MINDEZEK A
SZÖVETSÉGES ÍGÉRETEK A MESSIÁS ELJÖVETELÉNEK IDEJÉHEZ KÖTŐDNEK – VAGYIS AHHOZ
AZ IDŐHÖZ, AMELYBEN MA ÉLÜNK.
A
Biblia egyértelműen közli, hogy Ezékiel látomása nem az akkori korra
vonatkozott, hanem a miénkre. Isten így szólt a prófétához: „Ez a sok csont
Izrael egész háza...” (Ez 37,11). Ezékiel tudta, hogy Isten nem a természet
szerinti Izraelről, hanem a szellemi Izraelről beszél.
Tudjuk,
hogy Izrael királya, Dávid jóval Ezékiel kora előtt meghalt. Ezért világos,
hogy amikor Ezékiel Dávidról prófétált, akkor Dávid megígért utódjáról, az
eljövendő Messiásról, Jézus Krisztusról beszélt. „Az én szolgám, Dávid lesz a
királyuk: egy pásztoruk lesz mindnyájuknak. Akkor az én törvényeim szerint
élnek, rendelkezéseimet megtartják és teljesítik... szolgám, Dávid lesz a
fejedelmük örökre.” (24-25. v.)
Gondoljunk
bele: A természet szerinti Izraelben semmi sem valósult meg ezekből a
próféciákból. A népnek sosem volt örökös királya, sem olyan pásztora, aki
folyamatosan uralkodik a nép között. Ezékiel ugyanis az örökkévaló királyságról
beszélt – arról, amelynek uralkodója Krisztus, a nagy Pásztor.
Esetleg
ellenvetést tehetsz, mondván: Mi a helyzet akkor a 14. vers szerinti ígérettel,
amely ezt mondja: „Szellememet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket
a saját földeteken.” Nem az derül ki ebből, hogy ez az ígéret csakis a
természet szerinti Izraelre vonatkozik, mivel a saját földjük egy meghatározott
hely? – Nem, egyáltalán nem így van. A héber nyelvben az e helyen használt
„föld” szó biztos alapot, szilárd, rendíthetetlen helyet jelent. Így hát Isten
ezt mondja ebben a versben: Olyan helyre viszlek titeket, ahol hitben teljesen
szilárdak lehettek. Szilárd alap lesz az, ahol semmi sem rendíti meg a
lelketeket.
Ezékiel
megértette ezt. Ismernie kellett Ézsaiás jövendölését arról az országról, ahová
Isten beviszi népét. Ezt írta Ézsaiás: „Nem mondanak többé elhagyottnak,
országodat sem mondják pusztaságnak, hanem úgy hívnak, hogy gyönyörűségem,
országodat pedig úgy, hogy férjnél van [beulah]. Mert gyönyörködik majd benned
az Úr, és országodnak ő lesz a férje” (Ézs. 62,4).
A beulah jelentése e helyen: „feleség,
akinek a férje az ura”. Ezt is jelenti még: „benne van gyönyörűségem”. Ez az
ige nyilvánvalóan a megváltott egyházra utal, amely Krisztus uralma alatt áll.
Az
Istennel kötött szövetség szerint ma mindenki, aki igazán hisz Jézus Krisztusban,
szilárd és rendíthetetlen talajon áll, urának teljes irányítása alatt.
Önmagunktól nem tudjuk alávetni magunkat neki; rá kell bíznunk ezt a munkát a
Szent Szellemre. A Szellem az, aki mondja: Beviszlek téged Beulah országba,
hogy Urad, Jézus fennhatósága alatt élj, és teljesítsd minden kívánságát.
Olyan
korban élünk majd, amikor a fejedelem uralkodik – amikor egyetlen pásztor áll a
nép élén: Jézus. A Szent Szellem még ma is vezeti a sokaságot az ígéret Beulah
földjére. Ez a föld szilárdan áll, mert kősziklán nyugszik, aki a Krisztus.
Ebben az országban nem leszünk többé démoni hatalmak zsákmánya. Isten igéje
szerint sosem leszünk többé az ördög áldozatai. Most már teljesen betöltött
minket a Szent Szellem, és munkálkodik az életünkben.
„De
én megszabadítom juhaimat, és nem esnek többé zsákmányul... Egyetlen pásztort
rendelek föléjük, hogy legeltesse őket: szolgámat, Dávidot... Én, az Úr Istenük
leszek, szolgám, Dávid pedig a fejedelmük lesz... Szövetséget kötök velük, hogy
békéjük legyen: kipusztítom az országból a vadállatokat, biztonságban lakhatnak
majd a pusztában, és az erdőkben is alhatnak... Nem esnek többé zsákmányul a
népeknek, és nem falják fel őket a vadállatok, hanem biztonságban lakhatnak,
mert senki sem rémítgeti őket... Akkor megtudják, hogy én, az Úr, az ő Istenük,
velük vagyok, és hogy ők, Izrael háza, az én népem – így szól az én Uram, az
Úr.” (Ez 34,22-25.28.30)
A
mi Urunk úgy adta nekünk ezt a békeszövetséget, hogy kiűzött minden gonosz
vadállatot az életünkből. Minden régi kísértet, az összes kínzó gondolat, a
minket kísértő bűnöknek még az emléke is eltávozott. Szabaddá váltunk arra,
hogy a kereszt győzelmére összpontosítsuk figyelmünket – és a bennünk lakó
Szent Szellem erejére.
