2013. szeptember 15., vasárnap

Dave Hunt - Ezen a kősziklán? 8.

A letűnt zsarnokság és a tanítói hivatal ma

Pál apostol szerint, amennyiben a civil uralkodók nem parancsolnak olyat, ami ellentétes Isten akaratával, minden kereszténynek, beleértve magukat az apostolokat is, kötelessége, hogy a világi hatalmasságoknak engedelmeskedjenek (Róma 13,1-7). Imádkoznunk kell „királyokért és minden méltóságban levőkért” (lTimóteus 2,1-3). Minden kereszténynek „a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak engedelmeskednie kell” (Titus 3,1).

Péter a következőket írta a keresztényeknek: „Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint feljebbvalónak; akár helytartóknak (az angolban: kormányzóknak - a ford.)...” (lPéter 2,13-14). A pápák pontosan ennek az ellenkezőjét tanítják: ők a legfelsőbb hatalmasságok, és az ő törvényeiknek vannak alárendelve még a királyok is. A pápák közül nagyon sokan megfogalmazták, hogy Róma teljes engedelmességet vár el, de egyikük sem olyan egyértelműen, mint I. Miklós pápa (858-67):

„A pápák nincsenek alávetve semmilyen földi hatalomnak, még (Péter) apostolnak sem, és még akkor sem, ha visszatérne a földre; mivel Nagy Konstantinusz elismerte, hogy a pápa Isten földi helytartója, ezért mint istenség nem ítélhető meg egyetlen földi lény által sem. Ez tehát azt jelenti, hogy mi tévedhetetlenek vagyunk, így bármit is teszünk, azért nem tartozunk beszámolással, csak magunknak.”

Az, hogy I. Miklós nem egyszerűen a saját fanatizmusának adott hangot, hanem egy olyan nézetnek, amit a többi pápa is elfogadott, és végül római katolikus doktrínává lett, nyilvánvaló a történelem és a ma is érvényben lévő egyházi dogmák alapján. A II. vatikáni zsinat szerint senkinek sincs joga még csak megkérdőjelezni sem a tanítói hivatalt hitbeli vagy erkölcsi kérdések tekintetében. Kizárólag a katolikus hierarchia csúcsán lévőknek adatott meg az, hogy a Bibliát interpretálják, a híveknek pedig ezt a magyarázatot úgy kell tekinteniük, mint ami közvetlenül Istentől származik. A pápának mindenki köteles engedelmeskedni, még olyan kérdésekben is, amit nem „ex cathedra”
jelent ki. Ezek a vak hitet megkövetelő elvárások a pápák évszázados zsarnoki uralmának maradványai.