2017. december 12., kedd

Vidám Vasárnap Dicséretek - 2017. december 3.

Frank Hammond - Démonok és szabadulás Jézus szolgálata alapján 7.

A démonok elhallgattatása

Jézus megdorgálta a szellemet, mert szólt. Jézus elhallgattatta a szellemet, mivel semmi pozitívum nem származott a beszédéből.

A szabadító szolgálat célja nem az, hogy beszédre bírja a démonokat, hanem hogy kiűzze őket.

Okok, amelyek miatt nem tanácsos démonokkal szóba elegyedni

1. Követnünk kell Jézus példáját. 
Egyik nap, amikor Jézus a zsinagógában tanított, egy emberből felkiáltott egy gonosz szellem. Jézus felismerte, hogy a gonosz szellem kiáltott. "És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belőle.'' (Mk 1,25) A gonosz szellem szeretett volna beszélni, de Jézus nem arra használta fel az alkalmat hogy szóba elegyedjen egy démonnal, vagy kifaggassa őt. Az Ige újra megerősíti, hogy „sok démont kiűzött, és nem hagyja vala szólni a démonokat mivelhogy őt ismerék" (Mk 1,34).

A démonok antikrisztusiak mindenben, amit tesznek vagy mondanak. Ezért amit mondanak, nem valódi bizonyságtevés Krisztus személyéről. Soha egyetlen igazság alátámasztásához sem szabad elfogadnunk az ő bizonyságukat. Még ha igazat mondanak is, mint itt a Márk 1,24-ben, a bizonyságuk elfogadhatatlan. Isten nem fogja démonok bizonyságát használni arra, hogy hirdesse az Ő evangéliumát.

Például egy kislányban lévő jövendőmondó démon kijelentette, hogy Pál és Silás „a magasságos Istennek szolgál, kik néktek az idvességnek útját hirdetik” (Csel 16,17). Istennek ezek a szolgái azonban ahelyett, hogy örültek volna a démon hízelgő szavainak, „megbosszankodtak”. Pált végül annyira zavarta a dolog, hogy odafordulva így szólt ahhoz a szellemhez: „Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle”. (Csel 16,18)

2. A gonosz szellemek mind hazugok és csalók. 
Ugyanaz a természet van bennük, mint a „hazugság atyjában”, az ördögben. Jézus azt mondta, „Az (Sátán) emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” (Jn 8,44)

Az ördög és a démonok hazugságainak célja az, hogy megcsaljanak. Azok, akik hallgatják a hazugságaikat, abba a veszélybe kerülnek, hogy hisznek majd a szavaiknak. A démonok beszédét nem az motiválja, hogy segítsenek nekünk; a démonok csapdát állítanak. Ha mi azzal a céllal hallgatjuk őket, hogy majd mi kiszűrjük az igazat a szavaikból, az olyan, mintha méreggel kevert vizet innánk azt gondolva, hogy majd a fogainkkal kiszűrjük belőle a mérget.

3. Isten féltőn szerető Isten. 
Nem folyamodhatunk idegen szellemekhez vezetésért, tudásért, bölcsességért, gyógyulásért vagy hatalomért. "Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten ő.” (5Móz 4,24) Ha valamit tudnunk szükséges az ellenség tevékenységéről, Istenhez kell járulnunk, ahelyett, hogy az ellenségre támaszkodnánk.

Józsué, Isten hadseregének vezetője, visszafordíthatatlan bajt okozott, amikor az ellenség kihallgatásával próbált vezetést kapni ahelyett, hogy az Urat kereste volna. A történet Józsué könyvének 9. fejezetében van feljegyezve.

Kánaán földjének elfoglalása során a Gibeoniták követséget küldtek Józsuéhoz, azt színlelve, hogy távoli országból jöttek. Ők lettek volna a következő nép, amellyel Izraelnek le kellett volna számolnia, de ügyesen egy távoli ország vándorainak álcázták magukat, és becsapták Józsuét. Rávették, hogy megnemtámadási szövetséget kössön velük. Isten Igéje így számol be erről: "És vőnek (Izrael népe) az ő eledeléből, AZ ÚR tanácsát pedig NEM KÉRTÉK VALA.”(Józs 9,14)

4. Minden igazsághoz és erőhöz hozzá tudunk férni a Szent Szellem által, az Ő vezetésén keresztül. Semmiképpen sem vagyunk ráutalva Sátán hazugságaira és féligazságaira. Minden feltételezhető segítség, amit egy gonosz szellem adhat, elérhető számunkra a Szent Szellem által. Melyik csatornán megszerzett tudás dicsőíti Istent? Melyik utat bölcs dolog követni?

Mózes harmadik könyve 16.

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, Áron két fiának halála után, mikor közeledtek az Örökkévaló színe elé és meghaltak. 2. És mondta, az Örökkévaló Mózesnek: Szólj Áronhoz, a te testvéredhez, hogy ne menjen be minden időben a szentélybe, a kárpiton belül, a födél elé, mely a ládán van, hogy meg ne haljon, mert a felhőben jelenek meg a födél fölött. 3. Ezzel menjen be Áron a szentélybe; egy fiatal tulokkal vétekáldozat gyanánt, meg egy kossal égőáldozat gyanánt. 4.Szent lenköntöst öltsön föl, lennadrág legyen testén: lenövvel övezkedjék, lensüveget tegyen föl, szent ruhák ezek, fürössze meg testét vízben és öltse fel azokat. 5. Izrael fiainak községétől pedig vegyen két kecskebakot vétekáldozat gyanánt és egy kost égőáldozat gyanánt. 6. És áldozza föl Áron a vétekáldozatra való tulkot, mely az övé és szerezzen engesztelést önmagáért és házáért. 7. Azután vegye a két bakot, állítsa azokat oda az Örökkévaló színe elé, a gyülekezés sátorának bejáratához. 8. És vessen Áron a két bakra sorsot, egyik sors legyen; az Örökkévalóé, a másik sors; Azázelé. 9. És áldozza föl Áron a bakot, melyre a sors esett: az Örökkévalóé és készítse el vétekáldozatnak. 10. Az a bak pedig, melyre a sors esett: Azázelé, állíttassék oda élve az Örökkévaló színe elé, hogy engesztelést szerezzenek vele, elküldvén azt Azázelnek a pusztába.

11. Azután áldozza fel Áron a vétekáldozatra való tulkot, mely az övé és szerezzen engesztelést önmagáért és házáért; vágja le a vétekáldozatra való tulkot, mely az övé. 12. Vegyen teli serpenyővel izzó parazsat az oltárról, az Örökkévaló színe elől, és teli markával finom fűszeres füstölőszert és vigye be a kárpiton belül; 13. tegye a füstölőszert a tűzre az Örökkévaló színe előtt, hogy befedje a füstölőszer felhője a födelet, mely a bizonyságon van, hogy meg ne haljon.14. És vegyen a tulok véréből és fecskendjen ujjával a födélre kelet felé, és a födél elé fecskendjen hétszer a vérből az ujjával. 15. Azután vágja le a vétekáldozatra való bakot, mely a népé, vigye be vérét a kárpiton belül és cselekedjék vérével, amint cselekedett a tulok vérével, fecskendje azt a födélre és a födél elé. 16. Szerezzen engesztelést a szentélyért, Izrael fiainak tisztátlansága miatt és elpártolásuk miatt, minden vétkeik szerint; így cselekedjék a gyülekezés sátorával, mely náluk van, tisztátlanságuk közepette. 17. De senki se legyen a gyülekezés sátorában, mikor bemegy, hogy engesztelést szerezzen a szentélyben, egészen a kijöveteléig; és szerezzen engesztelést önmagáért, házáért és Izrael egész községéért. 18. Azután menjen ki az oltárhoz, mely az Örökkévaló színe előtt van és szerezzen engesztelést érte; vegyen ugyanis a tulok véréből, meg a bak véréből és tegyen az oltár sarkaira köröskörül; 19. fecskendjen rá a vérből az ujjával hétszer, tisztítsa meg és szentelje meg Izrael fiainak tisztátalanságaitól.
20. Midőn pedig végzett azzal, hogy engesztelést szerezzen a szentélyért, a gyülekezés sátoráért és az oltárért, akkor vezesse oda az élő bakot. 21. Tegye rá Áron a két kezét az élő bak fejére és vallja meg rajta Izrael fiainak minden bűnét és minden elpártolásukat minden vétkeik szerint, tegye azokat a bak fejére és küldje el egy kirendelt férfiú által a pusztába. 22. És vigye a bak magán minden bűneiket sivár földre; így küldje el a bakot a pusztába. 23. Azután menjen be Áron a gyülekezés sátorába, vesse le a lenruhákat melyeket felöltött, midőn bement a szentélybe és hagyja azokat ott. 24. Fürössze meg testét vízben szent helyen, öltse fel ruháit, menjen ki és készítse el égőáldozatát és a nép égőáldozatát, hogy engesztelést szerezzen önmagáért és a népért. 25. A vétekáldozat zsiradékát pedig füstölögtesse el az oltáron. 26. Aki pedig elbocsátja a bakot Azázelnek, mossa meg a ruháit, fürössze meg testét vízben és azután bemehet a táborba.27. A vétekáldozatra való tulkot és a vétekáldozatra való bakot, amelyeknek vérét bevitték, hogy engesztelést szerezzen a szentélyben, vigyék ki a táboron kívülre, és égessék el tűzben, bőrüket, húsukat és ganajukat. 28. Aki pedig elégeti azokat, mossa meg ruháit, fürössze meg testét vízben és azután bemehet a táborba.

29. És legyen nektek örök törvényül: a hetedik hónapban, a hónap tizedikén sanyargassátok magatokat, semmi munkát se végezzetek, a bennszülött és az idegen, aki tartózkodik köztetek.30. Mert ezen a napon szerez engesztelést értetek, hogy megtisztítson benneteket; minden vétkeitektől megtisztultok az Örökkévaló színe előtt. 31. Szombatok szombatja legyen az nektek, sanyargassátok magatokat; örök törvény ez. 32. És szerezzen engesztelést a pap, akit fölkennek és akit fölavatnak, hogy pappá legyen atyja helyett; és öltse fel a lenruhákat, a szent ruhákat.33. És szerezzen engesztelést a szentély szentségéért, a gyülekezés sátráért és az oltárért szerezzen engesztelést; meg a papokért és a gyülekezet egész népéért szerezzen engesztelést.34. Legyen ez nektek örök törvényül, hogy engesztelést szerezzenek Izrael fiaiért, minden vétkeik miatt, egyszer az évben. És úgy cselekedett, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. december 11., hétfő

Ruff Tibor - Örökké

Utolsó epizódunkban megvitatjuk, vajon hol vannak most azok, akik már nincsenek közöttünk, illetve mi lesz az ő jövőbeli sorsuk a bibliai próféciák szerint. Szó lesz továbbá az emberiség szombatjáról, az ezeréves királyságról, mikor a Föld népe egy számára teljesen szokatlan, ámde annál pozitívabb hatalmi struktúrában él majd, békében, és igazságosságban. És végül ellamentálunk azon, vajon mi fog történni az ezer év végén, amikor Isten személyesen fog belépni az univerzumba, hogy megkezdődjön az örökkévalóság.

ÚJ BIBLIÁK A PATMOSNÁL!

Németh Sándor - A nyelv hatalma 13. (részletek)

Ez volt a hit beszéde. Dávid meg volt győződve arról, hogy Isten vele van: a hite nem önmagára, hanem az Igére irányult. Beszédével megfogalmazta azt, amit néhány perc múlva meg is tett Góliáttal. A hit beszéde megalapozta győzelmét a filiszteus felett.

A hit beszéde nemcsak a saját életünkre, hanem családtagjaink, testvéreink életére is áldást közvetít. Kapernaumban egy százados arra kérte Jézust, hogy a gutaütött szolgáját gyógyítsa meg. A katonatiszt pogány, antiszemita ember volt, ezért azt mondta Jézusnak, hogy ne jöjjön a házába, hanem: „Csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám." (Máté evangéliuma 8:8) A hit beszédét szolgája érdekében mondta ki a százados. Jézusnak egyetlen szava elegendő volt ahhoz, hogy a katonatiszt hite fölszabaduljon szolgájának gyógyulására. Ez a szó a gyógyulásba vetett hit uralma alá helyezte a szívét, és ez tette lehetővé szolgája számára a csodát. Jézus csodálkozott a százados hitén, és azt mondta: „Izraelben sem találtam ilyen nagy hitet". (Uo. 10. vsz.)

A hit beszéde megváltoztatja Isten viszonyát felénk. Erre egy kananeai asszony története szolgáltatja a példát. A beteg leánya érdekében közbenjáró anyát először nem hallgatta meg az Úr, majd később kategorikusan - emberileg eléggé sértő módon - elutasította: „Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni." (Máté evangéliuma 15:26) Az asszony a sértődés helyett igazat adott Jézusnak, és így egészítette ki megállapítását: „De hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból..." Ez a beszéd megváltoztatta Jézus elutasító magatartását, és megáldotta az asszonyt, akinek a leánya abban a pillanatban meggyógyult.

