5. Legyen gondod arra, hogy a sikert még nagyobb felelősséggel jutalmazd, de ne felejtsd el, hogy csak kis lépésekben szabad fokozni a megterhelést! A szabály az, hogy parancsra új parancs, parancsra új parancs, itt egy kicsi, ott egy kicsi. Légy türelmes, és ne feledkezz meg arról, hogy építed a bizalmat, nem pedig a határait próbálgatod, ezért idő előtt ne terheld meg túlzottan se a saját képességeidet, se a másik emberét.
6. Ha az az ember, akiben megbíztál, kudarcot vall, adj neki még egy lehetőséget! Menj vissza arra a dologra, amelyben az utolsó alkalommal sikert ért el, és kezdd újra! És légy nagyon óvatos ezzel a mondattal: “Megbíztam benned, de te cserbenhagytál”. A bizalom, amikor elkezd kifejlődni, annyira törékeny, hogy ha azt mondod valakinek: nem bízol benne, nagyon hosszú időbe telik majd, mire elhiszi, hogy most már megbízol benne.
7. Ne téveszd össze a bizalmat egy ember képességeinek a kipróbálásával! Megvan a helye annak, hogy próbára tegyünk valakit, de ez nem azt jelenti, hogy megbízunk benne. Ha a főnököm ezt mondja: “Szeretném látni, meg tudod-e csinálni ezt a munkát”, és kudarcot vallok, akkor az mindössze annyit jelent, hogy nem vagyok alkalmas annak a munkának az elvégzésére. De ha ezt mondja: “Bízom benned, hogy ezt meg tudod csinálni”, és aztán kudarcot vallok, akkor nemcsak a képességeim, hanem a megbízhatóságom is megkérdőjeleződik.
8. Csak akkor mondd ezt: “Megbíztam benned, de te cserbenhagytál”, ha előzetesen megmondtad annak az embernek, hogy most bízol benne, ő pedig elfogadta ezt a felelősséget.