De a jó hír az, hogy ha megtérsz, mint Dávid, akkor Isten újra olyanná teszi a lábad, mint a szarvasét és magas helyekre állít téged! Csak Isten tud odaállítani téged! Te magadat nem tudod oda felállítani és egyetlen ember sem tudja azt neked megtenni. Amikor az Úr felállít a magas helyekre, akkor a saját helyedre kerülsz. Ez egy olyan hely Istenben, amely örökkévalóvá válik, és soha nem tépi ki halandó ember! Barátom, a te helyed nem veheti át senki más az egész világon! Nincs senki más, aki el tudja énekelni a dalod, vagy el tudja prédikálni a tanításod vagy megimádkozni a te imád vagy szeretni a férjed vagy éppen a feleséged vagy elvezetni a vállalkozásod vagy betölteni az elhívásod - SENKI CSAKIS TE! Különleges vagy az Úr számára és olyan természetfeletti nyomkövető rendszert helyezett beléd, ami tökéletes - ez pedig a nyelveken szólás magyarázattal. Minden gonosz dolgon át tudunk jutni a természetfeletti nyomkövető rendszerünkön keresztül, mert Jézus Krisztus eljött, hogy helyreállítsa az elveszett nyomkövető rendszerünket, hogy olyanná tegye a lábunkat, mint a szarvasé és hogy a magas helyekre emeljen minket!
AMIKOR A ZAVAR BEJÖN AZ ÉLETEDBE, AKKOR CSAK TE VAGY ÉS ISTEN EGYEDÜL! Tudom, hogy az Úr elkezdte helyreállítani a nyomkövető rendszerét az életemben azon a végzetes tavaly októberi éjszakán, amikor kétségbeesetten azért küzdöttem, hogy az altatás hatásait lerázzam magamról. Abban a homályosan megvilágított kórházi szobában feküdve, úgy éreztem, mintha egy vastag köd csapdájában lennénk. Alkalmanként elkaptam egy-egy árnyékot, amint a szemem előtt előre és hátrafelé mozgott, ahogy a doktorok és nővérek jöttek mentek és a szavuk hangja halvány, távoli suttogásként sodródott felém. Egyszerre mélyen a tudatában voltam annak, hogy nem számít hány specialista ápol engem, Oral Roberts igazán egyedül volt és ez a valóság sokkoló erőként ütött meg. Amikor a zavar betör az életedbe meteor-erővel, akkor csak te vagy és Isten egyedül! Ahogy a magány szörnyű érzése átsüvített a lelkemen és megtölteni látszott a kórházi termet, körbenéztem a sötétségben és egy szívpumpát, légzőkészüléket, és annyi kábelt láttam, amennyit csak el lehet képzelni rákapcsolva a testemre. A csövek, amik lementek az orromon és a torkomon olyan közel voltak a hangszálaimhoz, hogy még beszélni sem tudtam. Ó, mennyire szerettem volna mondani valamit!
Fordította: Nagy Andrea
