A Szent Szellem soha nem jön félgőzzel, kicentizve, módjával. Mint a tenger hulláma a homokba írt szavakat, úgy mossa el a kudarcainkat; túlárad az életünkben. E mérce alá soha nem kerül, a tökéletesnél kevesebbet soha nem tesz. Nem létezik olyan, hogy erőtlen kereszténység. Ha mégis erőtlen, akkor az nem kereszténység. REINHARD BONNKE
Nem tudunk a Szent Szellem erejével prédikálni, ha nem az Igét prédikáljuk, mert a Szent Szellem az Igét keni fel. Ő nem pusztán „kedves jelenlét”, vagy „szelíd atmoszféra” megteremtője az összejöveteleinken, hanem ő az Isten és az Ige közötti kapocs. A Szent Szellem benne van az Igében, ott van az evangélium üzenetében, amikor prédikáljuk. Az evangélium hirdetése által ugyanazt mondjuk ki, mint Isten a teremtéskor: „Legyen világosság!”, és mint mikor a Nap felkel a horizonton, úgy gyúl fel világosság a hallgatóinkban, mert a Szent Szellem munkálkodik az Ige által a szívekben. A Szent Szellem által felkent igehirdetés nem csak szenvedélyes, de teremtő erejű is. Ahogyan a teremtéskor Isten szavát a Szent Szellem hajtotta végre, azóta is ezt teszi minden alkalommal, amikor a világban Isten Igéjét hirdetik. Az emberek a Szellem-Ige együttes teremtő munkája nyomán születnek újjá, és nem az igehirdetők nagyszerű üzenetétől. Az Ige használja a Szellemet, a Szellem pedig az Igét, amelyet ugyanazzal az energiával és erővel tölt meg, amelyet a teremtés napjától kezdve láthatunk. Az igehirdetésben a Szent Szellem biztosítja a természetfölöttiséget. REINHARD BONNKE