A hit beszédének hatékonyságáról még számos történetet találunk a Szentírásban. Isten is a hit beszéde által teremtette a világosságot, a szárazföldet stb. Jézus Krisztus a hit beszéde által cselekedte a csodákat. Az Úr arra biztatta tanítványait, hogy hitük olyan legyen, mint Istené.

"Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj föl és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz néki, amit mondott. Azért mondom néktek: amit könyörgéstekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek." Márk evangéliuma 11:23-24.

A hit beszédének hatékonysága végtelen, még Szent Szellemmel betöltekezve is pótolhatatlan. Az új dolgokat, áldásokat mindig igaz beszéd által tudjuk birtokba venni. Imáink hatékonyságát, gyümölcseit szintén a hit beszéde határozza meg, ezért nagyon fontos, hogy szívünket és szánkat megkülönböztetett figyelemmel szenteljük oda a Szent Szellemnek és Isten Igéjének.

A hit beszéde a szívbe ültetett Igét tartalmazza. Az igaz ember hitből él. Ez az igazság magában foglalja azt is, hogy az igaz ember a hit beszéde által él, mert az élet hatalma (mint ahogy a halálé is!) a nyelvben van. Az igazak a hit beszéde által képesek egyre mélyebben behatolni Isten enyészhetetlen életének erejébe. A kárhoztató beszédek viszont figyelmen kívül hagyják az embernek adott isteni szövetséget és ígéreteket, valamint ezen belül az Úr elkötelezettségét arra, hogy az embert megáldja, felemelje és megdicsőítse. A kárhoztató személy önkényesen, igaztalanul elválasztja, elszakítja az embert Istentől és a Megváltótól - majd az így elszigetelt és elhagyatott egyén gyarlóságaira építi fel vádló beszédét.

Jób könyve sikertörténettel kezdődik. A könyv főhősének az Úrral való közössége kiváló volt, és ebből származott minden sikere és áldása. Aztán a Sátán felkereste Istent, és megrágalmazta előtte Jóbot. Az ördög rosszhiszeműen, sötét színekben festette le Isten emberét. Azt állította róla, hogy nem őszinte szívből szereti Istent, hanem haszonlesésből, érdekből. Erről maga Isten is meggyőződhet - mondta -, ha áldás helyett büntetésben részesíti szolgáját. A Sátán azt állította: ha Isten megveri Jóbot, akkor biztosan kiderül az igazság - vagyis az, hogy Jób valójában nem szereti, hanem gyűlöli Istent.

"Verd meg mindazt, ami az övé, avagy nem átkoz-e meg szemtől-szembe téged?" Jób könyve 1:11.

Az ördög fő célja, hogy hazugságokkal, vádlásokkal éket verjen Isten és az ember közé. Isten előtt az embert feketíti be, az ember előtt pedig a Teremtőt tünteti fel sötétnek és kegyetlennek. Miután a Sátán mindentől megfosztotta Isten emberét, Jób továbbra is megőrizte az Úrral való közösségét. Kudarcok, tragédiák után is áldotta az Úr nevét. Ezt a csodálatos erényét a Sátán újra rosszhiszeműen tüntette fel Isten előtt.

"Verd meg őt csontjában és testében: avagy nem átkoz-é meg szemtől-szembe téged?" (Uo. 2:5)

Az ellenség ezzel azt állította Jóbról, hogy önmaga élete és egészsége mindennél fontosabb számára, és amíg ez megvan neki, addig saját jól felfogott érdeke, hogy áldja Istent. Ha azonban elveszíti az egészségét, akkor biztos, hogy Istent is megátkozza. De nem így történt! Pedig a felesége is felszólította Jóbot, hogy „átkozd meg az Istent, és halj meg!" Nyilvánvaló, hogy a Sátán akaratát egyenes adásban közvetítette az asszony. Jób azonban nem vétkezett az ajkaival (lásd Jób 2:10).

És még csak ezután jött a legsúlyosabb csapás Jóbra: három barátja látogatta meg a csapásokkal sújtott, szenvedő embert, hogy részvétéről biztosítsa és megvigasztalja. A beteg azonban vigasztalás helyett terjengős, kemény és kárhoztató beszédeket hallhatott a szájukból. A könyv végén kiderül: Isten nem adott igazat a vádlónak. Jóbot meggyógyította, és életét újra elárasztotta áldással. A keresztények - ahogy mindenkor, úgy ma is - célpontjai a különféle kárhoztató beszédeknek, de hatalmuk van arra, hogy ezeket a hit beszédével legyőzzék.

"Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisz­tus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint." Rómaiakhoz írt levél 8:1.

A kárhoztatás alóli fölmentést Jézus Krisztus már akkor megadta, amikor életünk az Úrba került. Ezt a változást a személyes hiten alapuló vízkeresztség tette lehetővé. A büntetés alóli felmentés második garanciája a Szent Szellemben való járás. Egyértelmű, hogy az idézet szerint nem a felekezeti hovatartozás a döntő oka a kegyelemből való részesedésnek, hanem a Jézus Krisztussal és a Szent Szellemmel való közösség. Az ilyen emberek közösségéből áll az egyház, amelyen a pokol erői - így az átkok - sem fognak, mert nekik valóban hatalmuk van, hogy „kígyókon, skorpiókon tapossanak, az ellenség minden erején, és semmi nem árthat nekik".

Forrás: Új Exodus Magazin, 8. évf. 1. sz. / 1996

Mózes harmadik könyve 15.

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván: 2. Szóljatok Izrael fiaihoz és mondjátok nekik: bármely férfi, midőn testéből lesz folyós, folyása tisztátalan. 3. És ez legyen tisztátalansága a folyása alatt: akár nyálkásan választja ki teste a folyását, akár elzárult teste a folyástól, tisztátalansága az. 4. Minden fekvőhely, amelyre fekszik a folyós, tisztátalan legyen, és minden tárgy, amelyen ül, tisztátalan legyen. 5. Amely ember megérinti a fekvőhelyet, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 6. Aki pedig ráült a tárgyra, amelyen a folyós ül, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 7. S aki megérinti a folyósnak testét, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 8. S midőn köp a folyós a tisztára, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 9. S minden ülés, amelyen rajta ül a folyós, tisztátalan legyen. 10. És bárki megérint bármit, ami alatta van, tisztátalan legyen estig; ki pedig viszi azokat, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 11. És mindenki, akit megérint a folyós, anélkül, hogy kezeit leöblítené vízben, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 12. Cserépedényt, melyet megérint a folyós, törjenek el, minden faedényt pedig öblítsenek ki vízzel. 13. Midőn pedig megtisztul a folyós a folyásától, akkor számláljon magának hét napot megtisztulása számára, mossa meg ruháit és fürössze meg testét élő vízben s így tiszta lesz. 14. A nyolcadik napon pedig vegyen magának két gerlicét vagy két galambfiat, és menjen az Örökkévaló színe elé, a találkozás sátrának bejáratához, s adja azokat a papnak. 15. És készítse el azokat a pap; az egyiket vétekáldozatnak, a másikat égőáldozatnak, és szerezzen engesztelést számára a pap az Örökkévaló színe előtt folyása miatt.
16. Midőn kijön valamelyik férfiból magömlés, fürössze meg vízben egész testét s tisztátalan lesz egész estig. 17. Minden ruhát és minden bőrt, amelyen van magömlés, mossanak meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 18. És asszony kivel hál egy férfi magömléssel – fürödjenek meg vízben és tisztátalanok legyenek estig.
19. Midőn egy asszony folyós lesz, mégpedig vér a folyása a testén: hét napig legyen tisztulásában és bárki megérinti, tisztátalan legyen estig. 20. Minden, amin fekszik tisztulásában, tisztátalan legyen, s minden amin ül, tisztátalan legyen. 21. És bárki megérinti fekvőhelyét, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben és tisztátalan lesz estig. 22. És bárki megérint bármely tárgyat, amelyen ül, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 23. Ha pedig a fekvőhelyen van, vagy a tárgyon, amelyen a nő ül, midőn megérinti, tisztátalan legyen estig. 24.És ha hál vele egy férfi és tisztulása reá száll, akkor tisztátalan legyen hét napig, és minden fekvőhely, amelyen fekszik, tisztátalan legyen.
25. Midőn egy asszonynak folyik a vére folyása több napon át, tisztulásának idején kívül, vagy ha folyós lesz, tisztulásán túl, tisztátalanságának folyásában minden napjaiban, mint tisztulásának napjaiban legyen: tisztátalan ő. 26. Minden fekvőhely, amelyen fekszik folyásának minden napjaiban, mint tisztulása fekvőhelye legyen számára, s minden tárgy, amelyen ül, tisztátalan legyen, tisztulásának tisztátalansága szerint. 27. És bárki megérinti azokat, tisztátalan legyen; mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 28. S ha megtisztult folyásától, számláljon magának hét napot, és azután tiszta lesz. 29. A nyolcadik napon pedig vegyen magának két gerlicét vagy két galambfiat, és vigye el azokat a paphoz a találkozás sátorának bejáratához. 30. És készítse el a pap az egyiket vétekáldozatnak, a másikat égőáldozatnak és szerezzen engesztelést számára a pap az Örökkévaló színe előtt tisztátalanságának folyása miatt.

31. És óvjátok Izrael fiait tisztátalanságuktól, hogy meg ne haljanak tisztátalanságukban, amidőn megtisztátalanítják hajlékomat, mely közöttük van. 32. Ez a tan a folyósról és arról, akiből kijön a magömlés, hogy tisztátalan lesz általa; 33. és a tisztulásában szenvedő nőről, és arról, akinek folyik folyása, akár férfi, akár nő, és a férfiról, aki hál tisztátalan nővel.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. december 7., csütörtök

John Bevere: Isten, az egyedüli jó (könyvrészlet)

"Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmas, alkalmatlan időben, ints, fedj, buzdíts!" 2.Tim. 4:2.

A három leglényegesebb szó jelentése a következő:
Pozitív: parakaleo: Vigasztal, bátorít.
Negatív: - elegcho: ítélni, megnevezni egy hibát, megróni, bizonyítani, hogy valakinek nincs igaza;
- epitimao: nyíltan vádolni, megróni.

Pál 2/3 arányban negatív, korekciós igehirdetésekről ír. Ha a célunk az, hogy száz százalékig bátorító és felemelő tanításokat adjunk a gyülekezetnek, akkor vajon nem állhat elő az a helyzet, hogy miközben a gyülekezet tagjainak szemlélete egyre pozitívabbá válik és ki is alakul bennük az a szilárd meggyőződés, hogy rendezett a kapcsolatuk Istennel, addig a valóságban egyre távolabb kerülnek az Úr személyétől és jelenlététől?

Nincs olyan fegyelmezés, amelyet az ember élvezne - hanem fájdalmas! De utóbb a helyes életmód békességes aratásában lesz részük azoknak, akiket ilyen módon nevelnek. (Zsidókhoz írt levél 12,11 NLT - kiemelés a szerzőtől)

Két fontos állítást kell itt kiemelnünk. Először is, a fenyítés keservesen fájdalmas. A bátorítás nem keserves; a megrovás, a korrekció és a bűnök leleplezése ellenben igen. Másodszor pedig, a fenyítés, amiről a levél szerzője ír, a szent életre való nevelés. Hogyan nevel bennünket Isten? - merül fel a kérdés. Ha visszatérünk Pál Timótheoszhoz intézett szavaihoz, összeáll a teljes kép.

A teljes írás Istentől ihletett (a tőle kapott inspiráció által született)és hasznos az oktatásra, a feddésre, a bűn megítélésére, a hibák korrigálására, az engedelmességre való nevelésre és az igazságban (szent életben, hogy az Isten akaratával összhangban gondolkodjunk, tervezgessünk és cselekedjünk) való nevelésre, hogy tökéletes és jártas legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre alkalmas és felkészített. UTASÍTALAK azért az Isten és Krisztus Jézus jelenlétében, aki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában. Hirdesd és szóljad az Igét! (Timótheoszhoz írt második levél 3,16-4,2 AMP - kiemelés a szerzőtől)

Ki az, akinek ne tűnnének fel a feddés, megjobbítás, a bűn megítélése, a hibák korrigálása és az engedelmességre nevelés kifejezések? Azt is észre kell vennünk, hogy a Szentírás a szent életre nevel, illetve hogy Pál parancsba adja Timótheosznak és nekünk, hogy prédikáljuk az Igét. Mindezt összerakva, Pál utasításának lényege tehát:
Timóteus, és az evangélium más hirdetői, a tények a következők: az isteni fenyítés fájdalmas, de a szent életre tanít. Isten az inspiráltan prédikált Igén keresztül nevel bennünket, ami megfelelő felkészítést jelent azoknak is, akik az Ő nevében szólnak. Ezért prédikálni kell az Igét - a Bibliát. Neked, Isten hírnökének rá kell mutatnod, milyen bűnökben élnek az emberek. Ezt úgy teheted meg, hogy használod a Bibliát, szeretettel alkalmazod a megrovást, a bűnök megítélését, az intést, a korrekciót, az engedelmességre nevelést és a bátorítást. Ez a hívők szent életre nevelésének isteni módszere, (a szerző parafrázisa)

Tisztában vagyok vele, hogy mindez megdöbbentően ellene mond a mi egyházkultúránknak. De teszem fel a kérdést: erős egyházat akarunk, vagy félrevezetett egyházat? Egészséges vagy félrevezetett hívőket ütnénk kinevelni? Ezeket a parancsolatokat azért kaptuk, nehogy tudatlanul eltérítsük az emberek szívét Istentől. Ha biztonságban akarunk járni Jézussal, akkor az életünknek igei alapokon kell nyugodnia. Lehetetlen kibékíteni a modern kultúrát az Újszövetség útmutatásaival. Hozzuk meg a szükséges változtatásokat, és lássuk, hogyan válik ennek nyomán az egyház is egészségessé!

