Róma vagyonának másik fontos forrása az üdvösség áruba bocsátása volt. Nyilvánosságra nem hozott dollármilliárdokat fizettek ki azok, akik úgy gondolták, hogy a mennybe való bejutás megvásárolható önmaguk vagy szeretteik számára. Ez a gyakorlat még ma is folytatódik - ott nyíltan, ahol a katolicizmusnak nagy a befolyása, itt az Egyesült Államokban pedig burkoltabb formában. Nincs ennél nagyobb csalás és megtévesztés. Amikor Cajetan bíboros, egy XVI. században élt dominikánus tudós a feloldozás és a bűnbocsánat áruba bocsátása ellen tiltakozott, a klérus felháborodott ezen, és azzal vádolta, hogy „Rómát lakatlan sivataggá akarja változtatni, meg akarja semmisíteni a pápaság befolyását, meg akarja fosztani a pápát... azoktól az anyagi forrásoktól, amelyek nélkülözhetetlenek hivatalának fenntartásához...”
Az evangélium ilyen elferdítése mellett, minek következtében milliók kerültek tévútra, a korrupt bankügyletek, a kábítószer-kereskedelemből származó pénzmosás, hamis értékpapírokkal való kereskedelem és a maffia-ügyletek is megtalálhatók (amit a rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvek teljes egészében bizonyítanak) azok között a tevékenységek között, amit a Vatikán és annak képviselői hosszú ideje gyakorolnak az egész világon. Nino Lo Bello, aki korábban a Business Week római tudósítója volt, továbbá a New York Journal of Commerce római irodájának vezetője, azt írja, hogy a Vatikán olyan szoros szövetségben van a maffiával Olaszországban, hogy „nagyon sokan... azt hiszik, hogy Szicília... a Vatikánhoz tartozó terület”.
A római katolikus egyház messze a leggazdagabb intézmény a világon. Igen, az ember hallja időnként, hogy Róma pénzt kér - ezek eredményes rábeszélő akciók, amelyek szerint a Vatikán képtelen fenntartani magát szűkös anyagi forrásaiból, és szüksége van a pénzügyi támogatásra. Az ilyen kérések csak olcsó trükkök. Az a rengeteg szobor, amit Michelangelo és a hozzá hasonló mesterek készítettek, a világ legnagyobb művészeinek festményei, a számtalan műkincs és történélmi jelentőségű dokumentum, amelynek Róma birtokában van (és ezek nemcsak a Vatikánban, hanem az egész világon megtalálhatók a katedrátokban) felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A püspökök egyetemes szinódusán Rómában az angol Heenan bíboros azt a javaslatot tette, hogy az egyház adjon el néhányat ezekből a felesleges kincsekből, és az ebből befolyó összeget adják a szegényeknek. Javaslata nem talált egyetértésre.