a személyiségünkben és a körülményeinkben végbemenő változások fokozatosan történnek.

Most is dicsőségben vagy!

Ha újjászülettél, már ráléptél az igazság ösvényére. Lehet, hogy még nem ott tartasz, ahol szeretnél, de Istennek köszönhetően már a helyes úton vagy. Volt idő, amikor a hitetlenségetek még elválasztott benneteket Istentől. (Efezus 2:11-12). De most Isten háza népe vagytok, és Ő napról napra alakít benneteket. Élvezzétek a dicsőséget, amelyben most is vagytok, és ne irigykedjetek azokra, akik már esetleg előttetek járnak. Valamikor ők is voltak azon a ponton, ahol most ti álltok.

Van egy nagyon rossz emberi (testi) tulajdonságunk, nevezetesen az, hogy szeretjük a dicsőségünket másokéhoz hasonlítani. Ez nem Istentől származik, ez az ördögtől van. Isten azt akarja, hogy tudjuk, mindannyian egyediek vagyunk, és mindegyikünknek saját, egyedi tervet dolgozott ki. A sátán azt akarja, sose élvezzük azt a pillanatot, amit éppen átélünk. Állandó versenyre késztet minket a többiekkel, hogy mindig azt akarjuk, ami másoknak van. Ha nem tudjuk élvezni a dicsőségnek azt a fokát, amin éppen állunk, megrekedünk a fejlődési folyamatunkban. Szerintem addig nem is tudunk a következő fokra lépni, amíg meg nem tanuljuk értékelni és élvezni azt, ahol éppen vagyunk.

Ebben az értelemben a „dicsőség” azt a jelenlegi helyet jelöli, amelyik jobb, mint az azt megelőző volt.

Rengeteg problémám volt magammal, a viselkedésemmel, a jellememmel, és már öt éve jártam az Úrral, amikor még mindig úgy éreztem, egy tapodtat sem haladtam előre. Pedig ebben az időszakban is napról napra egy kicsit nagyobb dicsőségben voltam.

Általában nagyon kritikusak vagyunk magunkkal szemben. Sokkal gyorsabban fejlődhetnénk, ha egy kicsit lazítanánk. Ebben a dologban nem hagyatkozhatunk az érzelmeinkre. A sátán gyakran azt az „érzést” táplálja belénk, hogy reménytelen esetek vagyunk, és Isten nem foglalkozik velünk. Meg kell tanulnunk Isten Igéje alapján élni, nem pedig az érzelmeinkre hagyatkozni. Isten Igéje azt mondja, Isten mindaddig munkálkodik bennünk, amíg hiszünk benne.

Fordította: Berényi Irén

David Yonggi Cho - Legyél egészséges! 8.

Mózes rézkígyója

"4 És elindulának a Hór hegyétõl a veres tengerhez vivõ úton, hogy megkerüljék Edom földét. És a népnek lelke megkeseredék útközben. 5 És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk. 6 Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népébõl. 7 Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért. 8 És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tûzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.9 Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltûzé azt póznára. És lõn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada." (4Mózes 21,4-9)

A rézkígyó esemény előképe Jézus megváltói művének, amellyel megszabadított minket a betegségtől kereszthalála által.

Nagyon sok mérges kígyó élhetett azon a területen, de Izrael népét megvédte Isten erős keze a kígyók veszélyétől. Amikor azonban fellázadtak Isten ellen és vétkeztek, Isten oltalma megszűnt. A mérges kígyók azonnal megtámadták, megmarták, és megölték az embereket. Ezek a mérges kígyók jelképezik az ördögöt, ez az esemény pedig bemutatja, hogy amikor Isten oltalma eltávozik a hívőktől az ördög mindig megtámadja őket, mint az ordító oroszlán a zsákmányát.

Isten arra utasította Mózest, hogy készítsen egy rézkígyót és tűzze fel egy póznára, hogy mindenki feltekint­hessen a rézkígyóra és így meggyógyuljanak a mérges kígyók harapásából. Amikor Izrael népe megbánta bűneit, Isten oltalma visszatért hozzájuk. Ennek a történetnek van egy prófétai jelentése. Egy napon az ördög teljes vereséget fog szenvedni, aki állandóan gyötörte az embereket. Ez a prófécia szó szerint igaz lett Jézus Krisztus életében és munkájában.

