2013. június 3., hétfő

Dave Hunt - A hét hegyre épült város 5.

Róma = Vatikán

Néhányunkban talán felvetődik, hogy Róma épült hét dombra és nem a Vatikán, ami annak csak egy része, és hogy a Vatikán aligha nevezhető „nagy városnak”. Bár mindkét észrevétel igaz, a „Vatikán” és „Róma” szavakat az egész világon egymás szinonimájaként használják. Ahogy az ember Washingtont mond és ezen az Egyesült Államok kormányát érti, ugyanúgy Rómán a római katolikus egyház vezetését kell érteni.
Vegyük pl. azt a plakátot, amelyet az egyik felvonuló vitt a katolikus püspökök országos konferenciáján, melyet Washington D. C.-ben rendeztek 1993. november 15-18. között. A pápai vonaltól való bármiféle eltérés ellen tiltakozva a következőket hirdette: RÓMA ÚTJA AZ IGAZI ÚT. Nyilvánvalóan „Rómá”-n a Vatikánt értették. Rómát mindenki ilyen értelemben használja. A katolicizmus és Róma olyan szorosan összekapcsolódik, hogy a katolikus egyházat római katolikus egyházként ismerik, vagy egyszerűen csak a római egyházként.

Ráadásul több mint ezer éven át a római katolikus egyház mind vallási, mind társadalmi szempontból komoly befolyást gyakorolt Róma egészére és annak környékére. III. Ince pápa (1198-1216) eltörölte a világi római szenátust, és a római közigazgatást teljes egészében saját uralma alá helyezte. A cézárok uralma alatt a várost igazgató római szenátus neve Curia Romana (Római Kúria) volt. A Pocket Catholic Dictionary (Katolikus Zsebszótár) szerint ez az elnevezés most azt a „közigazgatási és bírói hivatalt jelenti, amelyen keresztül a pápa az egész katolikus egyházat irányítja”.

A pápa hatalma kiterjed azokra a hatalmas területekre is, amiket Róma a VIII. században szerzett. Ekkor egy szándékosan meghamisított dokumentum segítségével, amit Konstantin ajándékozási okiratának neveznek, III. István pápa meggyőzte Pipint, a frankok királyát és Nagy Károly apját, hogy azokat a területeket, amelyeket nem sokkal korábban a lombardok elvettek Bizánctól, előzőleg már Konstantin császár a pápáknak adta. Pipin megfutamította a lombardokat, és kb. húsz városnak a kulcsát adta át a pápának (Ravenna, Ancona, Bologna, Ferrara, Gubbio stb.), amikkel az a hatalmas földterület is
együtt járt, ami ezeket a városokat összekapcsolta az Adria partján.