Az 1. Zsoltárban azt mondja a szerző: minden munkájában jó szerencsés lesz. Ez minden hívőre szól, aki betölti a feltételeket. Nem különleges ószövetségi szereplőről van szó, amikor ezt olvassuk:
Zsoltár 1,1-3: Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül. Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az Ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el, és minden munkájában jó szerencsés lesz.
Tehát ez nem hagy semmilyen hiányt. Elég egyszerű, hogy elhigyjem.
5 Mózes 28,9: Az Úr felkészít magának szent néppé, amiképpen megesküdt néked, ha megtartod az Úrnak, a Te Istenednek a parancsolatait, és az Ő útjain jársz.
A szentség része az Úr áldásának, azt jelenti, hogy el van választva az ember. Nem él Egyiptomban, egy más területen, nem ott, ahol a legyek, nem ott, ahol a sötétség, a betegség, oda ezek nem jöhetnek, ahol az áldott ember él. 10.
vers: És megérti majd a földnek minden népe, hogy az Úrnak nevéről neveztetel, és félnek tőled.
Ha keresztények vagyunk, akkor nekünk azt kell bemutatnunk, hogy Jézus Krisztus nevéről neveztetünk, hogy megéri kereszténynek lenni. Nekünk reklámoznunk kell az Urat, ahogyan élünk az áldásokkal. Az embereket iriggyé kell tenni arra, amink van. Pál azt mondta a pogány keresztényeknek, hogy megpróbállak felrázni benneteket, hogy élvezzétek Isten áldását, hogy az én zsidó testvéreimet elcsábítsátok. 19 századon keresztül nagyon kevés olyat láttak a zsidók, amire irigyek lehettek volna. Most kezdünk bemutatni valamit abból, amit Isten tett értünk.
5 Mózes 28,11-13: És bövölködővé tesz téged az Úr minden jóban: a te méhednek gyümölcsében, a te barmodnak gyümölcsében és a te földednek gyümölcsében, azon a földön, amely felöl megesküdött az Úr a te atyáidnak, hogy néked adja azt. (Nemcsak egy egyszerű megelégedettség.) Megnyitja néked az Úr az ő drága kincses házát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszel kölcsön. (Ha ez nem csodálatos, akkor nem tudom mi az!) És fejjé tesz téged az Úr és nem farokká, és mindinkább feljebbvaló leszel és nem alábbvaló.
Hatalmas dolog van ebben. A fej a kezdeményező, a farok csak követi a fejet.
Megértettem, hogy Isten népe kezdeményező kell, hogy legyen. Nem hagyhatjuk, hogy a körülmények uralkodjanak rajtunk, kezdeményezőnek kell lennünk. Egyik fő célja, amiért tanítom ezt a sorozatot, mert Isten népének legnagyobb része elveszítette a kezdeményezést. A cél az, hogy mi hozzuk a döntéseket, a világ körülöttünk forogjon. Mi vagyunk Isten céljának a középpontja. De ennek megvalósulásához ki kell mondanod valamit. Meg kell alapozni, hogy te légy a fej. Ne légy farok, ami várja, hogy mi következik, mi fog megütni, milyen probléma jön? Isten azt mondja, "ne légy farok, légy fej!" Légy a dolgok fölött és nem pedig alatta. Valaki megkérdezett egy hívőt: "Hogy vagy?" Azt válaszolta: "A körülmények alatt." A másik azt kérdezi: "De hát miért vagy te a körülmények alatt? Neked fölötte kellene járni és nem alatta.”
És ez az igazság. De ez akkor jön, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és nem távozol el egyetlen egy parancsolattól sem, amit parancsolt néked. Azt mondhatom, hogy egyre inkább megtanulom, hogy megtegyem azt, amit Isten mond, és nem aggodalmaskodom arról, hogy az emberek mit gondolnak, vagy az egyház hagyományai mik, hogy az emberek hogyan reagálnak. Az én épségem Istennel való engedelmességemben van és én tökéletesen védett vagyok, amikor ezt teszem.