Amikor Nikódémus a zsidók vezetője egyik éjjel Jézushoz jött, Jézus azt mondta neki: „És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3,14-15) Mózes rézkígyója Jézus megváltó művének volt a jelképe, amelyet Ő beteljesített a kereszten. A Mózes által készített rézkígyónak profetikus jelentése is volt. Mózes magas póznára helyezte, ami jelképezi ellenségünk, az ördög tökéletes vereségét, akiről a biblia ezt írja: "És vet­tették a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vettették a földre, és az ő angyalai is ő vele levetettének.“ (Jel 12,9) Tehát Jézus keresztre feszítése tulajdonképpen elvégezte ellenségünk, az ördög tökéletes vereségét. A Biblia így kommentálja ezt az eseményt: „Ő pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből. Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek. ” (Lukács 10,18-19) "Most van e világ kárhoztatása, most vettetik ki e világ fejedelme.“ (János 12,31) “Azokat pedig a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben démonokat űznek; új nyelveken szólnak." (Márk 16,17)

"Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban." (Kolossá 2,15)

Ezeket a fejedelemségeket és erőket írja le az Efézusi levél is: "Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak." (Ef 6,12) Ahogy a kígyók mérge hatástalanná vált, amikor Mózes póznára tűzte fel a rézkígyót a pusztában, úgy vált semmivé az ördög ereje, a mi Urunk Jézus Krisztus megváltó halála által.

Az isteni gyógyítás erőteljes munkája megmentette az emberek életét, akik egyébként meghaltak volna, amikor Izrael népe ránézett a póznára tűzött rézkígyóra. Ez Jézus Krisztus megváltó művének volt az előképe, akinek elég ereje van arra, hogy meggyógyítsa mindazokat, akik hozzáfordulnak.

F. F. Bosworth evangélista, aki megrázta Amerikát és Kanadát az isteni gyógyítás hatalmas ajándékával, ezt írta Krisztus a gyógyító, az isteni gyógyítás üzenete című könyvében: „Ha a gyógyítás, nem lett volna benne az engesztelésben, miért kívánták meg akkor a haldokló izraelitáktól, hogy felnézzenek az engesztelés testi gyógyulására vonatkozó jelképére, a rézkígyóra? Ha az engesztelés jelképe gyógyulást és megbocsátást adott, miért ne tenné ezt meg nekünk Krisztus?” Az Ószövetségben három jelképet vizsgáltunk meg, amelyek jelzik Jézus megváltását, amely egyaránt vonatkozik testünkre, és lelkünkre. Az Úr, a mi Istenünk a Gyógyító, aki meg akarja gyógyítani betegségeinket. Ő azt akarja, hogy egészségesek legyünk. Ez a mi jó Istenünk jó terve.

A betegség a bűn büntetéseként szakadt ránk, amit Ádám és Éva követtek el Éden kertjében. Amikor Jézus feltámadt a halálból, három nappal kereszthalála után, az ördög már meg volt kötözve. A bűnbocsánat és a gyógyulás már mindazoké volt, akik segítségül hívták Jézus Krisztus nevét.

E tény jobb megértéséhez közelebbről kell megvizsgálnunk azt az evangéliumot, amit Ézsaiás próféta meghirdetett, hiszen Ézsaiás 53. fejezete szemléletesen rajzolja meg Jézus Krisztus életét, és megváltásának célját.

Rövid részlet a 2017. szeptember 13-ai prédikációból

Mózes első könyve 43.

1. Az éhség pedig nyomasztó volt az országban. 2 És volt, midőn egészen elfogyasztották a gabonát, melyet hoztak Egyiptomból, mondta nekik atyjuk: Menjetek vissza, vegyetek nekünk egy kevés eleséget. 3. És szólt hozzá Júda, mondván: Óva intett bennünket a férfiú, mondván: Ne lássátok színemet, hacsak nincs testvéretek veletek. 4. Ha tehát elereszted testvérünket velünk, lemegyünk és veszünk neked eleséget; 5. ha pedig nem ereszted el, nem megyünk le, mert a férfiú megmondta nekünk: Ne lássátok színemet, hacsak nincs testvéretek veletek. 6. És mondta Izrael: Miért tettetek velem rosszat, tudtára adván a férfiúnak, hogy van még testvéretek? 7. És ők mondták: Kérdezősködött a férfiú felőlünk és nemzetségünk felől, mondván: Él-e még atyátok, van-e még testvéretek? És mi tudtára adtuk e szavak szerint; tudhattuk-e, hogy azt fogja mondani, hozzátok le testvéreteket? 8. És mondta Júda Izraelnek, az ő atyjának: Ereszd csak el a fiút én velem, hogy fölkerekedjünk és elmenjünk, hogy éljünk és meg ne haljunk, mi is, te is és gyermekeink is. 9. Én kezeskedem érte, az én kezemből követeld; ha nem hozom őt el hozzád és odaállítom eléd, akkor vétkeztem ellened minden időre. 10. Mert ha nem késlekedtünk volna, bizony mostmár visszatértünk volna kétszer. 11. És mondta nekik Izrael, az ő atyjuk: Ha már így van, ezt tegyétek: Vegyetek az ország legjavából edényeitekbe és vigyétek le a férfiúnak ajándék gyanánt; egy kevés balzsamot, egy kevés mézet, fűszereket is lótuszt, pisztáciadiót és mandolát.12. Meg kétszeres pénzt vegyetek kezetekbe; a pénzt is, melyet visszatettek zsákjaitok szájába; vigyétek vissza kezetekben, talán tévedés az. 13. Testvéreteket is vegyétek, kerekedjetek föl és menjetek vissza a férfiúhoz. 14. Én Isten, a Mindenható adjon nektek irgalmat a férfiú előtt, hogy elbocsássa veletek másik testvéreteket és Benjámint; én pedig amint megfosztattam gyermekeimtől, hát legyek megfosztva!

