A szent eretnek
Katolikusok milliói, akik elől elrejtették a történelmi igazságot, tartják XXII. Jánost különlegesen szent embernek. Hát nem őt tisztelte meg a sok pápa közül a „Kármel-hegyi Miasszonyunk” ritkaságszámba menő személyes megjelenésével? János pápa megesküdött, hogy „Szűz Mária” jelent meg neki, hogy közölje vele a Nagy ígéretet: a halálukat követő szombaton személyesen fog lemenni a purgatóriumba, és viszi föl a mennybe mindazokat, akik nemcsak hogy megfelelnek bizonyos egyéb feltételeknek, de úgy haltak meg, hogy Szűz Mária barna skapuláréja volt rajtuk. Erre a különleges szombati kiváltságra támaszkodva, amit más pápák is megerősítettek, római katolikusok milliói hordták (és még ma is hordják) a Kármel-hegyi Miasszonyunk „barna skapuláréját”, mint a mennybe való bejutásuk biztosítékát.
Végül XXII. Jánost IV. Lajos német-római császár eretnekként elítélte, megfosztotta a tróntól, és egy másik pápát nevezett ki helyette. A pápaság megtisztítása azonban sok kellemetlenséget vont maga után, ugyanis nem sokkal azután, hogy az új pápa elfoglalta hivatalát, megjelent a színen a felesége. A császár gyorsan arra a meggyőződésre jutott, hogy XXII. János nem is volt azért olyan rossz, hiszen - ahogy Péter de Rosa cinikusan megjegyzi - Jánosnak, mint a legtöbb pápának, voltak ugyan törvénytelen gyerekei, de legalább a „házasság bűnét nem követte el”. Az ilyen szarkasztikus megjegyzés - bár katolikus
történésztől ered - először igazságtalannak tűnik, de sajnos megvan az alapja. A mai Egyházi törvénykönyv „botrányosnak” tartja, ha egy pap házas, ugyanakkor elnézőbb az olyan a bűnökkel szemben, amilyen például a kiskorúak szexuális zaklatása, a paráznaság vagy a homoszexualitás stb. Talán nem véletlen, hogy olyan sok pap ma is elesik ezekben.
Miután XXII. Jánost visszahelyezték hivatalába, olyan felháborító eretnek kijelentéseket tett, hogy csak halála mentette meg attól, hogy ismét el ne mozdítsák a pápaságból. Neve mégis ott szerepel Péter apostol állítólagos leszármazottainak hosszú listáján.