2013. június 9., vasárnap

David Wilkerson - AZ ÚJ SZÖVETSÉG ÉS A BENNÜNK LAKÓ SZENT SZELLEM EREJE 3.

HA SAJÁT ERŐNKBŐL KÉPTELENEK VAGYUNK MEGTÖRNI A BŰN HATALMÁT, AKKOR HOL TALÁLHATJUK MEG A SZÜKSÉGES ERŐT?

Ahogyan korábban rámutattunk, Isten az új szövetségben is teljes engedelmességet követel meg népétől. Nem huny szemet a kegyelem idején sem. Azt parancsolja, hogy hagyjunk el minden gonoszságot, és arra szólít fel, hogy új szívünk legyen.
A zsoltáros így ír: „Az Örökkévaló (Jahve) titka az Ő tisztelőinél van, és szövetségét tudatja velük ” (Zsolt 25,14). Ezékiel korában ez így volt. A próféta a szent maradékhoz tartozott, és igaz istenfélelemmel járt az Úr előtt. Isten pedig igyekezett felnyitni a szemét, hogy meglássa a szövetség hihetetlen áldásait.
Ezékiel bizonyára nagyon el volt keseredve a miatt, ami Izraelben történt. A gyülekezetben teljes volt a zűrzavar. A papok a vagyonuk gyarapításával voltak elfoglalva, maguknak gyűjtöttek kincseket. Becsapták a népet, mert az áldozatok kövérjéből éltek, miközben a lakosság szenvedett. A nép mindenfelé kereste a lelki táplálékot, mivel nem voltak pásztorok, akik vezették volna őket, és bekötözték volna sebeiket.
A Szentírás azt is mondja, hogy az izraeliek továbbra is bűnben éltek, és a magúk igazságában bíztak. Isten ezt mondta Ezékielnek: „És bemennek hozzád, mint szokott bemenni a nép, és ülnek előtted a népembeliek és hallják szavaidat, de nem cselekszik meg azokat, hanem szerelmi dal van szájukban, ez az, amit tesznek, nyereségük után jár szívük. És íme olyan vagy nekik, mint szerelmi dal, szép hangú és jól hárfázó; hallják szavaidat, de nem cselekszik.” (Ez 33,31-32)
Ebben a sötét, reménytelen órában Isten nagy ígéretet közölt Ezékiellel. Kivonta őt a régi szövetség köréből, hogy megmutassa neki azt a dicsőséges művet, amely a messiási korban jön el. Isten felfedte előtte az új szövetséget.
A próféta szája azonnal megtelt az Úr igéjével. Rögvest hirdetni kezdte azt az üzenetet, amely valószínűleg egyszerre töltötte el örömteli borzongással és döbbenettel. így beszélt általa Isten: „Tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok. Minden tisztátalanságotoktól és minden bálványotoktól megtisztítlak benneteket. Új szívet adok nektek, és új Szellemet adok belétek és eltávolítom a kőszívet húsotokból, és adok nektek hús-szívet” (Ez. 36,25-26)
Szinte hihetetlen volt ez az üzenet – majdnem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Isten ezt mondta: Saját Szellememet adom ennek a bűntől megkötözött népnek. Szellemem által pedig megtartanak majd minden parancsot, amelyet valaha is adtam nekik. Eljutottak odáig, Ezékiel, hogy már nincs tovább. Meghalt bennük minden képesség arra, hogy győzni tudjanak. Az én Szellemem azonban megerősíti őket arra, hogy elhagyják bűneiket.
Milyen dicső igék ezek! Ezékiel bizonyára csodálkozott: Uram, jól hallottam, amit mondtál? Valóban kézbe veszed a dolgokat, és megteszed a népért azt, amire ők maguk képtelenek? Azt mondtam nekik, hogy tisztítsák meg magukat, és szerezzenek új szívet. Te pedig azt mondod, hogy eljön a nap, amikor te magad teszed meg mindezt Szellemed által. Valóban megtisztítod őket, hogy eltávozzon minden szenny az életükből? Valóban adsz nekik új szívet, és engedelmessé teszed őket – egyedül csak kegyelmed által? Igaz lehet ez?