2017. december 6., szerda

Joyce Meyer - Találd meg a valódi önmagad és töltsd be elhívásodat 42.

Kérjetek és megkapjátok

"…kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen." János 16:24.

Ez az egyik kedvenc versem a befogadással kapcsolatosan. Annyira egyszerű, és tulajdonképpen annak is szánták.

Jézus azért jött, hogy megszabadítson minket a szenvedéstől, nem pedig azért, hogy a kereszténység zászlaja alatt újabb szenvedést tegyen a nyakunkba. Ha megtanulunk kérni és elfogadni, az örömünk valóban teljes lesz. Miután ingyen vettük, ingyen is adjuk tovább.

Ingyen vettétek, ingyen adjátok.

"Ingyen vettétek, ingyen adjátok." Máté 10:8.

A mai társadalomban nagyon kevés az olyan ember, aki képes ingyen adni. Szerintem a Szentírás jól rávilágít arra, miért. Ha nem tanuljuk meg ingyen átvenni Jézustól, sosem fogjuk megtanulni, hogyan adjuk ingyen másoknak.

A sátán nagyon jó munkát végzett, amikor elhitette velünk, hogy mindent ki kell érdemelnünk és mindenért fizetni kell. Meggyőzött minket arról, hogy szenvednünk és küszködnünk kell azért, hogy Istentől bármit is kaphassunk. Jézus azonban ezt mondta: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket”. (Máté 11:28)

„Jöjjetek énhozzám” – ez elég szívélyes invitálás, nem? Nyoma sincs benne a szenvedésnek és kínlódásnak.

Nagyon sokat kell az elfogadásról tanulnunk ahhoz, hogy az Ige alapján megértsük, Isten áldásai kegyelemből, hit által jönnek az életünkbe.

Kegyelemből, hit által

"Mert [meg nem érdemelt] kegyelemből tartattatok meg (megmentett az ítélettől, Krisztus üdvösségének részesei lettünk), hit által; és ez [az üdvösség] nem tőletek van (nem a cselekedeteitek, a szenvedésetek eredménye): Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből [a Törvény elvárásai miatt], hogy senki ne kérkedjék. [Nem a bárki által elvégzett cselekedetek az eredménye, hogy senki se dicsekedhessen, és magának tulajdonítsa a dicsőséget]" Efézus 2:8-9.

Kegyelemből, hit által mentett meg minket, és meg kell tanulnunk mindennapi életünket ugyanilyen módon élni. A kegyelem olyan valami, amit nem lehet kiérdemelni, csak ingyen ajándékként elfogadni.

A kegyelem Isten ereje, amelyet azért ad, hogy segítsen minket azokon a területeken, ahol a saját erőnkből nem boldogulnánk. A János 15:5-ben Jézus a következőt jelenti ki: „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek”. Következésképpen az élet minden területén szükségünk van segítségre. Ha győzedelmes életet szeretnénk élni, el kell ismerni gyengeségünket és gyakorolnunk kell Isten kegyelmébe vetett hitünket. A legnagyobb örömmel segít, ha hajlandóak vagyunk önállóságunkról, függetlenségünkről lemondani.

A Galata 2:21-ben Pál apostol azt mondta, ha nem venné át Isten kegyelmét, és valami jelentéktelen apróságnak tartaná ezt az ajándékot, azzal megkérdőjelezné az okát és semmissé tenné a hatását. A kegyelem minden élethelyzetben árad ránk, de csak hittel lehet átvenni. A 20. versben Pál arra is felhívja a figyelmet, hogy többé már nem ő él, hanem Jézus Krisztus él benne, és az életet, amelyet él, az Isten Fiába vetett hitben éli.

Az elmúlt évek során arra is rájöttem, hogy mindig akkor éreztem magam frusztráltnak, amikor valamit a saját erőmből próbáltam megtenni ahelyett, hogy Istenben bíztam volna és elfogadtam volna a kegyelmét (segítségét). Az Úrral való kapcsolatom legelején mindig frusztrált voltam és sokat küszködtem. Ezért jelentett hatalmas áttörést számomra, amikor megkaptam a kijelentést Isten kegyelmével kapcsolatosan. Mindig „próbálkoztam”, és Istent kihagytam a játékból. Meg akartam változni, meg akartam változtatni a férjemet és a gyerekeimet, gyógyulást akartam, jólétet akartam, megtettem mindent, hogy a gyülekezetem növekedjen, és minden körülményt megpróbáltam megváltoztatni, amivel elégedetlen voltam. Persze hogy kiábrándultam és csalódott voltam, mert egyetlen próbálkozásom sem vezetett eredményre.

Isten nem engedi, hogy nélküle győztesek legyünk. Ha ezt megtenné, magunknak tulajdonítanánk azt a dicsőséget, ami Őt illeti. Ha meg tudnánk változtatni az embereket, a saját igényeink szerint változtatnánk őket, elvéve tőlük a döntés szabadságát.

Végül megtanultam, hogy imádkoznom kell azért, aminek szerintem változnia kellene, és Istenre bíztam, hogy a saját maga módján és a saját időzítése szerint ezt megtegye.

Miután bízni kezdtem az Ő kegyelmében, bementem az Ő nyugodalmába.

Fordította: Berényi Irén

Mózes harmadik könyve 14.

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Ez legyen a poklosnak tana tisztulása napján, vitessék el a paphoz. 3. És menjen ki a pap a táboron kívülre és nézze meg a pap és íme, meggyógyult a poklos sérelem a pokloson, 4. akkor parancsolja meg a pap, hogy vegyenek a tisztulandó számára két élő, tiszta madarat és cédrusfát, meg karmazsint és izsópot. 5. Azután parancsolja meg a pap, hogy vágják le az egyik madarat cserépedénybe, élő víz fölé. 6. Az élőmadarat pedig vegye és a cédrusfát, a karmazsint meg az izsópot és mártsa azokat, meg az élő madarat a levágott madárnak a vérébe, az élő víz fölött. 7. És hintsen a poklosságtól tisztulandóra hétszer, jelentse ki tisztának és bocsássa el az élő madarat a mezőre. 8. És mossa meg a tisztulandó a ruháit, nyírja le minden szőrét és mosakodjék meg vízben, akkor tiszta lesz, azután bemehet a táborba; de maradjon sátrán kívül még hét napig. 9. És lesz a hetedik napon, nyírja le minden szőrét: haját, szakállát, szemöldökeit, minden szőrét nyírja le; mossa meg ruháit és fürössze testét vízben és tiszta lesz. 10. A nyolcadik napon pedig vegyen két ép juhot és egy nőstény juhot, egyévest, épet, meg háromtized lánglisztet ételáldozatul, olajjal elegyítve és egy lóg olajat. 11. És állítsa a tisztító pap a tisztulandó férfit és azokat az Örökkévaló színe elé, a gyülekezés sátorának bejáratához. 12. Azután vegye a pap az egyik juhot és áldozza föl bűnáldozat gyanánt, meg a lóg olajat, és lengesse azokat lengetéssel az Örökkévaló színe előtt.13. És vágja le a juhot ama helyen, ahol levágják a vétekáldozatot és az égőáldozatot szent helyen; mert mint a vétekáldozat, úgy a bűnáldozat a papé, szentek szentje az. 14. És vegyen a pap a bűnáldozat véréből és tegyen a pap a tisztulandónak jobb füle porcogójára és jobb keze hüvelykujjára. 15. És vegyen a pap a lóg olajból és öntsön a papnak bal tenyerére. 16. Azután mártsa a pap jobb ujját az olajba, mely bal tenyerén van, és hintsen az olajból ujjával hétszer az Örökkévaló színe előtt. 17. Az olaj maradékából pedig, mely tenyerén van, tegyen a pap a tisztulandónak jobb füle porcogójára, jobb keze hüvelykujjára és jobb lába hüvelykujjára, a bűnáldozat vére fölé. 18. Ami pedig megmarad az olajból, mely a pap tenyerén van, azt tegye a tisztulandónak fejére, hogy engesztelést szerezzen érette a pap az Örökkévaló színe előtt. 19.Azután készítse el a pap a vétekáldozatot és szerezzen engesztelést a tisztulandóért tisztátlansága miatt; és azután vágja le az égőáldozatot. 20. És tegye föl a pap az égőáldozatot, meg az ételáldozatot az oltárra és szerezzen engesztelést érte a pap és tiszta lesz.
21. Ha azonban szegény az és nem jut vagyonából, akkor vegyen egy juhot bűnáldozatul lengetésre, hogy engesztelést szerezzen érte, és egytized lánglisztet, olajjal elegyítve, ételáldozatul és egy lóg olajat; 22. és két gerlicét vagy két galambfiát, amennyi jut vagyonából; és legyen az egyik vétekáldozat és az egyik égőáldozat. 23. És vigye el azokat tisztulásának nyolcadik napján a paphoz, a gyülekezés sátorának bejáratához, az Örökkévaló színe elé. 24. És vegye a pap a bűnáldozatra való juhot meg a lóg olajat, és lengesse azokat a pap lengetéssel az Örökkévaló színe előtt. 25. Azután vágja le a bűnáldozatra való juhot és vegyen a pap a bűnáldozat véréből és tegyen a tisztulandónak jobb füle porcogójára; jobb keze hüvelykujjára és jobb lába hüvelykujjára. 26. Az olajból pedig öntsön a pap a papnak bal tenyerére; 27. és hintsen a pap jobb ujjával az olajból, mely bal tenyerén van, hétszer az Örökkévaló színe előtt. 28. És tegyen a pap az olajból, mely tenyerén van, a tisztulandónak jobb füle porcogójára, jobb keze hüvelykujjára és jobb lába hüvelykujjára a bűnáldozat vérének helyére. 29. Ami pedig megmarad az olajból, mely a pap tenyerén van, azt tegye a tisztulandónak fejére, hogy engesztelést szerezzen érte az Örökkévaló színe előtt. 30. Azután készítse el az egyiket a gerlicék közül vagy a galambfiak közül, amelyekre jutott annak vagyonából, 31. azt, amire jutott vagyonából; az egyiket vétekáldozatnak, és az egyiket égőáldozatnak az ételáldozattal együtt; és engesztelést szerez a pap a tisztulandóért az Örökkévaló színe előtt. 32. Ez a tana annak, akin van poklos sérelem, akinek nem jut vagyonából tisztulásakor.

33. És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz, mondván: 34. Ha bementek Kánaán országába, melyet én nektek adok örökségül és én támasztok poklos sérelmet örökségtek országának házában, 35. akkor menjen el az, akié a ház és jelentse a papnak, mondván: Mintegy sérelem mutatkozik nálam a házban. 36. És parancsolja meg a pap, hogy ürítsék ki a házat, mielőtt odajön a pap, hogy megnézze a sérelmet, hogy tisztátalan ne legyen minden, ami a házban van; azután menjen oda a pap, hogy megnézze a házat. 37. Megnézi a sérelmet és íme, a sérelem a háznak falaiban zöldes vagy vöröses mélyedések, és színük alacsonyabb a falénál, 38.akkor menjen ki a pap a házból, a ház bejáratába és zárja el a házat hét napra. 39. És térjen vissza a pap a hetedik napon, megnézi és íme, terjedt a sérelem a háznak falain, 40. akkor parancsolja meg a pap, hogy szedjék ki a köveket, melyeken a sérelem van és vessék azokat a városon kívülre, tisztátalan helyre. 41. A házat pedig vakarják le belül, köröskörül és öntsék a port, amit levakartak, a városon kívül, tisztátalan helyre. 42. És vegyenek más köveket és rakják a kövek helyébe, és más port vegyenek és vakolják be a házat. 43. Ha pedig újra fölfakad a sérelem a házon, miután kiszedték a köveket és levakarták a házat és miután bevakolták, 44.akkor menjen el a pap és nézze meg, és íme, terjedt a sérelem a házon, emésztő poklosság az a házon, tisztátalan az. 45. Döntsék össze a házat, köveit és fáit, meg a ház minden porát, és vigyék ki a városon kívülre, tisztátalan helyre. 46. Aki pedig bemegy a házba mindama napokban, amíg elzárták, tisztátalan legyen az estig. 47. Aki pedig meghál a házban, mossa meg a ruháit, és aki eszik a házban, mossa meg a ruháit. 48. Ha azonban bemegy a pap és megnézi, és íme, nem terjedt a sérelem a házban, miután bevakolták a házat, akkor tisztának jelentse ki a pap a házat, mert meggyógyult a sérelem. 49. És vegyen a ház megtisztázásához két madarat, cédrusfát, karmazsint és izsópot. 50. És vágja le az egyik madarat cserépedénybe, élő víz fölé. 51. Azután vegye a cédrusfát; az izsópot és a karmazsint, meg az élő madarat, mártsa azokat a levágott madárnak a vérébe és az élő vízbe, és hintsen a házra hétszer. 52. És tisztítsa meg a házat a madár vérével és az élő vízzel, meg az élő madárral, a cédrusfával, az izsóppal és a karmazsinnal.53. Azután bocsássa szabadon az élő madarat a városon kívül a mezőre; és engesztelést szerez a házért és tiszta lesz az.
54. Ez a tana minden poklos sérelemnek és ótvarnak, 55. meg a ruha és ház poklosságának, 56.a daganatnak, a varnak és a fehér foltnak, 57. hogy tanítsák e szerint, mely napon tisztátalan és mely napon tiszta; ez a poklosság tana.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. december 5., kedd

Miért nem számolta fel Isten még a gonoszt? - Németh Sándor válaszol

Rod Parsley - A Kereszt 12.

