2016. június 20., hétfő

Paul F. M. Zahl - A kegyelem útja 3. (The Behemoth Magazine/Christianity Today Magazine)

Krisztus állítása, hogy nem az igazakat jött hívni hanem a bűnösöket (Lukács 5:32, Máté 9:13, Márk 2:17) a kegyelem pontos képe. Krisztus maga nem volt bűnös, mert Ő volt a tökéletes törvény isteni megtestesülése. De az Ő küldetése a bűnösökhöz volt és egyedül hozzájuk. Ez megjelenik találkozásában az adószedő Zákeussal (Luk 19:1-10), a megszáradt kezű emberrel, akit meggyógyított, ellenkezve a törvénnyel, szombaton (Márk3:1-5), az asszonnyal aki 12 éve vérfolyásban szenvedett (Márk 5:25-34) és a kitartó vak koldussal Jerikó falánál (Mark 10:46-52).

Az egyirányú szeretet működése Krisztus életében töményen és elsöprően kifejeződik Péterrel való kapcsolatában. Péter egy világító jel az egész Új Szövetség fölött. Az ő története ragyogtatja Isten kegyelmének fényét a bűnösök felé, amely soha nem alszik ki. Péter félreértette Krisztust és egyszer még sátáni kísértés megtestesítője is volt (Márk 8:31-33). Péter megpróbálta Krisztust a rövidtávú jólét felé terelni: (Márk 9:5-6) Péter elvesztette hitét Krisztusban miután kilépett a csónakból (Máté 14:28-31).

Péter tehát az Új Szövetség történetének központi alakja a kegyelmet illetően. A legrosszabb amit tett, hogy 3 év tanítványság után megtagadta Krisztust amikor az igazán számított (János 18:15-18, 25-27). Krisztus megtagadása amit Péter tett egyike a legsúlyosabb hitszegéseknek az evangéliumokban csak Júdás tagadása súlyosabb. Komoly figyelmeztetés előzte meg és Jézus életének legmagányosabb, elhagyatottabb órájában történt. Védhetetlen volt. Ismételten megtörtént, tagadott és védekezett Péter. Különös módon nem vont ítéletet maga után.

"Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!" (János 8:11) Ez a kegyelem egyirányú szeretete Krisztus életében. Ahogy megbocsájtott Péternek, az Úr megbocsájtott a házasságtörő asszonynak. Nem követ dobott rá. Az ő látszólagos felszólítása a János 8-ban: "Eredj el és többé ne vétkezzél" nem annyira felszólítás. Inkább útmutatás. Kevesen vannak akiknek valaha megbocsájtották bűnüket és újra elkövetnék azt. Nyilvánvaló, hogy nem vétkezett többé. És ha megtette újra bocsánatot nyert és az esélye, hogy elköveti megint, megfeleződött. Kegyelem alatt a felszólító mód kijelentő móddá változik.

Nem úgy mint a törvény, Krisztus hozzáállása mindig működött. Az emberek, akikkel a kegyelem által bánt, megtörtek. Szeretve lenni az egyirányú szeretet által, amely nem vár el semmit, a válasz mindig igen volt. Ez az igen volt az összetörés a kiábrándító diagnózis miatt a szeretet jelenlétében. Zákeus összetört, Mária Magdaléna összetört, az asszony aki feloldatott a betegségéből összetört (Luk 13:12), Péter összetört (János 21:17), az első tanítványok mind összetörtek (Máté 16:56).

A kegyelem egy dominó effektus. A kártyavár alját éri el, ami az emberi identitás. Ez a mi szeretetéhségünk földszintje. Mikor a kegyelem bejön, mikor újraírja az írásokat, mikor bevilágít a ház pincéjébe amik mi magunk vagyunk, beépítetlenül Isten számára, a kegyelem lerombol és teremt. Azt teszi amit megígért.

Fordította: Korányi Tamás Jr.
Forrás: The Behemoth Magazine/Christianity Today Magazine, 2014. Issue 7.