2013. június 2., vasárnap

Derek Prince - Jézus, az utolsó Ádám 4.

Az Ésaiás 53-ban a megváltás, az engesztelés ószövetségi képét láthatjuk. Személy nincs megnevezve, de csak egy személy van a történelemben, akire vonatkoznak, érvényesek ezek a szavak, a Názáreti Jézusra! Most nézzük meg az Ésaiás 53,6-ot:
Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útjára tértünk, de az Úr mindnyájunk vétkét őreá veté.

Őreá, vagyis Jézusra. Ez az egész emberi nemnek az állapota: mindannyian eltévelyedtünk, mindannyian a magunk útjára mentünk. Mindannyian lázadtunk, mind a magunk akaratát, magunk tetszését kerestük. A King James fordítás azt mondja, hogy az Úr ráhelyezte mindannyiunk vétkét. A héber azt mondja - nagyon szépen -, hogy az Úr azt tette, hogy Őrajta találkozzon mindannyiunknak a vétke, bármely korban élő emberé az ádámi fajból. Minden bűn találkozott egy személyen, Jézus Krisztuson, a kereszten, mindegyikünk bűne, vétke. A vétek szó egyaránt jelenti magát a lázadást és annak minden gonosz következményét.

Mi történt a kereszten? Amikor Jézus, az utolsó Ádám felszegeztetett a keresztre, akkor Jézus, az Isten Fia, magára vette mindazt a gonoszságot, mely igazság szerint az Ádám fiaié volt, hogy viszonzásul Ádám fiai minden jót megkaphassanak, ami Jézusé, Isten Fiáé volt örökkévaló joga által. Más szavakkal: teljes váltság volt. Jézus a mi helyettesítőnk: minden gonosz, ami igazság szerint a miénk volt, Őreá ment, hogy viszonzásul mi, akik hiszünk Benne, és elfogadjuk Őt helyettesítőként, megkaphassunk minden jót, ami örök jogon Jézusé volt. Személyes meggyőződésem az, hogy ha nem fogadjuk el a keresztet, az engesztelés helyettesítő munkáját, akkor értelmetlenné tesszük a Bibliát. Úgy látom, hogy azoknak az embereknek, akik ezt elvetették, értelmetlen lesz a Biblia. Nagyon sok modern teológusra jellemző, hogy nincs valóságos értelme számára a Bibliának. A helyettesítő áldozat megértése a kulcsa a tudásnak. Jézus azt mondta az írástudóknak a maga idejében, hogy: "jaj néktek írástudók, elvettétek a tudásnak a kulcsát, magatok nem mentetek be és akik bementek volna hátráltattátok azokat". Bárki, aki tagadja Jézus kereszthalálának helyettesítő áldozatát, az elvette Isten népétől a tudás kulcsát. Ezek az emberek nem mennek be maguk sem, és másokat sem engednek bemenni, akik bemennének. Én úgy hiszem, hogy ez illik a legtöbb modern teológusra. Ugyanaz az ítélet van rajtuk, mint Jézus idejében az írástudókon. Elvették a tudás kulcsát és nem akarnak maguk sem bemenni, és mindent megtesznek, ami rajtuk áll, hogy az alázatos, őszinte és kereső szegényeket se engedjék be. A TUDÁS KULCSA A KERESZT.