2016. június 30., csütörtök

David Yonggi Cho - Dániel könyve 31.

Ítélet az Antikrisztus fölött (7,9-12)

"9 Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égõ tûz;
10 Tûzfolyam foly és jõ vala ki az õ színe felõl; ezerszer ezeren szolgálának néki, és tízezerszer tízezeren állának elõtte; ítélõk ülének le, és könyvek nyittatának meg.
11 Nézém akkor a nagyzó beszédek hangja miatt, a melyeket a szarv szóla; nézém, míg megöleték az az állat, és az õ teste elvesze, és tûzbe vetteték megégetésre.

12 A többi állatoktól is elvéteték az õ hatalmok; de ideig-óráig tartó élet adaték nékik" (de kegyelemből életük meghosszabbíttatott egy meghatározott ideig)."

Ahogy a tíz szarv korszaka lejár a látomásban, a kis szarv, azaz az Antikrisztus elleni ítélet következik. Dániel látta, amint Istennek, azaz a Napok Kezdetének ítélő szé­két elhelyezik. Akik szolgáltak neki, azok az angyalok, akik pedig előtte álltak, azok Jézus Krisztus menyasszonyai: a feltámadott és mennybe felvitetett szentek.

A Biblia tovább részletezi, amint Dániel látomásában a bírák elfoglalják helyüket, és kinyitják a könyveket. Arról az ítéletről van itt szó, mely közvetlenül a nyomorúság korszaka után következik, amelyről Jézus is prófétált. (Lásd Mt 24, 21). Attól a pillanattól kezdve, hogy az Anti­krisztus véghezviszi Európa egyesítését, a nyomorúság korszaka fog elkezdődni, és az Antikrisztus fog uralkodni hét évig.

Összevetve ezt a részt a Jelenések könyve idevágó részleteivel, látásom szerint a nyomorúság korszakának végén Krisztus és a hozzá hű szentek leszállnak a mennyből. Ekkor, közvetlenül az armageddoni csata után Krisztus foglyul ejti az Antikrisztust, és az őt szolgáló ha­mis prófétát. Miután elítéli őket, a tűzzel és kénkővel égő tóba vettetnek.

Ez az ítélet, melyet Dániel kétezer-hatszáz évvel ezelőtt látott, a Jelenések 19-ben is előkerül. Eszerint ek­kor minden személy és nemzet is, mely a fenevad bélye­gét magára vette, szintén megítéltetik. Van azonban egy megszabott sorrendje az ítélet egyes mozzanatainak, ahogy a János Jelenések 19. és 20. fejezetéből megtud­hatjuk.

Először az Antikrisztust és a hamis prófétát fogják el és vetik a tűzzel és kénkővel égő tóba.
Másodszor a tíz ország fenevadjait fosztják meg ha­talmuktól, de élni hagyják őket egy időre, míg az ezer évig tartó királyság el nem kezdődik. Akkor őket is elítélik, és a pokolba vetik, ahol ezer évig fognak maradni.
Harmadszor, az ezer év végén az Isten nagy fehér trónja előtti ítélet veszi kezdetét. Ekkor a halottak fel fog­nak támadni, hogy végleg elítéltessenek és a tűzzel és kénkővel égő tóba vettessenek.

Krisztus örökkévaló királysága (13-14)

"13 Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhõiben mint valami emberfia jõve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék õt.
14 És ada néki hatalmat, dicsõséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az õ hatalma örökkévaló hatalom, a mely el nem múlik, és az õ országa meg nem rontatik."


Mikor Jézus itt járt a földön, gyakran nevezte magát Ember Fiának. Itt Dániel azt mondja: „Az égnek felhőiben mint valami Ember Fia jőve.” Az a valaki, akit Dániel Em­ber Fiának látott maga Jézus Krisztus volt.

Az égnek felhői nemcsak a dicsőséget, hanem a soka­ságot is jelentik. Ennek megfelelően ebben a jelenetben Jézus nemcsak dicsőségben jön el a mennyből, hanem menyasszonyainak, azaz szentjei sokaságának kíséreté­ben. Ez azután az ítélet után lesz, amikor Jézus Krisztus átveszi az ezeréves királyságot Atyjától.

Eljön a nap, mikor Istennel leszünk, az Ő örököseiként. A Biblia így ír erről: „Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is, örökösei Istennek, örö­köstársai pedig Krisztusnak, ha ugyan Vele együtt szen­vedünk, hogy Vele együtt is dicsőüljünk meg.” (Róm 8, 16-17)

Krisztusban örökkévaló uralmat nyerünk, az ő király­sága pedig örökkévaló királyság lesz. Az Úr Jézus nevé­ben azért imádkozom, hogy egyikőtök se maradjon ki eb­ből az áldásból, hogy örököse lehessen ennek az uralko­dásnak és királyságnak.