Etter testvérnő legyőzhetetlen erővel haladt előre az ellene jövő támadásokkal szemben is. Még ha életveszélyesen megfenyegették is, nem hagyta el a várost, csak mikor már befejezte ott a munkát. Nem félt az ismeretlen veszélyektől, mert tudta, hogy az Úr harcol érte. Többször megtörtént, hogy huligánok mentek be az összejöveteleire, akiket azért fizettek le, hogy szétzüllesszék a közösséget. Mások saját elhatározásukból jöttek. Egyszer így írt erről:
„Nagy veszélyek között voltam. Gyakran nem tudtam, mikor fognak rám lőni, a pulpitusnál-e, vagy amikor az összejövetelre megyek, illetve onnan jövök... De megmondtam, hogy soha nem fogok elfutni vagy kompromisszumot kötni. A Úr mindig rám fogja helyezni hatalmas erejét, elvesz minden félelmet, és olyanná tesz engem, mint egy óriás... Ha bárhogyan is megpróbálnának rám lőni vagy megölni engem, halállal sújtana le az Úr rájuk, és ezt néha meg is mondtam nekik."
Egy alkalommal például egy ember azzal a szándékkal jött el az összejövetelre, hogy véget vet ennek az egésznek. Néhány méterre megközelítette a színpadot, és elkezdett trágárságokat és átkokat kiabálni. Ekkor hirtelen a nyelve nem engedelmeskedett többé. Olyan volt, mintha valami „ismeretlen erő megmarkolta volna a hangszálait”. Úgy tűnt, mintha Maria teljesen megfeledkezett volna a férfi jelenlétéről, mivel Isten Szelleme teljesen megvédte. Amikor később két nagyobb újság is az élményeiről faggatta ezt a megrendült férfit, ennyit válaszolt: „Menjenek el és nézzék meg maguk!"
Mariát négyszer tartóztatták le szolgálata alatt, de három idézés nem került a bíróság elé. New England volt az egyedüli hely, ahol a letartóztatást követően bíróság elé is állították. A tárgyaláson a Massachusett állambeli Framinghamben azzal vádolták, hogy engedély nélkül használt orvosságot, és hipnotizálta az embereket. A tárgyalás végeredményben látványos módon mozdította elő Krisztus ügyét. Sokan tanúskodtak Maria mellett, és elmondták a személyes bizonyságaikat, amelyeket az Ap. Csel.-ben leírtakhoz lehetne hasonlítani. A Bethel bibliaiskola alapítója, E. W. Kenyon is bizonyságot tett. Kenyonnak később nagy gyógyító és tanító szolgálata bontakozott ki.
Nagyon termékeny szerző volt, akinek könyveit a mai napig is használják egyes bibliaiskolákban.
Maria szerette a különböző kultúrákat, s ez faji nézeteltérésekhez vezetett. Ugyanúgy szerette a feketéket és az indiánokat, mint a fehér embereket. Sokszor prédikált fekete gyülekezetekben, segítette a prédikátoraikat és az összejöveteleiket. Saját költségén heteket töltött el egy indián rezervátumban. Minden társadalmi réteget szívesen látott otthonában - szegényt és gazdagot egyaránt. Etter testvérnő mindnyájukat szerette.