Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Pedig betegségeinket Õ viselte, és fájdalmainkat hordozá. — MÁTÉ 8,17.
A mai szövegünkben Máté idézi az Ésaiás 53-at. Amikor elõször megértettem, hogy valójában mit jelent ez a vers, igen örvendeztem. Mert amikor olvastam, ki tudtam hangsúlyozni azt a szót, hogy ‘mi’. Jézus vette el a mi erõtlenségünket és Õ hordozta a mi betegségünket. A ‘mi’ rám is vonatkozik, én is beletartozom! Õ vette el az én erõtlenségemet és Õ hordozta az én betegségemet!
Amikor tudatára ébredtem ennek, úgy éreztem magam, mint az az elveszettnek hitt nõ, Londonban a második világháború alatt, aki hirtelen elõkerült. Szomszédjai nem látták a légópincékben az ellenséges bombatámadások alatt, ezért azt hitték, hogy meghalt vagy elhagyta a várost. Amikor néhány nappal késõbb valaki találkozott vele az utcán, és megkérdezte tõle, hogy hol volt, azt válaszolta, hogy sehova sem ment.
— Na de mit csinált a bombázások alatt — kérdezték tõle.
— Feküdtem az ágyamban, és aludtam. —Nem félt?
— Nem, mivel olvastam a Bibliában, hogy Isten nem szunnyad és nem is alszik, úgy döntöttem, semmi szükség rá, hogy mindketten ébren legyünk!
Mivel maga Krisztus vette el a mi erõtlenségünket és Õ hordozta a mi betegségünket, semmi szükség rá, hogy mi is hordozzuk. Jézus azért hordozta el azokat, hogy mi szabadok lehessünk!
Megvallás: Mivel Krisztus elvette az én erõtlenségemet és elhordozta az én betegségeimet, nekem már nem kell hordoznom. Elfogadom azt, amirõl Jézus már gondoskodott! Elfogadom, amit Jézus megszerzett!
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