Másodszor a Kálvária keresztje az a hely, ahol Isten végső győzelme metszi Lucifer pusztulását. Valójában Jézus halála és feltámadása a több ezer éve játszott kozmikus sakk-játszmában Isten a Sátánra mért győztes mattját képviseli. Ez egy olyan játszma volt, amelyet az emberiség lázadó, büszke tüzelésű bukása tett szükségessé a földi uralom irányításának megszerzéséért. A kertben a paradicsom közepén tévelygő emberpárt ördögien megtévesztették, hogy átadják Istentől kapott tekintélyüket és a királyság kulcsait. Ennek a szörnyű és tragikus eredménye az lett, hogy az emberiséget elzárta az Istennel való intim kapcsolatától. A Sátán korrupciójához a bűn fertőző állapotának való kitettség vezetett, amely megfertőzte az ádámi faj teljes vérvonalát. Az egész földet kitette a degenerációnak, a bomlásnak és a halálnak. Egy szennyező és kegyetlen átok vette kezdetét. 

A korszakok sakk-meccsének Istentől való megnyitása az volt, hogy profetikusan kijelentse kígyó ellenfelének: egy napon az első asszony leszármazottja, az asszony "magja" felkel és a lábával a kígyó fejére tapos - még akkor is ha a kígyónak Isten megengedte, hogy a mag "sarkát mardossa" (1. Mózes 3.15) A következő több-ezer éves emberi történelem és az Ótestamentum teljes könyve leginkább úgy értelmezhető, mint Isten stratégiai szándéka, hogy ezt a "magot" elvesse a földbe, és a kígyó hiábavaló erőfeszítései, hogy ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását megakadályozza. Jézus halála és feltámadása a több ezer éve játszott kozmikus sakk-játszmában Isten a Sátánra mért győztes mattját képviseli. Előre mozdulás után ellentámadás, így bontakozott ki a meccs. Káin meggyilkolta Ábelt; az igazságos Séth születése Ábrahám gyáván odaadta szép feleségét egy külföldi uralkodó háremébe; egy álomban Isten figyelmezteti az uralkodót, hogy ne vigye Sárát a hálószobájába Egy egész generációnyi héber csecsemő meggyilkolása; egy egyiptomi hercegnő csodálatos módon megmenti a csecsemő Mózest Saul király ismételt kísérletei Dávid meggyilkolására; Dávid fennmaradása és Izrael trónjára való emelkedése Heródes "ártatlanokat gyilkolt meg" Betlehemben; egy álom, amely arra figyelmeztette Józsefet, hogy a feleségét és csecsemő fiát kimenekítse Egyiptomba Mindezek és számtalan más esemény is, amelyek a Kálvária útkereszteződéséhez vezetnek jól kalibrált mozdulatok ebben a fárasztó sakk-partiban.

A "hadviselés" az egész emberiség lelkéért és a föld bolygó címéért megy. Ez a "megváltás vörös szálának" jelentősége, amely a Biblia csodálatos narratíváján keresztül fut és olyan, mint egy vörös folyó, amely az eredettől, "a teremtéstől" a végkifejletig "az elvégeztetettig" halad. Minden kiszabott mozdulat, minden stratégia egy szerető, megváltó és ragyogó tervet mutat be, hogy ezt a "magot" a föld termékeny talajába ültesse be és a halálos kígyó kétségbeesett, félelmetes és dühös törekvéseit, hogy megakadályozza a magot kihajtani a nyilvánvaló dicsőségben. 

Ennek a fényében új szemmel kell nézni ahogy János a Jelenésekben megpróbálja közölni ezt a csodálatos igazságot, amelyet Isten jelentett ki neki leírva ezt a kozmikus versenyt: Jelenések 12.1-5. 

"1. És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, aki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona; 2 Aki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben. 3 Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, akinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona; 4 És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szűlő asszony elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye. 5 És szűle fiú-magzatot, aki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez."

Fordította: Nagy Andrea

Mi az elragadtatás és annak céljai? - Németh Sándor igehirdetése

Mózes harmadik könyve 13.

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz mondván: 2. Ha lesz valamely ember testének bőrén daganat, vagy var, vagy világos folt és lehet testének bőrén poklos sérelemmé, akkor vitessék Áronhoz, a paphoz vagy fiai egyikéhez a papok közül. 3. És nézze meg a pap a sérelmét a test bőrén, ha a szőr a sérelemben átváltozott fehérré, a sérelem színe pedig mélyebb a test bőrénél, poklos sérelem az; amint megnézi a pap, tisztátalannak jelentse ki azt. 4. Ha pedig fehér volt az testének bőrén és színe nem mélyebb a bőrnél és szőre sem változott át fehérré, akkor zárja el a pap a sérelmet hét napra. 5. És nézze meg a pap a hetedik napon és íme a sérelem megmaradt a maga színében, nem terjedt a sérelem a bőrön, akkor zárja el a pap hét napra másodszor. 6. És megnézi azt a pap a hetedik napon másodszor és íme homályosodott a sérelem, de nem terjedt a sérelem a bőrön, akkor tisztának jelentse ki a pap, var az; mossa meg a ruháit és tiszta lesz. 7. Ha azonban terjed a var a bőrön, miután megmutatta magát a papnak tisztulás végett, akkor mutassa meg magát másodszor a papnak. 8. És nézze meg a pap és íme, terjedt a var a bőrön, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, poklosság az.

9. Poklos sérelem, ha lesz valamely emberen, vitessék el a paphoz; 10. nézze meg a pap és íme, fehér daganat van a bőrön és ez átváltoztatta a szőrt fehérré, és vad hús növése van a daganatban, 11. idült poklosság az testének bőrén, tisztátalannak jelentse ki a pap; ne zárja el, mert tisztátalan ő. 12. Ha pedig fölfakad a poklosság a bőrön és elfedi a poklosság a sérelemnek egész bőrét, tetőtől talpig, amennyire látnak a pap szemei, 13. megnézi a pap és íme, elfödte a poklosság egész testét, akkor tisztának jelentse ki a sérelmet, az egész átváltozott fehérré, tiszta az. 14. De amely napon mutatkozik rajta vad hús, tisztátalan az. 15. És megnézi a pap a vad húst és tisztátalannak jelenti ki a vad hús tisztátalan, poklosság az. 16. Vagy ha a vad hús újra fehérré változik, akkor menjen el a paphoz; 17. és megnézi őt a pap és íme, átváltozott a sérelem fehérré, akkor tisztának jelentse ki a pap a sérelmet, tiszta az.

18. A test, melynek bőrén fekély van és meggyógyul, 19. de a fekély helyén fehér daganat támad vagy fehérvöröses folt akkor mutassa meg magát a papnak. 20. És megnézi a pap és íme, színe alacsonyabb a bőrnél és szőre átváltozott fehérré, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, poklos sérelem az, a fekélyben fakadt. 21. Ha pedig megnézi a pap és íme, nincs benne fehér szőr és nem is alacsonyabb a bőrnél és homályos az, akkor zárja el a pap hét napra. 22. Ha azonban terjed a bőrön, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, sérelem az. 23. Ha pedig helyén marad a folt, nem terjedt, a fekély hegedése az; tisztának jelentse ki a pap.

24. Vagy ha valamely test bőrén tűzégési seb lesz és támad az égés hegedésében vörösesfehér folt vagy fehér; 25. és megnézi azt a pap és íme, elváltozott a fehér szőr a folton és színe mélyebb a bőrnél, poklosság az, az égésben fakadt; tisztátalannak jelentse ki őt a pap, poklos sérelem az. 26. Ha azonban megnézi a pap és íme nincs a foltban fehér szőr és nem is alacsonyabb a bőrnél és homályos az, akkor zárja el őt a pap hét napra. 27. Azután megnézi a pap a hetedik napon, ha terjedt a bőrön, tisztátalannak jelentse ki a pap, poklos sérelem az. 28.Ha pedig megmarad a helyén a folt, nem terjedt a bőrön és homályos, az égési seb daganata az, tisztának jelentse ki a pap, mert az égési seb forradása az.
29. Férfi vagy nõ, ha lesz rajta sérelem, a fejen vagy a szakállon, 30. és megnézi a pap a sérelmet és íme, színe mélyebb a bőrnél és benne aranysárga apró szőr akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, ótvar az, poklossága az a fejnek vagy a szakállnak. 31. De ha megnézi a pap az ótvar sérelmét és íme, színe nem mélyebb a bőrnél és fekete szőr sincs benne, akkor zárja el a pap az ótvar sérelmét hét napra. 32. Megnézi a pap a sérelmet a hetedik napon és íme, nem terjedt az ótvar és nem lett benne aranysárga szőr és az ótvarnak színe nem mélyebb a bőrnél,33. akkor nyiratkozzék meg, de az ótvart ne nyírja le; hanem zárja el a pap az ótvart hét napra, másodszor. 34. És megnézi a pap az ótvart a hetedik napon és íme, nem terjedt az ótvar a bőrön és színe sem mélyebb a bőrnél, akkor tisztának jelentse ki, a pap; mossa meg az a ruháit és tiszta lesz. 35. De ha terjed az ótvar a bőrön, megtisztulása után, 36. és megnézi a pap és íme, terjedt az ótvar a bőrön, akkor ne kutassa a pap az aranysárga szőrt, tisztátalan az. 37. De ha megmarad az ő színében az ótvar és fekete szőr nőtt benne, akkor meggyógyult az ótvar, tiszta az, tisztának jelentse ki a pap.
38. És férfi vagy nő, ha lesznek testük bőrén foltok, fehér foltok, 39. megnézi a pap és íme, testük bőrén homályos, fehér foltok vannak, fehér var az, a bőrön fakadt, tiszta az.
40. És férfiú, ha kihull fejének haja, kopasz az tiszta az. 41. Ha pedig arca felől hull ki a haja, elől kopasz az, tiszta az. 42. Ha azonban a kopaszságon vagy elől kopasz fején vörösesfehér sérelem támad, felfakadó poklosság az kopaszságán vagy elől kopasz fején. 43. Megnézi azt a pap és íme, a sérelem daganata vörösesfehér, kopaszságán vagy elől kopasz fején, mint a poklosság színe a test bőrén, 44. poklos férfiú ő, tisztátalan ő; tisztátalannak jelentse ki őt a pap, fején van a sérelme.

45. És a poklos, akin a sérelem van, ruhái legyenek megszaggatva és feje vadul benőve és bajuszáig burkolózzék be és kiáltsa: tisztátalan, tisztátalan. 46. Mindama napokban, míg a sérelem rajta van, legyen tisztátalan; tisztátalan ő, egyedül lakjék, a táboron kívül legyen lakhelye.

47. És ha valamely ruhán lesz poklos sérelem, gyapjúruhán vagy lenruhán, 48. akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, lenből vagy gyapjúból, vagy bőrön vagy bármi bőrmunkán, 49.és lesz a sérelem zöldes vagy vöröses a ruhán vagy a bőrön, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, poklos sérelem az, mutassák meg a papnak. 50. Nézze meg a pap a sérelmet és zárja el a sérelmet hét napra. 51. És nézze meg a sérelmet a hetedik napon, ha terjedt a sérelem a ruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy a bőrön, bármely munkán, amivé a bőr feldolgozható, emésztő poklosság a sérelem, tisztátalan az. 52. És égesse el a ruhát, akár a mellékfonalat, akár a bélfonalat a gyapjúból vagy a lenből, vagy mind a bőreszközt, amelyen lesz a sérelem, mert emésztő poklosság az, tűzben égettessék el. 53. Ha pedig megnézi a pap és íme, nem terjedt a sérelem a ruhán, sem a mellékfonálon, sem a bélfonálon, vagy bármely bőreszközön, 54. akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák meg azt, amin a sérelem van és zárja el hét napra, másodszor. 55. És megnézi a pap, miután megmosták a sérelmet és íme, nem változtatta el a sérelem a színét és nem terjedt a sérelem, tisztátalan az, tűzben égessék el azt; romlás az, visszáján vagy színén. 56. Ha pedig megnézte a pap és íme, homályos a sérelem, miután megmosták azt, akkor tépje ki a ruhából vagy a bőrből, akár a mellékfonálból, akár a bélfonálból. 57. És ha ismét meglátszik a ruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, újrafakadó az; tűzben égessék el azt, amin a sérelem van.58. És a ruhát, akár a mellékfonalat, akár a bélfonalat, vagy bármely bőreszközt, melyet megmoshatsz és távozik belőlük a sérelem, mossák meg másodszor és tiszta lesz. 59. Ez a tana, a poklos sérelemnek a gyapjú vagy lenruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, hogy tisztának vagy tisztátalannak jelentsék ki azt.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. december 4., hétfő

Új könyv!

