Egy előző tanulmányban rámutattam, hogy az Ige szerint az emberi nemre három fokozatban jön a halál: először jön a szellemi halál, ez az elidegenedés Istentől a bűn által. Ez világos volt Ádám esetében. Isten azt mondta Ádámnak az 1 Mózes 2,17-ben: "amely napon eszel arról, bizonnyal meghalsz". És egészen biztos, hogy Ádám meghalt. Nem fizikailag, hanem szellemileg. Az Efézus levél azt mondja, hogy elidegenedtünk attól a világosságtól, ami Istenben van, a tudatlanság miatt, mely a szívünk keménysége miatt volt bennünk. Ez a szellemi halál. Sok évvel később Ádám meghalt fizikailag is. A fizikai halál nem a vég. Az Ige beszél a második halálról, amely a végleges elűzetés a mindenható Isten jelenlétéből. Szeretném megmutatni ebben a tanulmányban, hogy Jézus átélte a halált mind a három szakaszban.
Általában nagyon keveset beszélek arról a harmadik állapotról, amit Jézus elviselt, és szeretnék időt szentelni erre most ebben a tanulmányban. Úgy hiszem, hogy rendkívül fontos kijelentés, amelyre szükségünk van. Nagyon világos ez a kijelentés az Igében. Nézzük meg a halál a három szakaszát, amelyen Jézus átment, mint a mi helyettesítőnk. Először is meg kell értenünk, hogy amikor Jézus erre a földre jött emberi formában, teljes függésben volt az Atyától. Nem volt élete, csak személyes kapcsolatán keresztül az Atyával. Ugyanúgy a hívő, nincs szellemi életben addig, amíg nincs személyes kapcsolata Jézus Krisztussal. Ezt a János 6,57 mondja:
"Amiként küldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek, akként az is, aki engem eszik, él én általam."
Jézus azt mondja, "az élő Atya küldött és én az Atya által élek" - tehát a szellemi életem csak az én közvetlen egységemen keresztül van az Atyával. Ugyanúgy, miután a hívő Krisztushoz jött, a hívőnek szellemi élete csak a Jézus Krisztussal való közvetlen egységén nyugszik. Ha ez megtörik, akkor a szellemi élet, elszakítva Jézustól szintén megszűnik. Jézus emberként jött a világra, teljes függésben volt az Atyától, élete csak az Atyával egységben volt, és ha valaha vétkezett volna, akkor ez az élet megtört volna. De soha nem vétkezett, így tehát mindig tökéletes, megszakíthatatlan kapcsolat volt Jézus és az Atya között. Ez nagyon világosan benne van a János 10,30-ban:
"Én és az Atya egy vagyunk."