15. És vették az emberek ezt az ajándékot és kétszeres pénzt vettek kezükbe, meg Benjámint; fölkerekedtek, lementek Egyiptomba és odaállottak József elé. 16. Midőn látta József velük Benjámint, mondta annak, aki háza fölött volt: Vidd be az embereket a házba, vágj vágóállatot és készítsd el, mert nálam fognak enni az emberek délben. 17. És a férfiú úgy tett, amint József mondta és bevitte a férfiú az embereket József házába. 18. Az emberek pedig megfélemlettek, hogy bevitettek József házába és mondták: A pénz miatt, mely visszakerült zsákjainkba elsőízben, visznek be minket, hogy ránk támadjanak és ránk vessék magukat és elvegyenek bennünket rabszolgáknak, és szamarainkat. 19. És odaléptek a férfiúhoz, ki József háza fölött volt, és szóltak hozzá a ház bejáratában, 20. és mondták: Kérünk, uram! lejöttünk első ízben, hogy eleséget vegyünk; 21. és volt, midőn bementünk a szállásra és kinyitottuk zsákjainkat, íme, mindegyiknek a pénze zsákja szájában van, pénzünk az ő súlya szerint; mi pedig visszahoztuk azt kezünkben.22. Meg másik pénzt hoztunk le kezünkben, hogy eleséget vegyünk; nem tudjuk, ki tette pénzünket zsákjainkba. 23. De ő mondta: Béke veletek! Ne féljetek, Istenetek és atyátok Istene adott nektek kincset zsákjaitokba, pénzetek eljutott hozzám. És kivezette hozzájuk Simont. 

24. És bevitte a férfiú az embereket József házába, adott vizet, megmosták lábaikat és adott abrakot szamaraiknak. 25. Ők pedig előkészítették az ajándékot, mire József bejött délben; mert hallották, hogy ott fognak enni ételt. 26. Midőn József bejött a házba, bevitték neki az ajándékot, mely kezükben volt, a házba; és leborultak előtte a földre. 27. És ő kérdezte őket jólétükről és mondta: Békességben van-e öreg atyátok, akiről szóltatok, vajon él-e még? 28. És ők mondták: Békességben van szolgád, a mi atyánk, még él; meghajoltak és leborultak. 29. Ő pedig felvetette szemeit és meglátta Benjámint, az ő testvérét, anyjának fiát és mondta: Ez a legkisebb testvéretek, akiről nekem szóltatok? És mondta: Isten legyen kegyes irántad, fiam! 30. De József sietett, mert kigyulladt szeretete testvére iránt és sírni akart; bement a szobába és ott sírt. 31.Azután megmosta az arcát és kiment; tartóztatta magát és mondta: Hozzátok az ételt. 32. És hozták, neki külön és nekik külön és az egyiptomiaknak, akik vele ettek, külön, mert nem bírtak az egyiptomiak enni a héberekkel ételt, mert utálat az az egyiptomiaknak. 33. És leültek előtte, az elsőszülött elsőszülöttsége szerint és a fiatalabb fiatalsága szerint és bámultak a férfiak egymásra. 34. És vittek ajándékokat ő tőle hozzájuk és több volt Benjámin ajándéka valamennyinek az ajándékánál ötszörte; és ittak és megrészegedtek nála.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)