Megjelent Geert Wilders Halálistán című könyve a Patmos Records gondozásában! A világhírű könyvből megtudhatjuk, hogy a totalitárius iszlám rendszer Mohamed parancsait követve miként törekszik a világ feletti uralom megszerzésére, bírálóit pedig halállal fenyegeti! Wilders a Magyar kiadáshoz írt előszavában hazánkat Európa fő védőbástyájának nevezi az iszlámmal szemben. Keresse a Patmos.hu-n, és a nagyobb könyváruházakban.

Németh Sándor - A nyelv hatalma 12. (részletek)

A hit beszédével kapcsolatban kétféle torzulást lehet tapasztalni neo-pünkösdi körökben is. Az egyik a pozitív beszéddel azonosítja a hit beszédét. Sokan ezért félnek a negatív tartalmú mondatoktól, és úgy gondolják, hogy ezek csak kárt és bajt okozhatnak. Például valaki beteg, de nem mer betegségének tüneteiről beszélni, mert attól fél, hogy negatív beszéde megakadályozza a gyógyulását. Közismert a karizmatikus emberről az a vicc, amelyben a pokolba kerülve is megvallja, hogy hit által nincs ott.

Mások a hit beszédét az íráshelyek idézésével és megvallásaival azonosítják. Számos igét megtanulnak, és ezeket előszeretettel fel is használják kommunikációjukban. Az sem zavarja őket, hogy környezetük teljesen ki van akadva az idézetektől és az üres megváltásoktól. Általában ezeknek több köze van a fecsegéshez, mint a hit beszédéhez.

A hit beszédét megelőzi a szívbéli hit, vagyis a láthatatlan dolgokról való meggyőződés, a remélt dolgok valósága. A természetfölötti­ről, az Isten dolgairól, terveiről és céljairól az Ige tartalmazza az információkat. Ezek természetfölötti információk, ami azt jelenti, hogy szellemi erőt, hatalmat, életet, világosságot hordoznak.

A prédikált Ige befogadásakor szívünk az Ige ismeretéből, erejéből és életéből részesedett. A szív és az Ige egymással való közösségéből fakadóan belső változáson megyünk keresztül: a prédikált Ige szívünkben meggyőződést, valóság- és bizonyosságérzetet alakít ki Isten dolgairól és a megváltásról. A hit születése a kegyelem beavatkozása bennünk, amit a prédikált Ige hallgatása nyit meg számunkra.

A hit beszédét tehát megelőzi az Ige hallgatása, majd a hit születése a szívben. Ebből származik az igaz beszéd. A hit beszéde a „hittem, és azért szóltam" elvet követi. Menetrendje: az Ige a szívet az igazságba vetett hit állapotába juttatja, majd ezután a hit tartalma a szívből a beszéd által világosságra kerül. Az Úrral való közösségünk minősége, a mennyei áldások elnyerése, valamint a keresztény élet, szolgálat hatékonysága, döntően e három tényező együttes, hatékony működésétől függ: Isten Igéjétől, a szívünktől és a szánktól.

"Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, amelyet mi hirdetünk."
Rómaiakhoz írt levél 10:8.

Isten Igéje számunkra csak akkor a hit beszéde, ha a szívünket és a szánkat átadjuk neki, és azonosulunk vele. Az Ige, a szív és a száj egymással való egysége teszi a beszédünket hatékonnyá.

"Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre." Uo. 10.vsz.

A hit beszéde megigazulttá tesz, és a legtöbb áldást is a helyes beszéd által vesszük birtokunkba. Hatalmas megújulás valósulna meg a gyülekezetekben, ha a hit beszédét megértenék a hívők, és a nyelvüket is alárendelnék az Úr tökéletes akaratának. A legtöbb keresztény és nem keresztény embert saját beszédei vagy a hit beszédét helyettesítő liturgikus cselekedetek tartják távol Isten áldásaitól.

Számos bibliai példával lehet illusztrálni, hogy a hit beszéde megváltoztatja a hívők életét. Dávid és Góliát párviadala jól bemutatja a hit beszéde és a pozitív beszéd közötti lényeges különbséget. Mindketten hittek a megvallás erejében. A filiszteusok rettegett hőse így szólt Dávidhoz: „Jöjj ide hozzám, hogy testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak adjam." (Sámuel 1. könyve 17:44)

Góliát megvallotta a győzelembe vetett hitét: ez az ő egyéni szempontjából pozitív beszédnek minősült. A világ is felismeri a pozitív beszéd erejét, de ennek csak korlátozott hatása van, és gyakran semmi köze nincs az igazsághoz. A filiszteus szavainak pozitív tartalmát a saját képességeibe vetett bizalom szolgáltatta. Dávid azonban nem ijedt meg Góliát erejétől és beszédétől. Így felelt az önhitt vitéznek: „A mai napon kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad." (Uo. 46. vsz.)

Ez volt a hit beszéde. Dávid meg volt győződve arról, hogy Isten vele van: a hite nem önmagára, hanem az Igére irányult. Beszédével megfogalmazta azt, amit néhány perc múlva meg is tett Góliáttal. A hit beszéde megalapozta győzelmét a filiszteus felett. A hit beszéde nemcsak a saját életünkre, hanem családtagjaink, testvéreink életére is áldást közvetít. Kapernaumban egy százados arra kérte Jézust, hogy a gutaütött szolgáját gyógyítsa meg. A katonatiszt pogány, filoszemita ember volt, ezért azt mondta Jézusnak, hogy ne jöjjön a házába, hanem: „Csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám." (Má­té evangéliuma 8:8) A hit beszédét szolgája érdekében mondta ki a százados. Jézusnak egyetlen szava elegendő volt ahhoz, hogy a katonatiszt hite fölszabaduljon szolgájának gyógyulására. Ez a szó a gyógyulásba vetett hit uralma alá helyezte a szívét, és ez tette lehetővé szolgája számára a csodát. Jézus csodálkozott a százados hitén, és azt mondta: „Izraelben sem találtam ilyen nagy hitet". (Uo. 10. vsz.)

Forrás: Új Exodus Magazin, 8. évf. 1. sz. / 1996

Mózes harmadik könyve 12.

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Szólj Izrael fiaihoz, mondván: midőn egy nő magzatot hoz világra és szül fiúgyermeket, tisztátalan legyen hét napig, tisztulása szenvedésének napjai szerint legyen tisztátalan. 3. A nyolcadik napon pedig metéltessék körül előbőrének húsa.4. S harminchárom napig maradjon meg tisztulásának vérében; semmi szenthez ne nyúljon és a szentélybe be ne menjen, míg le nem teltek megtisztulásának napjai. 5. Ha pedig leánygyermeket szül, tisztátalan legyen két hétig mint tisztulásakor; hatvan napig pedig maradjon megtisztulásának vérében. 6. S midőn leteltek megtisztulásának napjai fiúnál vagy leánynál, hozzon egyéves juhot égőáldozatnak és galambfiat vagy gerlicét vétekáldozatnak a találkozás sátorának bejáratához, a paphoz. 7. És mutassa be az Örökkévaló színe előtt és szerezzen engesztelést számára, és megtisztul vére folyásától. Ez a tan a szülő nőről, fiúgyermeknél és leánygyermeknél. 8. Ha pedig nem jut vagyonából amennyi elég a bárányra, akkor vegyen két gerlicét vagy két galambfiat, egyet égőáldozatnak és egyet vétekáldozatnak, hogy engesztelést szerezzen számára a pap, és tiszta lesz.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. december 1., péntek

Új Bibliák a Patmos-tól!

A BIBLIÁK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI:

- Gazdag színválaszték
- Jézus szavai piros kiemeléssel
- Varrott szegély
- Aranyozott lapszél
- Színes és fekete-fehér térképek, újakkal kiegészülve
- A Biblia időrendi áttekintése
-  Mértékegységek
- Kereszthivatkozások
- Modernizált fejezet- és alcímek
- A mai magyar nyelv szabályait figyelembe vevő, részben átdolgozott kiadás







Borbély József - Szellemi életkorok 3.

A hívő életünk folyamán is életkorokon megyünk keresztül. Az életkorok fő célja, hogy „elérjük az érett férfiúságot”, a szellemi felnőttkort.

6. A hatodik korszak: A FELNŐTTKOR

„És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: A szentek tökéletesbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére” (Efézus 4:11-13)

HA ÉRETT FELNŐTT KERESZTÉNY AKARSZ LENNI, AKKOR ENGEDD MEG A SZOLGÁLATI AJÁNDÉKOKNAK, HOGY FOGLALKOZZANAK VELED, DOLGOZZANAK RAJTAD!

Különösen a pásztori ajándék nagy kincs, amely nélkül nem lehet fejlődni. Ha van normálisan működő pásztori szolgálat, akkor fel tudnak nőni az emberek.

MI JELLEMZŐ AZ ÉRETT FÉRFIRA?

1.) EGYSÉGBEN TUD LENNI MÁSOKKAL akkor is, ha nem mindenben értenek egyet egymással. Ez igaz a vezetőjével (munkahelyi főnökével, gyülekezeti pásztorával), és a vele egy szinten lévő embertársaival, testvéreivel való kapcsolatában is.

AZ EGYHÁZBAN AZ EGYSÉGET A BIBLIA ÉS ISTEN ISMERETE HOZZA LÉTRE KÖZÖTTÜNK.

2.) ERŐS, FÉRFIAS, ÉRETT. Van hatalma arra, hogy igent vagy nemet mondjon. Amit megígért, azt meg is tartja. Van erkölcsi erő benne. Vannak elvei. Egy szellemi felnőtt nem él függőségekben. „A férfi olyan, mint az ő ereje.” (Bírák 8:21)

3.) „Legyetek férfiak, legyetek erősek! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1 Kor. 16:13-14). ERŐ + SZERETET! A felnőtt keresztény „felfelé”, a tekintélyek felé tisztelettel van, „lefelé”, tehát a tekintélyrendben alatta lévők felé pedig szeretettel viszonyul. Nem erőszakos, nem agresszív, nem akaratos, nem hisztis!

4.) LÁTSZIK RAJTA A KRISZTUSI TERMÉSZET – ez a „Krisztus teljességével ékeskedő kor mértéke”. Az igazi Krisztusi férfi szereti az igazságot és gyűlöli a hamisságot, így lesz felkenve az öröm olajával. Egy igazi férfi vidám, sokat mosolyog.

Ha elérted az érett férfikort, akkor elérted a fő célt. Érett korban lehet valakiből szellemi atya és vén.

7. A hetedik korszak: A VÉN KOR

A vén a Bibliában a presbiter. A kifejezést férfiakra és nőkre is használja a Biblia.

„A köztetek lévő presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanúja, és a megjelenendő dicsőségnek részese; Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal; Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint PÉLDÁNYKÉPEI A NYÁJNAK.” (1 Péter 5:1-3)

A VÉN FŐ JELLEMZŐJE: „TÜPOSZ”, PROTOTÍPUS, PÉLDA.

Ha vannak érett keresztények, példaképek egy közösségben, az a közösség képes növekedni. Az érett hívők atyákká válnak, akik szellemi gyermekeket tudnak befogadni és nevelni. A vének, az atyák a gyülekezet oszlopai, tartópillérei.

A vén jellemzője, hogy keveset beszél, de amit mond, mégis hatalmas érték. János apostolról leírták, hogy miután kiszabadult a fogságból, és mintegy száz évesen visszament a gyülekezetbe, egyik összejövetelen leültették a hívőkkel szembe. Csak ennyit mondott: „Isten szeret benneteket.” Azonnal kiáradt Isten Szelleme.

A pásztor számára óriási segítség, ha körbeveszik a vének. Együtt tanácskoznak, kialakul a látás. A vének képesek egy szellemben járni a vezetővel.

A VÉN MÁSIK FONTOS JELLEMZŐJE: „PROTEKTOR”, AZAZ: SEGÍTŐ, MÁST TÁMOGATÓ. A vén ember mellett fel lehet nőni. A vén ember örül annak, ha mellette felnőnek az emberek.

Barnabás Saulusnak segített felnőni. A megtérése után figyelemmel kísérte az életét, majd 13 év után felkarolta, magához vette a szolgálatban. A missziós útra együtt küldték ki őket, majd rövidesen Saulból Pál lett, a pogányok apostola!

A VÉN NEM AKAR LENYOMNI, NEM AKAR URALKODNI, NEM KÉZIVEZÉRLÉSSEL IRÁNYÍT, HANEM „LEGELTET”.

„A vén emberek józanok legyenek, tisztességesek, mértékletesek; a hitben, szeretetben, tűrésben épek” (Titusz 2:2) – Azaz: a vének ne keseredjenek meg menet közben. Egy „öreg” kereszténynek azt is el kell tudni hordoznia, ha a jóért rosszat kap.

