2016. június 13., hétfő

Francis Chan - Őrült szeretet 6. részlet

Isten mindentudó. 
 Hát nem elrettentő gondolat ez? Bizonyos mértékig mindannyian átverjük a barátainkat és a családunkat azzal kapcsolatban, akik vagyunk. Istennel azonban lehetetlen ezt tennünk. Mindannyiunkat alaposan és pontosan ismer. Ismeri a gondolatainkat, mielőtt még kigondolnánk őket, a tetteinket, mielőtt még megtennénk azokat, akár lefekszünk, akár ülünk, vagy járunk. Tudja, hogy kik vagyunk, és hogy mire készülünk. Akkor sem tudnánk elmenekülni előle, ha akarnánk. Istent nem lepi meg, amikor elfáradok abban, hogy megpróbálok hűséges maradni hozzá, és lazítani akarok.

Isten ismerete Dávidot imádatra indította. Csodálatosnak és értelmesnek találta. A 139. zsoltárban azt írta, hogy Isten elől még a sötétségben sem rejtőzhet el, s hogy Isten már akkor ott volt, amikor az anyja méhében volt.

A Zsidókhoz írt levél 4:13 szerint „Nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk.” Kijózanító belegondolni, hogy ez ugyanaz az Isten, aki szent, örökkévaló, több milliárd galaxis és több ezer esőerdei fafaj Alkotója. Ez az az Isten, aki időt szán arra, hogy minden apró részletet tudjon mindannyiunkról. Nem kellene ilyen alaposan ismernie minket, mégis úgy dönt, hogy megteszi.

Isten mindenható. 
Kolossé 1:16 leírja, hogy minden Istenért lett megteremtve: „Mert Ő benne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek.”
Igazából nem úgy élünk, mintha Isten értünk lett volna teremtve, hogy a mi parancsainkat hajtsa végre, hogy megáldjon minket, s gondoskodjon a mi szeretteinkről?

A Zsoltárok 115:3 kijelenti: „Pedig a mi Istenünk az égben van, és amit akar, azt mind megcselekszi.” Ennek ellenére folyton megkérdőjelezzük: „Miért ezzel a testtel alkottál meg, miért nem azzal?” „Miért hal oly sok ember éhen?” „Miért van olyan sok élet nélküli bolygó?” „Miért ilyen zűrzavaros a családom?” „Miért nem teszed magad nyilvánvalóbbá az emberek előtt, akiknek szükségük van rád?”

Az összes fenti kérdésre az egyszerű válasz ez: mert Ő Isten. Neki sokkal inkább jogában áll feltenni azt a kérdést, hogy miért éhezik olyan sok ember. Bármennyire is szeretnénk, hogy Isten megmagyarázza magát nekünk, a teremtményeinek, nem áll jogunkban megkövetelni tőle, hogy elszámoljon nekünk.

„És a föld minden lakosa olyan, mint a semmi; és az ő akarata szerint cselekszik az ég seregében és a föld lakosai között, és nincs, aki az ő kezét megfoghatná, és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél?”
Dániel 4:32.

Képes vagy imádni egy olyan Istent, aki nem köteles megmagyarázni neked a tetteit? Lehet, hogy az arroganciád miatt gondolod úgy, hogy Isten magyarázattal tartozik neked? Hiszed, hogy Istennel összevetve „a föld minden lakosa olyan, mint a semmi”, és te is közéjük tartozol?

Isten igaz és igazságos. 
Az igazságosság egyik meghatározása az „érdem szerinti jutalmazás vagy büntetés”. Ha tőlünk függne az, hogy mi az, amit igazán érdemlünk, akkor legalább annyi különböző választ kapnánk, ahányan válaszolnának a kérdésre. Ám nem tőlünk függ a dolog, többnyire azért, mert nem vagyunk jók.
Isten az egyetlen Lény, aki jó, és Ő állítja fel a mércét. Mivel Isten gyűlöli a bűnt, meg kell büntetnie a vétkeseket. Talán nem ez a legvonzóbb mérce, de hogy egyszerűen fogalmazzak, amikor majd lesz
saját univerzumod, te is felállíthatod a saját mércéidet. Amikor nem értünk vele egyet, akkor ne feltételezzük, hogy az Ő érvelése szorul kijavításra!
Nehezünkre esik megérteni Isten totális gyűlöletét a bűn iránt. Kifogásokat gyártunk: „Igen, néha büszke vagyok, de a büszkeséggel mindenki küzd.” Ennek ellenére Isten a Példabeszédek 8:13-ban azt mondja, hogy „a kevélységet és felfuvalkodást (…) gyűlölöm”. Mi nem mondhatjuk meg neki, hogy mennyire gyűlölheti. Gyűlölheti, és olyan komolyan büntetheti, amennyire azt az igazsága megkívánja.
Isten sosem mentegeti a bűnt. Mindig következetes ezzel az értékrenddel. Amikor magunkban megkérdőjelezzük azt, hogy Isten valóban gyűlöli-e a bűnt, akkor egyszerűen gondoljunk a keresztre, ahol a Fiát megkínozták, kigúnyolták, és megverték a bűn miatt. A mi bűnünk miatt. Kétség sem férhet ahhoz, hogy Isten gyűlöli a bűnt, és meg kell azt büntesse. Ő azonban tökéletesen igaz, és igazságos módon teszi ezt.