Reinhard Bonnke - Napi gondolatok

Jézusban és az evangéliumban Isten jelenik meg. Ezt tapasztaljuk minden egyes evangélizációs alkalmunkon, amikor felragyog az evangélium páratlan dicsősége. Hatalmas tömegek özönlenek mindenfelől, mert saját vallásuk nem tudja megadni nekik, amire szükségük van. Krisztus evangéliuma viszont mindent megad. Jelek és csodák kísérik, a megváltás és megtérések csodái, csodás gyógyulások. Fénye és igazsága megvilágítja a jövőt, és beragyogja az örökkévalóságot, és a gonosz szellemek elhagyják az embereket. Krisztus azért jött, hogy megtörje az életünkre kimondott átkokat és varázsigéket, és lerombolja az ördög minden munkáját (1János 3,8). Összejöveteleinken Isten hatalmasabbnak bizonyul minden más istennél, és ezt milliók ismerik fel. Azt hirdetjük, amit Pál apostol is hirdetett: „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon, és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek (1Kor 15:3-5). Az üzenetünk nem egy elmélet vagy ötletelés, amiről vitát lehetne nyitni. Krisztust hirdetjük, és a róla szóló üzenet az életünknek éppen olyan természetes része, mint az, hogy a Nap az égen ragyog. Ahogy magától értetődő az utóbbi, úgy kellene hinnünk az előbbiben. Ő méltó, hogy higgyünk neki! Amint az ének mondja: „Szeretete oly csodás, oly isteni, életemet, lelkemet, mindenemet átadom neki.” Neki nincs alternatívája. REINHARD BONNKE