A SZELLEMI VÉN KOR NEM HANYATLÁST JELENT, HANEM AZ ÉLET DELÉT. A szellemi életkorok a hajnallal kezdődnek, majd eljutnak a teljes délig! (Péld 4:18)

+1: A „TÚLÉRETT KOR”

A VÉN, AKI ÁTADJA A SZOLGÁLATÁT UTÓDJÁNAK.

Ilyen volt Áron, akinek a földről való elköltözése előtt le kellett vennie a ruháit, azokat a fiának kellett odaadnia, hogy felvegye. (4 Mózes 20:25-29)

Ilyen volt Illés is, akinek a köntösét és vele együtt a kenetet is Elizeus örökölte, miután elragadtatott a mennybe.

Isten azt akarja, hogy Ábrahámhoz hasonlóan mindannyian beteljünk az élettel, elvégezzük a dolgunkat itt a Földön. „És meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel.”

SIKERES KERESZTÉNY ÉLETUTAT KÍVÁNOK MINDENKINEK!

A november 19-én, Pakson elhangzott tanítás összefoglalója.

Mózes harmadik könyve 11.

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván nekik: 2. Szóljatok Izrael fiaihoz, mondván: Ezek az állatok, melyeket ehettek minden barom közül, mely a földön van. 3. Mindazt, aminek hasadt patája van és pedig kettéhasadt patája, meg kérődző a barmok között azt ehetitek. 4. De ezeket ne egyétek a kérődzők közül és a hasadt patájúak közül: a tevét, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. 5. És a tengeri nyulat, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. 6. És a nyulat, mert kérődző az, de patája nincs meghasadva, tisztátalan az nektek. 7. És a sertést; mert hasadt patájú az és ketté hasadt a patája, de kérődzni nem kérődzik, tisztátalan az nektek. 8. Húsukból ne egyetek és dögüket ne érintsétek; tisztátalanok azok nektek.

9. Ezt ehetitek mindazok közül, ami a vízben van: mindazt, aminek úszószárnya van és pikkelye, a vízben: a tengerekben és folyókban, azokat ehetitek. 10. De mindaz, aminek nincsen uszószárnya és pikkelye, a tengerekben és a folyókban, a vizek minden csúszó-mászója közül és minden élőlény közül, mely a vízben van, utálat az nektek. 11. Utálat legyenek azok nektek, húsukból ne egyetek és dögüket utáljátok. 12. Mindaz, aminek nincs uszószárnya és pikkelye a vízben, utálat az nektek.

13. És ezeket utáljátok a madarak közül, ne egyétek meg, utálatosak azok: a sast, a csonttörő sast és a fekete sast; 14. a keselyűt és az ölyvet maga neme szerint; 15. minden hollót a maga neme szerint; 16. a struccot, a fecskét, a sirályt, a karvalyt a maga neme szerint; 17. a kuvikot, a búvárt és a baglyot; 18. a suholyt, a gödényt és a héját; 19. a gólyát, a gémet a maga neme szerint, a bankát és a denevért.

20. Minden szárnyas csúszó-mászó, mely négy lábon jár, utálat legyen nektek. 21. De azt ehetitek minden szárnyas csúszó-mászó közül, mely négy lábon jár, amelynek szárai vannak a lábai fölött, hogy szökdécseljen velük a földön. 22. Ezeket ehetitek közülük: a sáskát a maga neme szerint, a szoleomt a maga neme szerint, a chárgólt a maga neme szerint, a chogovot a maga neme szerint. 23. De minden szárnyas csúszó-mászó, melynek négy lába van, utálat az nektek.

24. És ezek által lesztek tisztátalanokká, mindenki, aki dögüket érinti, tisztátalan legyen estig;25. és mindenki, aki visz dögükből, mossa meg ruháit és tisztátalan legyen estig; 26. minden barom által, melynek hasadt patája van, de ketté nincs hasadva, és nem kérődző; tisztátalanok azok nektek, mindenki, aki érinti azt, tisztátalan legyen. 27. És mindaz, ami talpán jár, minden állat közül, mely négy lábon jár, tisztátalanok azok nektek; mindenki, aki dögüket érinti, tisztátalan legyen estig; 28. aki pedig viszi dögüket, mossa meg a ruháit és tisztátalan estig. Tisztátalanok azok nektek.

29. És ez legyen nektek tisztátalan a csúszó-mászók között, amelyek másznak a földön: a menyét, az egér és a gyík a maga neme szerint; 30. a sün, a tűzgyík és a csillaggyík, a csiga és a kaméleon. 31. Ezek a tisztátalanok nektek minden csúszó-mászók között mindenki aki érinti azokat holtuk után, tisztátalan legyen estig. 32. És minden, amire hull belőlük holtuk után, tisztátalan; minden faedény, vagy ruha, vagy bőr, vagy zsák, bármely edény, mellyel munkát végeznek, vízbe tétessék és tisztátalan estig, azután tiszta lesz. 33. És minden cserépedény, amelybe ezekből beleesik, minden, ami benne van, tisztátalan; azt (az edényt) pedig törjétek össze. 34. Minden étel pedig, mely enni való, amelyre víz jutott, tisztátalan legyen; és minden ital, mely inni való, bármely edényben, tisztátalan legyen; 35. És minden, amire hull dögükből, tisztátalan legyen; kemencét és tűzhelyet döntsetek össze, tisztátalanok azok és tisztátalanok legyenek nektek. 36. De forrás és kút, a vízgyűlemény tiszta marad; de aki érinti dögüket, tisztátalan legyen. 37. És ha hull dögükből bármely vetőmagra, mely vetni való, tiszta az. 38. De ha vizet tesznek a magra és akkor hull dögükből rá, tisztátalan legyen az nektek.
39. És ha elhull valamely barom, mely nektek eledelre való, aki érinti a dögét, tisztátalan legyen estig; 40. aki pedig eszik dögükből, mossa meg ruháit és tisztátalan estig; aki viszi dögét, mossa meg a ruháit és tisztátalan legyen estig.
41. És minden csúszó-mászó, mely mászik a földön, utálat az, ne egyétek meg. 42. Minden, ami a hasán jár és minden, ami négy lábon jár, mind a soklábúakig, minden csúszó-mászóból, mely mászik a földön, ne egyétek meg azokat, mert utálatosak azok. 43. Ne tegyétek utálattá lelkeiteket mindenféle csúszó-mászó által, mely mászik és meg ne tisztátalanítsátok magatokat általuk, hogy tisztátalanná legyetek.

44. Mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, szenteljétek meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert, szent vagyok én! Meg ne tisztátalanítsátok lelkeiteket minden csúszó-mászó által, mely mászik a földön; 45. mert én vagyok az Örökkévaló, aki felhozott benneteket Egyiptom országából, hogy legyek a ti Istenetek: azért szentek legyetek, mert szent vagyok én. 46. Ez a tan a baromról, a madárról és minden élőlényről mely mozog a vízben és minden élőlényről, mely mászik a földön; 47. hogy különbséget tegyetek a tisztátalan és tiszta között, az állat között, melyet szabad enni és az állat között, melyet nem szabad megenni.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. november 30., csütörtök

Youtube prédikátorok: 2018 az apokalipszis éve lesz - Németh Sándor válaszol

David Yonggi Cho - Legyél egészséges! 13.

A másik Vigasztaló, a Szentlélek munkája

Láttuk azt, hogy Jézus Krisztus elhordozta betegségeinket, Isten pedig elrendelte számunkra a gyógyítás ajándékát. Azt is láttuk már, hogy a gyógyítás Isten királyságának az alapja, és e királyság jelenlétének a bizonyítéka. Néhányan az olvasók közül talán kételkednek és így morfondíroznak: „A démonokat űző, betegségeket gyógyító, halálból föltámadó Jézus nem ment-e föl a mennybe kétezer évvel ezelőtt? Jézus ma nem látható, akkor ki végzi most az ő munkáját a földön?”

Az ilyen kétkedők számára mutassuk be a másik Vigasztalót, a Szentlelket. E könyv első fejezetében már láttuk azt, hogy Istenünk jó Isten. Ezért elmondhatjuk hogy Jézus Krisztus a Szentháromság második személye is jó. Ő töviskoronát viselt, és keresztre feszítették. A Szentháromság harmadik személye a Szentlélek, és Ő jó Szentlélek, aki munkálja életünkben az üdvösséget, a gyógyulást és bővölködést, a mi jó Istenünk irányításának megfelelően.

Mennybemenetele előtt Jézus csodálatos és isteni ígéretet adott nekünk, amit nem mondott soha előtte senki és nem fog mondani utána senki: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és imé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!“ (Máté 28,19-20) "Mert ahot ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Máté 18,20).

Jézus valóban meghalt a kereszten, ez bizonyos, Ő meghalt, és beletették a sírba. Ugyanilyen bizonyossággal tudjuk azt is, hogy ő feltámadt a halálból, és felment a mennybe. Most nem találhatjuk testi alakját a földön, és testének a maradványai sincsenek közöttünk. Jézus azonban megígérte, hogy velünk és köztünk marad. Ha pedig Jézus velünk van, akkor ugyanazok a dolgok fognak megjelenni mindennapi életünkben, amelyeket Ő tett kétezer évvel ezelőtt. Ebből aztán meg is ítélhetjük, hogy Jézus beszéde igaz-e vagy sem. Ha nem jelennek meg azok a dolgok közöttünk, amelyeket Jézus egykor cselekedett, akkor Jézus ígéretei üres szavak csupán a számunkra.

Hogyan marad hát velünk Jézus most ott ahol va­gyunk? Jézus azt mondta:

"És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.” (János 14,16-18)

A Vigasztaló illetve Pártfogó az a személy volt, akit azért küldtek, hogy valaki más ügyét felkarolja, és mindig vele legyen. Jézus megmutatta ebben a szakaszban, hogy Ő az első Vigasztaló. Az igazság Szellemét Jézus „más Vigasztalónak” evezte, Ő az "allosz", ami azt jelenti „két lényegileg azonos dolog egyike”. Tehát Jézus és a Szent Szellem mindketten Vigasztalók. Csak annyiban különböznek egymástól, hogy az előbbi érkezett először, és a későbbi követte az elsőt.

A Szent Szellem, aki Pünkösdkor érkezett el Jézus feltámadása és mennybemenetele után, Jézus munkáját folytatta az Ő nevében és az Ő helyén. Tehát a Szent Szellem a másik Vigasztaló. Jézus azt mondta: "Nem hagylak titeket árvákul; eljövök tihozzátok.” (János 14,18) Ez azt jelenti, hogy a Szent Szellem jelenléte, Jézus jelenléte. Hogy a dolog még világosabb legyen Jézus ezt fűzte hozzá: „Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek."(János 14,20)

Jézus azt mondta, hogy elküldi a Szent Szellemet, hogy betöltse a távozásával keletkezett űrt, s hogy így velünk legyen a világ végezetéig. Mit gondolsz, milyen munkát végzett a Szent Szellem, amikor megérkezett? A biblia azt mondja: "Annakokáért az Istennek jobbja által felmagasztaltatván, és a megígért Szent Szellemet meg­nyervén az Atyától, kitöltötte ezt, a mit ti most láttok és hallotok." (ApCsel 2,33)

Mi az, "...a mit ti most láttok és hallotok"? A Szent Szellem munkájáról van itt szó. Jézus ezzel kapcsolatban azt mondta: "Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek. Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek." (János 16,14-15)

Jézus ezzel világossá tette, hogy a Szentlélek folytatta az üdvösség munkáját, amit Ő elkezdett e világon: a bűnök bocsánatát és a gyógyítást. Ez az Atya akarata és szándéka. A Jézus által idézett ézsaiási versekben szemlélhetjük Jézus munkáját, amit most a Szent Szellem cselekszik. Az Úrnak szelleme van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét." (Lukács 4,18-19)

Ezek a szavak Jézus Krisztus evangéliumának a hirdetése, Urunk pedig azt mondta, hogy a Szent Szellem kenete által teszi mindezt. Ugyanez a Szent Szellem folytatja ezt a munkát az egyházban, Krisztus testében is. Az evangéliumot ma is prédikálják a szellemben, és testben szegényeknek. A szabadulást hirdetik a bűn foglyainak, a látás helyreállítását a szellemi vakoknak, gyógyulást a betegségektől és az ördög elnyomásától szenvedőknek, üdvösséget az egész világnak! A szent Szellem a másik Vigasztaló adja meg most nekünk a kegyelemnek ezeket az ajándékait, amit Jézus Krisztus megfizetett szenvedése, és kereszthalála által.

A Szent Szellem nemcsak bizonyságot tesz arról a kegyelemről, amit Jézus hozott el (János 15,26), de meg is mutatja nekünk a (János 16,12-14) és egyedülálló képességével szellemi kijelentést is ad, hogy ezt megérthessük: „Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, a ki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Lélek által.” (1Kor 123) Lehetővé teszi azt is, hogy ez a jelentés bevezesse az embereket az újjászületés tapasztalatába, amit mindenki megkaphat, aki kinyitja szívét: "Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben. Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Szellem szerint." (Róma 8,1-4). Legyen előttünk világos, hogy Jézus gyógyítása is benne van a ezekben a versekben. A biblia teljes meggyőződéssel mondja:

"Egynek hit ugyanazon Szellem által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Szellem által." (1Korr 12,9) jegyezzük meg, hogy a „gyógyítás ajándékai” többes szám.

