Ha Jézus többé már nem szabadít, nem gyógyít, nem üdvözít, nem űz ki démonokat, és nem keresztel Szent Szellemmel, akkor ez a Jézus többé már nem a „Krisztus”, mivel a neve egyben a feladatkörét is jelöli: Jézus Krisztus, vagyis Felkent Szabadító. Ő „tegnap, és ma, és mindörökre ugyanaz” (Zsidók 13:8). Ha az Úr megváltozott, akkor ezt elfelejtette velünk közölni. Azonban semmi bizonyítékunk nincs erre! Halleluja! REINHARD BONNKE
Hogyan tudnák a pásztorok megóvni a gyülekezetüket a stagnálástól, miközben lecsökkentik az evangélizációs munkát? Ha Isten népe nem tekinti első számú feladatának a lelkek megmentését, akkor gyorsan teret nyer az igehirdetések és a dicsőítés kritizálása, a vezetőség bírálgatása. A gyülekezet nem ötcsillagos étterem, ahol a szószékről ínyencségeket tálalnak fel, hanem egy munkás kantin. Ha az embernek dolga van, nem ér rá kritizálni. Amelyik ló húz, az nem rúg. REINHARD BONNKE
Jézus négy rövid szóba sűrít egy könyvtárnyi bölcsességet: „Ne félj, csak higgy!” (Márk 5:36). Az aggódás félelem. A Biblia azt tanítja, hogy a félelem gyötrődést okoz, és Isten nem akarja, hogy gyötrődj. Semmi nem történhet veled, amit Isten és te ne tudnátok kezelni! Aggodalmaidtól úgy tudsz megszabadulni, hogy imádságban Istenhez viszed azokat: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok”. Ezt Péter apostol mondta, és ha valakinek, hát neki volt elég gondja: száműzetés, üldöztetés, ellenségek, és egyenes út a mártírhalálhoz. Mégis azt mondta: „kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendezünk”. Ez a titok! REINHARD BONNKE