Jézus szereti azokat, akiket mások nem szeretnek, és azokat is, akik másokat nem szeretnek. Nem kell megfeszítenie magát, hogy szeresse őket (legalábbis ebben az értelemben...). Dögunalmas embereket választ ki magának, akik élik a maguk szürke kis életét, és különlegessé teszi őket. Ha jól odafigyelünk, az egész Biblia erről szól. Isten kiválasztja a nem sok jót ígérő embereket, magához öleli és értékeli őket: a legfiatalabb fiút, a meddő asszonyt, a hatalom és cím nélkülieket, a névteleneket, hogy a nevüket mindenki megjegyezze. Ez JÉZUS! REINHARD BONNKE
Az Ószövetség idején az emberek segítségül hívták az Úr nevét, de nem imádkoztak az ő nevében. Úgy jelentek meg Isten előtt, mint akik hisznek az ígéreteiben. Az Újszövetségben ezzel szemben Jézus azt tanította, hogy az ő nevében szabad utunk van Istenhez. Azt is mondhatnám, hogy a mennyben VIP bánásmódban részesülünk. Jézus neve megnyitja előttünk az ajtót, és Isten odafigyel a szavainkra. Ennek tudatában kellene imádkoznunk, és bíznunk a Jézus által elnyert kegyelemben. A mi nevünk tökéletlen személyeket jelöl, ha azonban Jézus nevében közeledünk, akkor az angyalok díszsorfalat állnak, miközben belépünk a trónterembe. Az ő nevében te megigazult és szent vagy, és Isten nem talál benned hibát. Krisztusban a tisztaság és szentség varratlan ruháját hordod, és ez a köntös soha nem szakad el, soha nem fakul ki, elnyűhetetlen, és tökéletesen illik rád, amikor a Király jelenlétében megjelensz! REINHARD BONNKE