Amennyiben a Szentírás fenti magyarázata helyes, ez új aktualitást ad Pál első Korintosziaknak írt levele 11:2-16 verseinek. Pál nem úgy látta az egyházat, mint emberek egy kicsiny csoportját, akik megbújtak maguk közt, valami vallási épületben. Inkább úgy látta az egyházat, mint hatalmas, eseménydús drámát, ami átível földön és égen. Összejöveteleik résztvevői nem korlátozódtak emberi lényekre, hanem részt vehettek angyalok is, jók és gonoszak egyaránt.
Különösen arra figyelmeztetett Pál, hogy a gyülekezeti dicsőítésben résztvevő nőknek kellett körültekintőnek lenniük a jó és gonosz angyalok lehetséges jelenléte miatt. A helyes reakciójuk az volt, hogy betakarták a fejüket. Ilyen módon megerősítették hogy Krisztus által az egyházra ruházott tekintély alatt vannak. Szintén megfelelő tiszteletet tanúsítottak a jó angyalok iránt, akik jelen lehettek, és ugyanakkor védelmezték is őket a tisztátalan szellemi befolyással szemben, ami a gonosz angyaloktól jött.
A dicsőítésre vonatkozó útmutatás, amit Pál az 1Kor 11:2-16-ban ad, egyetlen szóval összegezhető: tisztesség.
„Hol van a tisztességem?”
Malakiás idejében az Úr a szolgálatban tanúsított kétszínűséggel vádolta népét. Nagyon vallásosak voltak, mégis tiszteletlenek. A Malakiás 1:6-ban az Úr azt mondja:
„A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya vagyok, hol az én tisztességem? És ha én úr vagyok, hol az én félelmem?” [KJV-ben ez a mondat is szerepel: „És ha én Mester vagyok, hol az én tisztességem?”]
Azután a Malakiás 1:14-ben megállapítja:
„...pedig nagy király vagyok én... és félelmetes az én nevem a pogányok között!”
Majdnem minden kultúrában vannak bizonyos magaviseleti előírások, amelyek a nép királyukhoz való viszonyát szabályozzák. Ezeket a szabályokat protokollnak nevezzük.
Ahogy a földi királyoknak, úgy az Úrnak is megvan a saját protokollja. A mennyei protokoll néhány követelménye az 1Kor 11:2-16-ban van leszögezve. Ezek emlékeztetnek minket, hogy a keresztények a dicsőítés közben nem csupán apró, elszigetelt, magányos csoportok. Éppen ellenkezőleg, Pál azt mondja, „látványossága lettünk a világnak [univerzumnak], úgy angyaloknak, mint embereknek”. (1Kor 4:9) Láttuk, hogy az „angyalok” vonatkozik a jó és gonosz angyalokra egyaránt.
Tiszteletünk jeleként az Úr felé, valamint a saját érdekünkben is, tanulmányoznunk és követnünk kell a mennyei protokoll követelményeit.
Következő levelem témája az Égi háború lesz.
A Mester szolgálatában, üdvözlettel,
Derek Prince
Fordította: Marton Katalin
