"5 És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel és egyél sok húst!
6 Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.
7 Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erõs; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, a melyek elõtte valának, és tíz szarva vala néki."
Dániel ezt a látomást Belsazárnak, Babilon utolsó királyának uralkodása alatt látta. Az itt szereplő második állat, egy medve, az eljövendő birodalom korát jelentette ki. A médek és perzsák birodalmáról van szó, mely Babilon meghódításakor emelkedett fel, és kb. 2 évszázadig, i.e. 331-ig tartott.
A Méd-Perzsa Birodalom valóban olyan volt, mint egy medve: darabos és ostoba, de erős. Mikor háborúba mentek, nem sokat stratégiáztak, egyszerűen csak megindultak hatalmas seregük teljes létszámával, mely százezer és egymillió között mozgott. A görögök elleni háborúban például közel egymillió fős sereget vonultattak föl, melynek egyik felét harcoló erők, másik részét ellátó csapatok képezték.
A Méd-Perzsa Birodalom nemcsak nehézkes és otromba, de igen kegyetlen is volt. Sok országot leigázott és letiporta őket.
A látomás medvéje féloldalas volt: egyik fele erőteljesebb a másiknál. Ez azt mutatja, hogy bár a médek és a perzsák két királyság koalíciójaként uralkodtak, a birodalom kormányzása egyre inkább eltolódott az egyik oldalra, a perzsák felé. Perzsia, mely később emelkedett fel, mint Média, hamarosan túlsúlyba került, s végül le is győzte a médeket. A Nabukodonozor álmában szereplő ezüst mellkas és két ezüst kar hasonlóan megfelel a méd-perzsa koalíciónak.
A medve fogai között három oldalbordát tartott. Ez a három borda azt a három erős nemzetet jelképezi, melyeket a Méd-Perzsa Birodalom leigázott: Babilon, Lydia és Egyiptom. A hang, amely így szólt: „Faljál sok húst!” azt az isteni felhatalmazást jelenti, melyet a médek és perzsák kaptak, hogy számos szomszédos ország fölött hatalmat vehessenek. Ennek megfelelően a médek és perzsák sok kis nemzetet meghódítottak a Közel-Keleten, így kiterjesztve uralmukat a hajdani Babilonénál sokkal nagyobb területre. Mindez több, mint két évszázadig tartott, de a birodalom végülis elbukott és a harmadik állat tűnt fel a színen.
A négy szárnyú és négy fejű párduc (7,6)
"6 Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki."
Képzeljük el ezt az állatot! A párduc fürge mozgású, és ennek a párducnak még négy szárnya is volt a hátán. Mi lehet gyorsabb egy repülő párducnál?
Ez a lény Nagy Sándort, a görög hadvezért jelképezi, aki meghódította a Méd-Perzsa Birodalmat és a világ jó részét ellenőrzése alá vonta. A történelem mindeddig legnagyobb hódítója volt ő, aki igen rövid idő alatt óriási területet volt képes hatalmába keríteni. Európából, Macedóniából indult hódító útjára; Ázsia és Afrika nagy területeit igázta le viharként száguldva egészen India határáig.
A legenda szerint az Indus-folyó partján ülve sírva fakadt, hogy nincs több földterület, melyet meghódíthatna. Nem sokkal ezután azonban maláriában meghalt Babilonban, harminchárom éves korában.
A párduc négy feje Nagy Sándor négy tábornokát jelképezi, akik egyben a birodalom kollektív vezetőségét is alkották. Nagy Sándor világméretű hódításaiban négy tábornokának központi szerepe volt. Halála után ezek négyen felosztották a Görög Birodalmat maguk között. Trákia és Bithynia az első tábornoké, Lysimachosé lett; Macedónia és Görögország a másodiké, Cassenderé; Szíria és Babilon Seleucosé, míg Egyiptom, Palesztina és Arábia Ptolemaiosé. Ily módon Nagy Sándor birodalma négy királyságra hullott szét, melyek folytonos harcban voltak egymással.
A medve fogai között három oldalbordát tartott. Ez a három borda azt a három erős nemzetet jelképezi, melyeket a Méd-Perzsa Birodalom leigázott: Babilon, Lydia és Egyiptom. A hang, amely így szólt: „Faljál sok húst!” azt az isteni felhatalmazást jelenti, melyet a médek és perzsák kaptak, hogy számos szomszédos ország fölött hatalmat vehessenek. Ennek megfelelően a médek és perzsák sok kis nemzetet meghódítottak a Közel-Keleten, így kiterjesztve uralmukat a hajdani Babilonénál sokkal nagyobb területre. Mindez több, mint két évszázadig tartott, de a birodalom végülis elbukott és a harmadik állat tűnt fel a színen.
A négy szárnyú és négy fejű párduc (7,6)
"6 Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki."
Képzeljük el ezt az állatot! A párduc fürge mozgású, és ennek a párducnak még négy szárnya is volt a hátán. Mi lehet gyorsabb egy repülő párducnál?
Ez a lény Nagy Sándort, a görög hadvezért jelképezi, aki meghódította a Méd-Perzsa Birodalmat és a világ jó részét ellenőrzése alá vonta. A történelem mindeddig legnagyobb hódítója volt ő, aki igen rövid idő alatt óriási területet volt képes hatalmába keríteni. Európából, Macedóniából indult hódító útjára; Ázsia és Afrika nagy területeit igázta le viharként száguldva egészen India határáig.
A legenda szerint az Indus-folyó partján ülve sírva fakadt, hogy nincs több földterület, melyet meghódíthatna. Nem sokkal ezután azonban maláriában meghalt Babilonban, harminchárom éves korában.
A párduc négy feje Nagy Sándor négy tábornokát jelképezi, akik egyben a birodalom kollektív vezetőségét is alkották. Nagy Sándor világméretű hódításaiban négy tábornokának központi szerepe volt. Halála után ezek négyen felosztották a Görög Birodalmat maguk között. Trákia és Bithynia az első tábornoké, Lysimachosé lett; Macedónia és Görögország a másodiké, Cassenderé; Szíria és Babilon Seleucosé, míg Egyiptom, Palesztina és Arábia Ptolemaiosé. Ily módon Nagy Sándor birodalma négy királyságra hullott szét, melyek folytonos harcban voltak egymással.