A Szent Szellem a másik Vigasztaló bennünk lakik, de folytatja Jézus munkáját, megérteti és elfogadtatja velünk a megbocsátást Jézus golgotái művére való tekintettel. Megadja nékünk ennek bizonyosságát is. A Szent Szellem által miénk az üdvösség kegyelme, a gyógyulással együtt. Ha hiszünk Jézusban, és a Szent Szellem velünk van, akkor Jézus kétezer évvel ezelőtt végbevitt nagy tettei közöttünk is meg fognak jelenni.

Mózes harmadik könyve 10.

1. És vették Áron fiai, Nádáb és Ábihu, kiki az ő serpenyőjét és tettek azokba tüzet és tettek rá füstölőszert és bevittek az Örökkévaló színe elé idegen tüzet, amit nem parancsolt nekik. 2. Ekkor tűz jött ki az Örökkévaló színe elől és megemésztette őket; és meghaltak az Örökkévaló színe előtt. 3. Ekkor mondta Mózes Áronnak: Ez az, amit szólt az Örökkévaló, mondván: A hozzám közelállók által fogok megszenteltetni és az egész nép előtt fogok megdicsőíttetni. És Áron hallgatott. 4. Mózes pedig szólította Misáélt és Elczofont, Úzzielnek, Áron nagybátyjának fiait és mondta nekik: Közeledjetek ide, vigyétek el testvéreiteket a szentség színe elől, a táboron kívülre.5. Ezek közeledtek és elvitték őket köntöseikben a táboron kívülre, amint szólt Mózes.

6. És mondta Mózes Áronnak és Eleázárnak meg Itámárnak, az ő fiainak: Hajatokat ne hagyjátok vadul nőni, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok és az egész községre haragudjék (Isten); de testvéreitek, Izrael egész háza, sirassák meg: tüzet, melyet kigyújtott az Örökkévaló. 7. A gyülekezés sátorának bejáratából ki ne menjetek, hogy meg ne haljatok, mert az Örökkévaló kenetolaja van rajtatok. És ők cselekedtek. Mózes szava szerint.

8. És szólt az Örökkévaló Áronhoz, mondván: 9. Bort és részegítő italt ne igyál, te és fiaid veled együtt, midőn bementek a gyülekezés sátorába, hogy meg ne haljatok; örök törvény ez nemzedékeiteken át. 10. És hogy különbséget tegyetek a szent és nem-szent között, a tisztátalan és tiszta között; 11. és hogy tanítsátok Izrael fiait mindama törvényekre, melyeket kijelentett az Örökkévaló nekik Mózes által.

12. És szólt Mózes Áronhoz és Eleázárhoz meg Itámárhoz, az ő megmaradt fiaihoz: Vegyétek az ételáldozatot; mely megmaradt az Örökkévaló tűzáldozataiból és egyétek meg azt kovásztalanul, az oltár mellett, mert szentek szentje az. 13. Egyétek meg azt szent helyen, mert a te törvényes részed és fiaid törvényes része az az Örökkévaló tűzáldozataiból, mert így parancsoltatott nekem.14. A lengetés szegyét pedig és az ajándék combot egyétek meg tiszta helyen; te, fiaid és leányaid veled együtt, mert a te törvényes részedül és fiaid törvényes részéül adattak Izrael fiainak békeáldozataiból. 15. Az ajándékcombot és a lengetés szegyét, a zsiradékok tűzáldozataival együtt hozzák, hogy lengessék lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; és legyen neked és fiaidnak veled örök törvényes részül, amint parancsolta az Örökkévaló.
16. A vétekáldozatra való bakot pedig számon kérte Mózes, és íme, elégették; azért haragudott Eleázárra és Itámárra, Áron megmaradt fiaira, mondván: 17. Miért nem ettétek meg a vétekáldozatot szent helyen, hisz szentek szentje az és azt adta nektek, hogy viseljétek a község bűnét, hogy engesztelést szerezzetek értük az Örökkévaló színe előtt. 18. Íme, nem vitték be a vérét a szentély belsejébe, meg kellett volna azt ennetek a szentélyben, amint parancsoltam. 19.Erre szólt Áron Mózeshez: Íme, ma áldozták vétekáldozatukat és égőáldozatukat az Örökkévaló színe előtt és engem ilyesmi ért; ha én ettem volna ma a vétekáldozatból, vajon jónak tetszett volna-e az Örökkévaló szemeiben? 20. Midőn Mózes ezt hallotta, jónak tetszett az ő szemeiben.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. november 29., szerda

Biblia-Felfedező Program Családi Kedvezmény

Elindult a lehetőség!
Meglévő moduljait most duplázhatja, vagy akár triplázhatja, azonban mindezt töredékáron.

http://www.mobilbiblia.hu/csaladi-kedvezmeny.php

Örülne neki, ha az Ön tinédzser gyermeke a Biblia-Felfedező programot legalább annyiszor használná, mint a Messengert?
A program már több, mint 1 millió embernek adott lehetőséget a mélyebb bibliatanulmányozásra; családtagjai miért maradnának ki ebből?

A meglévő moduljait 70 %-os kedvezménnyel megszerezheti a családtagjainak is. Sőt, a hiányzó moduljait is 30 % kedvezménnyel saját magának, valamint 70%-al családtagjainak.

Borbély József - Szellemi életkorok 2.

A szellemi életet ugyanúgy korszakokra lehet bontani, mint a biológiai életet. Most nézzük meg a szellemi gyermekkor és a kamaszkor jellemzőit!

4. A negyedik korszak: A GYERMEKKOR

A szellemi gyermekkor része a hívő életnek, de a Biblia fontos üzenete, hogy NŐJÉL FEL, NE MARADJ ÖRÖKRE GYERMEK!

„Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, a ki a fej, a Krisztusban.” (Ef. 4:14-15)

A GYERMEK KÖNNYEN BECSAPHATÓ, ÁTVERHETŐ. A gyermekek hiszékenyek, bármit mondanak nekik, elhiszik. A gyermek „együgyű”: ami eszébe jut, megcsinálja. A gyerek-keresztényeket álnok hírekkel el lehet vinni rossz irányba. Ezzel szemben a szellemi felnőttek nem hagyják, hogy valaki olyat szidalmazzanak, akit szeretnek.

A GYERMEKEKNEK ERŐS AZ IGAZSÁGÉRZETÜK ÉS ÉRZELMI ALAPON ÉLNEK, GONDOLKODNAK. A szellemi gyerekekre is ez jellemző, emiatt könnyen megsértődnek, ha megbántást, vagy igazságtalanságot élnek át. De: megsértődni luxus! Aki megsértődik, az önmagának okoz sok nehézséget, problémát. Például elveszítheti mások bizalmát, akár elveszítheti a munkahelyét, szolgálatát, jó kapcsolatait is. Nem értesz egyet mindenben a testvéreddel? Semmi gond! A Bibliában értsetek egyet, a többi nem probléma.

„Mikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.” – mondja Pál az 1 Kor. 13:11-ben.

A GYERMEK ELŐSZÖR BESZÉL, UTÁNA GONDOLKODIK, MAJD MEGÉRTI, MI TÖRTÉNT, MIT CSINÁLT.

Ezzel szemben A FELNŐTT EMBER ELŐSZÖR MEGÉRTI, ÉRTELMEZI A HELYZETET, UTÁNA GONDOLKODIK, ÉS HA SZÜKSÉGES, AKKOR SZÓL.

Te hogy működsz?
Szellemi gyerek vagy?
Felnőtt vagy?
„Ki vagy…?”

Pál az 1 Korintus 3:1-4-ben a gyerek-keresztények további jellemzőit mutatja be: veszekedés, civakodás, pártoskodás. Ki kié? Ki kihez tartozik? – Ez még gyerekkor. NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY KI KIÉ, HANEM AZ A LÉNYEG, HOGY FELNŐJÖN A GYEREK!

A gyerekekre jellemző még a bölcsesség hiánya is: zsigeri szinten jön belőle a bolondság. Ezért van szükség fenyítésre A SZÜLŐK RÉSZÉRŐL: figyelmeztetésre és fegyelmezésre.

Hogyan tudsz kijönni a szellemi gyermekkorból? AZ ÚR JELENLÉTÉBEN VALÓ TANULÁSSAL!

5. Az ötödik korszak: A KAMASZKOR

A Lukács 2:42-52 alapján, Jézus példáján keresztül ismerjük meg a szellemi kamaszkor főbb jellemzőit:

- Ez a „függetlenedési mozgalom” – próbál az eddigi szülői tekintély alól kimozdulni. Keresi a helyét, a szolgálatát az Úrban - nem szabad elnyomni, hanem segíteni kell neki, hogy „becsatornázza” magát az Egyházba!
- Lát minden hibát – de azt még nem tudja, hogy egy dolog a hibát észlelni, és egy másik dolog csinálni a dolgokat. A kettő nem ugyanaz!
- Ilyenkor épülnek ki a kapcsolatrendszerek. Jézushoz hasonlóan az a követendő, hogy a „bölcsekkel” a „tudósokkal” azaz érett, tapasztalt, jól szolgáló keresztényekkel alakítson ki jó viszonyt.
- Itt alakul ki a hívő teherbíró képessége: „Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.” (Jer. Sir. 3:27). Ilyenkor kell megtanulni dolgozni, szellemi „munkát” végezni. Mások szolgálatába beállni, terheket hordani, közben tanulni, úgy, ahogy Elizeus tette Illéssel.

Fontos cél, hogy ebben az időszakban a szellemben ifjú megmaradjon Isten Igéje mellett, hogy „megőrizze az útjait tisztán”. (119. Zsoltár 9.)

Jézusról és a szüleivel való kapcsolatáról ezt olvassuk: „aláment velük, és ment Názáretbe; és engedelmes volt nekik.” - Ahogy Jézus, te is menj a tekintély alá, legyél engedelmes a szellemi felnőtteknek, elöljáróidnak.

„Jézus pedig gyarapodott bölcsességben…” – NÖVEKEDJ BÖLCSESSÉGBEN, AZAZ TANULJ TOVÁBB, LEGYÉL KÉPZETT! Ha nem tanulsz, megrekedsz! Ne maradj örök „segédmunkás”. Találd meg, mi az elhívásod, mi a feladatod az életben, Krisztus testében!

„…és testének állapotában…” – azaz: fejlődött érettségben. LEGYEN CÉLOD, HOGY SZELLEMBEN ÉRETTÉ VÁLJ, HOGY A SZEMÉLYISÉGED HARMONIKUS LEGYEN.

„…az Isten és emberek előtt való kedvességben.” – TANULJ MEG BÖLCSEN ÉS JÓL MOZOGNI A GYÜLEKEZETBEN, A KAPCSOLATAIDBAN, HOGY MÁSOK SZÁMÁRA JÓ BIZONYSÁG LÉGY.

Ha mindezeket megteszed, előbb-utóbb felnőtt, érett szellemi ember válik belőled!

A november 19-én, Pakson elhangzott tanítás összefoglalója.

Mózes harmadik könyve 9.

1. És történt a nyolcadik napon, szólította Mózes Áront és fiait, meg Izrael véneit. 2. És mondta Áronnak: Végy magadnak egy fiatal borjút vétekáldozatnak és egy kost égőáldozatnak, épeket, és áldozd az Örökkévaló színe előtt. 3. Izrael fiaihoz pedig szólj, mondván: Vegyetek egy kecskebakot vétekáldozatnak és egy borjút meg egy juhot, egyéveseket, épeket, égőáldozatnak;4. meg egy ökröt és egy kost békeáldozatnak; hogy áldozzatok az Örökkévaló színe előtt, és ételáldozatot, olajjal elegyítve, mert ma jelenik meg az Örökkévaló nektek. 5. És elvitték, amit parancsolt Mózes, a gyülekezés sátora elé; és közeledett az egész község, és megállottak az Örökkévaló színe előtt. 6. És Mózes mondta: Ez az, amit az Örökkévaló parancsolt, tegyétek meg, hogy megjelenjen nektek az Örökkévaló dicsősége. 7. És mondta Mózes Áronnak: Közeledjél az oltárhoz és készítsd el vétekáldozatodat és égőáldozatodat, hogy engesztelést szerezz magadért és a népért; azután készítsd el a nép áldozatát, hogy engesztelést szerezz értük, amint parancsolta az Örökkévaló. 8. Erre közeledett Áron az oltárhoz, levágta a vétekáldozatra való borjút, mely az övé volt. 9. Áron fiai pedig odavitték a vért neki és ő bemártotta az ujját a vérbe és tett az oltár sarkaira; a vért pedig kiöntötte az oltár alapjára. 10. A zsiradékot, a veséket, a hártyát a májról, a vétekáldozatból, elfüstölögtette az oltáron, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. 11. És a húst meg a bőrt elégette tűzben a táboron kívül. 

