Aki uralkodik a föld királyain
Végül az angyal kijelenti János apostolnak, hogy az asszony „ama nagy város, amelynek királysága van a földnek királyain” (Jelenések 17,18). Vajon létezik ilyen város? Igen, és csak egy: a Vatikán. A pápák királyokat és császárokat koronáztak meg vagy fosztottak meg trónjuktól, és sok esetben kiátkozással fenyegetőzve kényszerítették őket engedelmességre. 1869-ben az I. vatikáni zsinat ideje alatt J. H. Ignaz von Döllinger, müncheni egyháztörténet-professzor arra figyelmeztetett, hogy IX. Piusz pápa kényszeríteni fogja a zsinatot: dogmaként jelentsék ki, hogy „a pápák a kiátkozás és annak következményei által kényszeríthetik a királyokat és a hatalmasságokat arra, hogy végrehajtsák a vagyonelkobzást, a bebörtönzést vagy a halálbüntetést...” Emlékeztette a többi római katolikust arra, hogy milyen szörnyű következményekkel járt, amikor a pápák kézben tartották a politikai hatalmat:
Amikor pl. IV. Márton pápa kiközösítette és kiátkozta Aragónia királyát, Pedrót..., azoknak, akik hadba vonultak vele és (I.) Károly nápolyi uralkodóval Pedro ellen, teljes bűnbocsánatot ígért, és végül elkobozta Pedro királyságának földterületeit...; mindez Franciaország és Aragónia királyainak az életébe került, és egyúttal a franciák egy hadsereget veszítettek el...
1265-ben IV. Kelemen pápa több millió dél-itáliait adott el Anjou Károlynak évi 800 uncia arany fizetése ellenében, és azzal fenyegette az uralkodót, hogy ki fogja közösíteni, ha nem fizet megfelelő időben, és ha ez netalán másodszorra is bekövetkezne, akkor az egész országot ki fogja átkozni...“
Bár II. János Pálnak már nincs meg az a hatalma, hogy ilyen brutális eszközökhöz folyamodjon, egyházában még mindig érvényben van az a dogma; ami feljogosíthatná őt arra, hogy ilyet tegyen. Befolyása ma sem kisebb mint elődeié, bár ezt csendesen, a színfalak mögött gyakorolja. A Vatikán az egyetlen olyan város, amely nagyköveteket fogad és küld ki, és amelyik a világ minden jelentősebb országában képviselteti magát. Minden fontos ország küld nagykövetet a Vatikánba, beleértve az Egyesült Államokat is, nem pusztán udvariasságból, hanem azért, mert a pápa ma a legbefolyásosabb személy a világon. Még Clinton elnök is elutazott Denverbe 1993 augusztusában, hogy a pápát üdvözölje, és „Szent Atyának” és „Őszentségének” szólította.
Igen, az országok nagyköveteket küldenek Washington D. C.-be, Párizsba vagy Londonba, de csak azért, mert ezek a városok egy-egy ország fővárosai. Washington, Párizs, London viszont nem küld nagyköveteket más országokba. Ezt csak a Vatikán teszi. A világ bármely más városával ellentétben, a Vatikánt a maga nemében önálló államnak ismerik el, amely különálló és független az őt körülvevő olasz néptől. Nincs a világon egyetlenegy olyan más város sem, amelyre ez igaz lenne, és ez mind a mai napig érvényes.
Csak a Vatikánról lehet elmondani, hogy mint város uralkodik a föld királyain. Az a megfogalmazás, hogy „Washingtonnak világméretű befolyása van” nem egy városnak, hanem az Egyesült Államoknak a befolyását jelenti, aminek történetesen Washington a fővárosa. Amikor viszont a Vatikánnak a világra gyakorolt befolyásáról beszélünk, akkor ezen a város és a római katolicizmus világméretű hatalmát és vezetőjének, a pápának befolyását értjük. Vatikán városa teljesen egyedi jelenség.