Pápai „kidobósdi”
Amikor Ottó visszatért hadseregével, hogy elrendezze a nézeteltérést, XII. János Rómából Tivoliba menekült, és annyi kincset vitt magával a Vatikánból, amennyit csak elbírt. Ottó zsinatot hívott össze, hogy eldöntse, mi legyen János sorsa. Liudprand püspök elnökölt a császár nevében, és jegyzőkönyvbe vette a történteket. Tanúkat idéztek be, és felállították a pápa bűnlajstromát: számos nővel paráználkodott, akiket meg is neveztek, lelkigondozóját, Benedeket megvakítatta, megölte János bíborost, és pohárköszöntőt mondott Szent Péter oltáránál az ördög egészségére. Azonban mielőtt Ottó igazságot szolgáltathatott
volna, XII. János pápát egy férj megölte, ugyanis a megátalkodott pápát ágyban találta feleségével. XII. János neve ott található a római katolikus pápák hivatalos listáján, és úgy tekintenek rá, mint „Őszentségére, Krisztus helytartójára”.
Ottó röviddel ezután Németországban meghalt, és a pápaság az albai hegyek között élő, egyik befolyásos családnak uralma alá került. Az oligarchia vezetője, tusculumi Gergely a vagyon és a kard erejével három fia közül kettőt és egy unokáját (egyiket a másik után) helyeztetett Szent Péter feltételezett trónusára. A tusculumi Alberichek összesen 40 bíborossal, 3 ellenpápával és 13 pápával dicsekedhetnek, akik közül mindegyik ebből az egy családból származott. Nevetséges lenne azt állítani, hogy a hatalomnak és vagyonnak, aminek következtében ez a figyelemre méltó családi vállalkozás pápák egész sorát adta, bármi köze is van az apostoli utódláshoz. Az egyháztörténész, Döllinger, aki
maga is buzgó katolikus volt, a következőket írja erről az időszakról:
"...a római egyházat leigázták és lealacsonyították, miközben a Szentszék egymással versengő főúri frakciók és nagyravágyó, erkölcstelen nők zsákmányává és játékszerévé vált. Csak egy rövid időszakra (997-1003) újult meg V. Gergely és II. Szilveszter pápa idején, a szász császár befolyásának hatására.Ezután a pápaság mély zavarodottságba és erkölcsi tehetetlenségbe süllyedt. Ez a toscanai grófok családján belül tovább öröklődött: a kicsapongó életet élő fiúk, mint XII. János (16 éves volt, amikor pápa lett) és IX. Benedek (aki 11 éves korában került a pápai trónra), újra és újra elfoglalták és meggyalázták az apostoli trónt, amit akkorra már árucikként adtak és vettek. Végül már három pápa harcolt a tiaráért, amikor III. Henrik császár úgy vetett véget a botránynak, hogy egy német püspököt emelt a pápai trónra."