1. Dávidtól. Oktató dal. Boldog, kinek meg van bocsátva a bűntette, eltakarva a vétke!
2. Boldog az ember, kinek nem számít be az Örökkévaló bűnt, és lelkében nincsen csalárdság.
3. Midőn hallgattam, sorvadoztak csontjaim, kiáltozásomban egész nap,
4. mert nappal és éjjel rám nehezedett kezed, átváltozott üdeségem nyári szárazsággá. Széla.
5. Vétkemet tudattam veled és bűnömet nem takartam el; mondtam: megvallom bűntetteimet az Örökkévalónak! És te megbocsátottad vétkemnek bűnét. Széla.
6. Ezért imádkozzék hozzád minden jámbor, a mely időben talál téged; bizony nagy vizek áradásakor ő hozzá nem érhetnek.
7. Te rejtekem vagy nekem, szorongástól megóvsz engem; szabadulás ujjongásival körülveszel engem. Széla.
8. Hadd oktatlak és igazítlak az útra, melyen járj, hadd tanácsolok, rajtad a szemem:
9. Ne legyetek mint ló, mint öszvér értelem nélkül; kantárral és zabolával, az ő díszével kell fékezni őt, nehogy közeledjék hozzád.
10. Sok a gonosznak fájdalma; de ki az Örökkévalóban bízik, azt szeretettel veszi körül.
11. Örüljetek az Örökkévalóban és vigadjatok, ti igazak; és ujjongjatok mind, ti egyenes szívűek!
IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)