Reinhard Bonnke - Napi gondolatok

Jézus a születése által részese lett az emberiség családjának, hogy mi, emberek részesei lehessünk Isten családjának. Isten Fia Emberfiává lett, hogy mi, az emberek fiai Isten fiaivá lehessünk. Nem csodálatos ez? REINHARD BONNKE

Egy szép napon Jézus vissza fog térni. Azt kérdezzük, mikor lesz ez, és beteljesedett-e már ennek minden jele? Mi egy időbeni menetrendet képzelünk el, események egymás utáni láncolatát, és úgy gondoljuk, hogy Jézusnak majd akkor kell visszatérnie, ha már az utolsó jelen is túl leszünk. Pedig ami lehetetlen a fizikai világban, az nem lehetetlen az időtlenségben. Az örökkévalóság és a földi idő, a Menny és a Föld határa párhuzamosan halad egymás mellett. Jézus mindkettőhöz tartozik. Emberi teste van, és ő Isten, tehát szellem is, ezért bármelyik pillanatban átléphet a Mennyből a Földre, az örökkévalóságból az időbe. És amikor majd eljön, magával visz minket az órák és naptárak világából az örökké tartó dicsőség, az örökké tartó öröm és az örökké tartó gyönyörűség dimenziójába. És akkor, ahogy az ének mondja: „Tízezer éve már, hogy itt vagyunk / fényesen ragyogva, mint csillagunk / Nem fogytak a napok, hogy énekeljük Isten dicséretét / Mióta először kezdtük el”. Tízezer évet élni az időben nem lenne kellemes megtapasztalás. A Szentírás viszont az mondja, hogy Isten az örökkévalóságot helyezte el a szívünkben - nem arra lettünk teremtve, hogy ezen a Földön éljünk végtelenül hosszú ideig, hanem hogy Krisztussal legyünk együtt örökké. REINHARD BONNKE