2013. július 31., szerda

Reinhard Bonnke - Napi gondolatok

Az emberek gyakran kérdezgetik, miért engedi meg Isten a szenvedést. Isten nem engedi meg a szenvedést. Vajon az orvost hibáztathatjuk-e azért, hogy megengedi a betegséget, vagy a rendőrt, hogy megengedi a bűntettet? Isten ellene van a betegségeknek és általában a gonosz erők munkájának. Éppen azért küldte a Földre Jézust, hogy lerombolja az ördög munkáit - és Jézus is ezzel a feladattal küldte a tanítványait a világba: „betegekre teszik a kezüket és azok meggyógyulnak”. Micsoda fantasztikus, törődő Isten, aki áldani akar! REINHARD BONNKE


Hadd mondjak el most egy példázatot! Hívjuk hősünket Jánosnak. János egy nagy kétemeletes házban lakik, emeletenként öt-öt szobával. Egy nap udvarias kopogást hallott a bejárati ajtón. János kinyitotta, és lám, Jézus állt az ajtó előtt. „Ó, Jézus! Fáradj be, kérlek! - mondta János, a házam legszebb szobáját adom neked - az emeletit.” Nos, Jézus úriember, így azt mondta: „Köszönöm.”
Másnap reggel valaki erősen dörömbölt a bejárati ajtón. Mikor János kinyitotta, hát kit lát? A Sátánt. „Nem, - kiáltja János, nem akarlak beengedni!” De a Sátán azt mondta: „Már bent is vagyok!” - és próbálta benyomni az ajtót. Szörnyű kísértésekkel támadta. Éjfél körül János nagy nehezen kiszorította a Sátánt az otthonából. Akkor elgondolkodott: „Várjunk csak, Jézusnak a legszebb szobámat adtam, mégsem jött le segíteni!” Amikor ezt elpanaszolta Jézusnak, ő ezt mondta: „Nézd, tíz szobádból egyet adtál át nekem...” János lerogyott a térdeire, és ezt válaszolta: „Látom már, hogy mi volt a hiba. Elnézést. Legyen fele-fele!” Jézus úriember, így elfogadta.

Másnap megismétlődött az előző napi küzdelem. A Sátánnak valahogy sikerült bejutnia, és egész nap dúlt a küzdelem. János teljesen kimerült. „Miért nem segítettél ma sem?” Az Úr azt válaszolta: „Fiam, miért nem adod át nekem mind a tíz szobádat, és a helyett, hogy én vagyok nálad, te lennél nálam?” János összetört. Kihúzta a nadrágzsebéből a bejárati ajtó kulcsát, és átadta Jézusnak. Most már mindent átadott.
Másnap reggel, még hajnali szürkületkor, hallja ám János, hogy valaki olyan hangosan zörget a bejárati ajtón, hogy szinte belerendül a ház. Ijedten ugrott fel az ágyából, és sírva mondta: „Ó, megint az ördög az!” Akkor hirtelen lépések zaját hallotta - ezúttal házon belülről. Jézus ment a bejárati ajtóhoz teljes dicsőségében és hatalmában, kezében a kulccsal. Most már az ő feladata ajtót nyitni. Jánost roppantul izgatta a dolog kimenetele, így közvetlenül Jézus mögé állt, amikor az szélesre tárta a bejárati ajtót. Ki állt az ajtó előtt? A Sátán, természetesen. De mikor meglátta, hogy Jézus áll vele szemben, egyre mélyebbre hajolt, úgy makogta: „Bocsánat, eltévesztettem a házszámot!”
Sokan átadnak Jézusnak a tízből kilenc szobát, és a tizedik ajtajára kiírják: „Belépni tilos!” Ebben a szobában dédelgetik titkos bűneiket és élik a kettős életüket. Nem csoda, ha nem győztesek. Énekeld a szíved mélyéről, amint a híres ének szövege mondja: Jézusnak átadok mindent...átadok MINDENT, neked, Istenem és Megváltóm, átadok mindent. Áldjon az Úr! REINHARD BONNKE.