2013. július 18., csütörtök

Reinhard Bonnke - Napi gondolatok

Isten nem az őszinte kételkedést keni fel. Nem az a feladatunk, hogy babusgassuk azokat a keresztényeket, akik sajnál(tat)ják magukat. Nincsen semmi megnyugtató a kételkedésben. Miért is kételkedsz az igazságban? Kételkedj inkább a kételkedéseidben, és bízzál az Úrban! Jézus ma feléd fordul, és azt mondja: „Ne félj, csak higgy!”, és a „csak” szót azért biggyeszti oda, mert hinni mindenki tud. REINHARD BONNKE

A Szent Szellem hűségesen hajtja végre Krisztus ígéretét: „Felépítem az egyházamat” (Máté 16,18). Ez a feladata. Ebbe a munkába álltunk be mi is, és ez magyarázza a szolgálat egész vibráló természetét. Senki nem képes lerombolni azt, amit Isten épít fel. Senki nem képes becsukni azt az ajtót, amit Isten nyit ki. Krisztus keresztje a mozdíthatatlan szikla az emberiség tajtékzó tengerében. Ateisták és filozófusok hirdették, hogy Isten halott. Isten, köszöni, jól van, ők mind meghaltak. Míg ők azzal foglalatoskodtak, hogy Krisztus sírkövére véssék, hogy „Nyugodjék békében!”, egy kéz érintette meg a vállukat, és egy hang ezt mondta nekik: „Halott voltam, de íme élek örökkön örökké!” (Jel 1,18) REINHARD BONNKE