12. Azután levágta az égőáldozatot; és odanyújtották neki Áron fiai a vért és ő hintette azt az oltárra, köröskörül. 13. És az égőáldozatot odanyújtották neki darabjai szerint, meg a fejet és elfüstölögtette az oltáron. 14.És megmosta a beleket, meg a lábszárakat és elfüstölögtette az égőáldozattal az oltáron. 15.Azután áldozta a nép áldozatát; vette ugyanis a vétekáldozatra való bakot, mely a népé volt, levágta azt és elkészítette vétekáldozatnak, mint az elsőt. 16. És áldozta az égőáldozatot és elkészítette azt a rendelet szerint. 17. Azután áldozta az égőáldozatot, megtöltötte abból az ő tenyerét és elfüstölögtette az oltáron, a reggeli égőáldozaton kívül. 18. Azután levágta az ökröt, meg a kost békeáldozatul, mely a népé volt; és odanyújtották Áron fiai a vért neki és ő hintette az oltárra köröskörül; 19. meg a zsiradékokat az ökörből és a kosból, a farkot és a befödő (zsiradékot), a veséket és a májnak hártyáját. 20. És rátették a zsiradékokat a szegyekre, és elfüstölögtették a zsiradékokat az oltáron. 21. A szegyeket pedig és a jobb combot lengette Áron lengetéssel az Örökkévaló színe előtt, amint parancsolta Mózes. 22. Akkor fölemelte Áron a kezeit a nép felé és megáldotta azt; azután leszállt, elkészítvén a vétekáldozatot, az égőáldozatait és a békeáldozatot: 23. És bement Mózes meg Áron a gyülekezés sátorába és midőn kijöttek, megáldották a népet; és megjelent az Örökkévaló dicsősége az egész népnek. 24. Kijött ugyanis tűz az Örökkévaló színe elől és fölemésztette az oltáron az égőáldozatot és a zsiradékokat; az egész nép látta és ujjongtak és leborultak arcukra.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

2017. november 28., kedd

Borbély József - Szellemi életkorok 1.

Ahogy a természetes életünkben, ugyanúgy a szellemi életben is különböző korszakokon, életkorokon megyünk végig. Van megfoganás és születés, van újszülött- és csecsemőkor, van gyermekkor, kamaszkor, és van felnőttkor, illetve vén-kor. A Bibliának számos kijelentése van ezekről a korszakokról.

FONTOS TUDNOD, MILYEN SZELLEMI ÉLETKORBAN VAGY MOST, MILYENBEN KELLENE LENNED, HONNAN JÖTTÉL ÉS HOVÁ TARTASZ.

Jézus Krisztus élete az a minta, ami alapján megismerhetjük a szellemi életkorokat.

1.) Az első korszak: A FOGANÁS.

Jézus Krisztusról tudjuk a Biblia kijelentései alapján, hogy volt a földi léte előtt élete, volt „preegzisztenciája”. Ő minden létező előtt született. Nekünk is van „előzményünk”, de a Messiással ellentétben még nem voltunk megszületésünk előtt.

Az Efézus 1:3-5 szerint az Atya a világ teremtése előtt kiválasztott bennünket, elhatározta, hogy a fiává fogad minket. Tehát TERVBEN VOLTUNK ISTENNÉL!

A 139. Zsoltár szerint pedig „könyvtekercsben írva voltak rólunk”, azaz „TERVDOKUMENTÁCIÓBAN” LÉTEZTÜNK.
AZ ÉLETÜNK CÉLJA, HOGY EZ A TERVDOKUMENTÁCIÓ MARADÉKTALANUL MEG TUDJON VALÓSULNI! EZÉRT IMÁDKOZUNK ÍGY: „LEGYEN MEG A TE AKARATOD”

Ahogy a természetben, úgy a szellemi életben is AZ ÉLET MAGBÓL JÖN LÉTRE. A MAG: ISTEN BESZÉDE ÉS MAGA A KRISZTUS (Galata 3:16). AMIKOR BEFOGADTUK A SZÍVÜNKBE JÉZUS KRISZTUST, A MAGOT, AZAZ AMIKOR MEGTÉRTÜNK, AKKOR FOGANT MEG BENNÜNK AZ ÉLET.

Két természet vegyül bennünk. A megtérés által az Atyai természet jött be, de megmarad az „anyai”, a földi, a régi természetünk is. A cél az, hogy az új, az Atyától jövő, romolhatatlan magból származó természet szerint éljünk.

Még egy fontos dolog: A FOGANÁS SZERELEMBŐL LEGYEN! Azaz: ne erőszakból térjenek meg az emberek, hanem szabad akaratukból hozzák meg a döntést. Aki hirdeti az evangéliumot, ne azért tegye, mert „skalpokat akar gyűjteni”, hanem mert nem szeretné, hogy a másik meghaljon, elvesszen. Ne „férfi indulatából” szülessen meg az ember, hanem szabadon, a Szent Szellem bizonysága által.

2.) A második korszak: A MEGSZÜLETÉS

Ahogy a terhes nőben a még meg nem született magzat már egy önálló élet a megfoganás pillanatától kezdve, Isten is így tekinti a megtéréskor megfogant új életet.

A SZELLEMI MEGSZÜLETÉS A VÍZTŐL VALÓ ÚJRASZÜLETÉSKOR TÖRTÉNIK MEG.
Ahogy az újszülött magzatvízből bújik ki, mi is az alámerítkezést követően a vízből jövünk ki. Így indul el az új élet! A vízkeresztség tényleg „vízválasztó” a hívő életben!

3.) A harmadik korszak: A CSECSEMŐKOR

A csecsemőkor kiszolgáltatott kor. Állandó segítségre és törődésre van szüksége az újszülöttnek. Ez egyaránt igaz a természetes életkorban és a szellemi „csecsemő”-korban is.

Péter apostol meghatározza ennek a korszaknak a fő jellemzőit: „Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr.” (1 Péter 2:2-3)
- A fő élménye a frissen megtért és újjászületett hívőnek: érzi és tapasztalja az új életében, hogy JÓ AZ ÚR.
- nem érti még pontosan, mi történik vele, olyan, mintha álmodna, ahogy a 126. Zsoltárban is olvashatjuk
- arra van szüksége, hogy szeressék
- éhség van benne, ezt kell kielégíteni: anyatejre van szüksége

MI AZ ANYATEJ? AZ ALAPTANÍTÁSOK! Megtérés a holt cselekedetekből (a megtérésről és a bűnökről szóló tanítások), hit Istenben, a keresztségek, a kézrátétel, a feltámadás és az örök ítélet -> mindezek a tanítások egyben az egész hívő élet perspektíváját is megmutatják.

A szellemi életben is van „büfi”. Ez nem más, mint amikor a fiatal keresztény, nem ért valamit, „megakad a torkán” és kérdez. Ilyenkor kell segíteni neki, szeretettel és nagy türelemmel válaszoljunk neki, hogy megnyugodjon és tovább folyjon a táplálás!

Szellemi csecsemőkorban történik meg a bűnvallás felkészítés és a bűnvallás megtartása is. Ez olyan, mint a természetes életben a tisztába tevés. Nem kellemes dolog, de ezt is meg kell tenni a szülőknek…

MI A LEGFŐBB DOLGA EGY CSECSEMŐNEK? HOGY NÖVEKEDJEN, MEGKAPJA A TISZTA, HAMISÍTATLAN TEJET, AZAZ ISTEN IGÉJÉT, A BIBLIAI ALAPTANÍTÁSOKAT.

Nézzük meg Jézus Krisztus példáját!

„És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, az ő városukba, Názáretbe. A kis gyermek pedig növekedett, és erősödött szellemben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme volt őrajta.” (Lukács 2:39-40)

- Szintén a növekedést emeli ki a Biblia.
- Erősödés szellemben: a Szent Szellem keresztség, rendszeres betöltekezés, nyelveken szólás által meg tud erősödni a fiatal keresztény
- Beteljesedni bölcsességgel, azaz: FOLYAMATOS TANULÁS!

AKI NEM AKAR TANULNI, NEM TUD FEJLŐDNI! AKI NEM TANUL, SOHASEM LESZ BELŐLE FELNŐTT, ÉRETT EMBER…!

A november 19-én, Pakson elhangzott tanítás összefoglalója

Mózes harmadik könyve 8.

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Vedd Áront és fiait vele, meg a ruhákat és a kenetolajat, meg a vétekáldozatra való tulkot és a két kost, meg a kosarat a kovásztalan kenyérrel. 3. És az egész községet gyűjtsd egybe a gyülekezés sátorának bejáratához. 4. És Mózes cselekedett, amint parancsolta neki az Örökkévaló; és a község egybegyűjtetett a gyülekezés sátorának bejáratához. 5. És mondta Mózes a községnek: Ez az, amit az Örökkévaló parancsolt, hogy megtegyétek. 6. És közeledni hagyta Mózes Áront és fiait, és megmosta őket vízben. 7. Ráadta a köntöst, körülövezte őt az övvel, felöltöztette a köpenybe, rátette az éfodot, körülövezte azt az éfod szorítójával és megerősítette vele az éfodot. 8. Rátette a melldíszt és belehelyezte a melldíszbe az urimot és tummimot. 9. Föltette a süveget a fejére és rátette a süvegre, előrésze felől, az arany lemezt, a szentség koronáját, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. 10. És vette Mózes a kenetolajat és fölkente a hajlékot és mindazt, ami benne volt és megszentelte azokat. 11. Azután fecskendett belőle az oltárra hétszer; fölkente az oltárt és minden edényét, a medencét és talapzatát, hogy megszentelje azokat. 12. És öntött a kenetolajból Áron fejére és fölkente őt, hogy megszentelje. 13. Azután közeledni hagyta Mózes Áron fiait, felöltöztette őket köntösökbe, körülövezte őket övvel, föltette nekik a magas süvegeket, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.
14. És odavezette a vétekáldozatra való tulkot és Áron meg fiai rátették kezeiket a vétekáldozatra való tuloknak fejére. 15. Levágta és vette Mózes a vért és tett az oltár sarkaira, köröskörül, az ujjaival és megtisztította az oltárt; a vért pedig az oltár alapjára öntötte és megszentelte azt; hogy engesztelést szerezzen érette. 16. És vette mind a zsiradékot, mely a beleken van, meg a májnak hártyáját, a két vesét meg zsiradékukat; és elfüstölögtette Mózes az oltáron. 17. A tulkot pedig, meg a bőrét, húsát és ganaját elégette tűzben a táboron kívül, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
18. Azután odavezette az égőáldozatra való kost, és rátették Áron és fiai kezeiket a kos fejére.19. Levágta és hintette Mózes a vért az oltárra, köröskörül. 20. A kost pedig földarabolta az ő darabjaira és elfüstölögtette Mózes a fejet, meg a darabokat és a hájat. 21. A beleket pedig és a lábszárakat megmosta vízben, és elfüstölögtette Mózes az egész kost az oltáron; égőáldozat az, kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
22. Azután odavezette a második kost, a fölavatás kosát és rátették Áron és fiai kezeiket a kos fejére. 23. Levágta és vett Mózes annak véréből és tett Áron jobb fülének porcogójára, jobb kezének hüvelykujjára és jobb lábának hüvelykujjára. 24. Azután közeledni hagyta Áron fiait és tett Mózes a vérből jobb fülük porcogójára, jobb kezük hüvelykujjára, meg jobb lábuk hüvelykujjára; és Mózes hintette a vért az oltárra, köröskörül. 25. És vette a zsiradékot, meg a farkot és mind a zsiradékot, mely a beleken van, meg a májnak hártyáját és a két vesét, meg zsiradékukat és a jobb combot.
26. A kovásztalan kenyerek kosarából pedig, mely az Örökkévaló színe előtt volt, vett egy kovásztalan kalácsot és egy olajos kenyérből való kalácsot és egy lepényt, és rátette a zsiradékokra, meg a jobb combra. 27. És rátette mindezt Áron tenyereire és fiainak tenyereire, és lengette azokat lengetéssel, az Örökkévaló színe előtt. 28. Azután levette azokat Mózes az ő tenyereikről és elfüstölögtette az oltáron az égőáldozattal együtt; fölavatási áldozatok azok, kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak. 29. És vette Mózes a szegyet és lengette lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; a fölavatás kosából Mózesé volt az részül, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.
30. És vett Mózes a kenetolajból és a vérből, mely az oltáron volt és hintett Áronra, ruháira és fiaira meg fiainak ruháira, vele együtt; így fölszentelte Áront és ruháit, fiait meg fiainak ruháit vele együtt.
31. És mondta Mózes Áronnak és fiainak: Főzzétek meg a húst a gyülekezés sátorának bejáratánál és ott egyétek meg azt, meg a kenyeret, mely a fölavatás kosarában van, amint parancsoltam, mondván Áron és fiai egyék még azt. 32. Ami pedig megmarad a húsból és a kenyérből, tűzben égessétek el. 33. A gyülekezés sátorának bejáratából pedig ne menjetek ki hét napig, amely napig betelnek fölavatástok napjai, mert hét nap alatt avatnak föl benneteket. 34.Amint tett ezen a napon, úgy parancsolta az Örökkévaló, hogy tegyék, hogy engesztelést szerezzenek értetek. 35. És a gyülekezés sátorának bejáratánál maradjatok nappal és éjjel, hét napig és őrizzétek az Örökkévaló őrizetét, hogy meg ne haljatok; mert így parancsoltatott ez nekem. 36. És megtette Áron, meg fiai mindazokat a dolgokat, amiket parancsolt az Örökkévaló Mózes által.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)