A negyedik a visszahúzódás vagy hidegség. Ez szintén az elutasításnak egy formája, de általában tudatosabb és szándékosabb. Gyakran az uralkodás célja lapul mögötte, mivel egy érzelmi tartalommal járó kapcsolatban az rendelkezik nagyobb hatalommal, aki kisebb mértékben kötelezte el magát annak a kapcsolatnak, vagy kevésbé vesz részt benne érzelmileg. Ez az ember alacsony árat fizet érzelmileg, ha visszahúzódik, és hagyja, hogy a másik ember mindaddig a szakadék szélén táncoljon, amíg kész nem lesz bármit megtenni a kapcsolat fennmaradása érdekében. Időnként ezt annyira számító és cinikus módon teszik, hogy váltogatják egymással a meleg elfogadás és a hideg visszahúzódás időszakait, csak azért, hogy a másik fél tudja: “Akkor hagylak itt, amikor akarlak, és akkor mi lesz veled?”
Ugyanakkor a visszahúzódás is lehet védekező reagálás az elutasítással vagy a fájdalommal szemben. Az ember ahelyett, hogy szembenézne a helyzettel, vagy vállalná a konfliktus lehetőségét, kitér a probléma elől, vagy védőfalakat emel, hogy biztonságos távolságban tartsa magától a másik embert.
Az ötödik dolog, amit a szeretet nagyon nehezen tud elviselni, az a hálátlanság. A hálátlan ember mindent elvesz a másiktól, amit csak tud, méltánylás vagy hála nélkül, sőt, néha még azt sem veszi észre, hogy valamit meg kellene köszönnie. Ha elkezdjük magától értetődőnek tekinteni a kapcsolatot, vagy az abban részt vevő embert, hamar belopakodik a kapcsolatba a hálátlanság. Ez masszív önközpontúságunkból származik, és Pál a tisztelet hiányával együtt az eredendő bűn egyik elemének tartja. “Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak...”
A hálátlanság valószínűleg egyik legellenszenvesebb rossz tulajdonságunk. Azt fejezi ki, hogy az ember nem hajlandó tudomásul venni: mások jóságának, bőkezűségének elfogadása kötelezettségekkel jár, csak elvesz mindent a viszonzás szándéka nélkül.
Hatodiknak ott van az elhanyagolás, a szeretettel kapcsolatos mulasztás bűnének klasszikus példája. Az elhanyagolás, a hálátlansághoz hasonlóan úgy kezdődik, hogy valaki magától értetődőnek tekinti a kapcsolatot, majd azzal folytatódik, hogy visszaél a másik ember hosszútűrésével és megbocsátókészségével. Az elhanyagolás a csalódottság által oltja ki a szeretetet. Olyan ez, mint egy lassú éhhalál. Nemtörődömséget, figyelmetlenséget, közömbösséget és hanyagságot tartalmaz. Az elhanyagolás egészen biztosan nem tartozik a szeretet jellemzői és kívánalmai közé.
Különféle területeken és módszerekkel hanyagolhatjuk el egymást. Figyelmen kívül lehet hagyni a gyermekek vagy más, segítségre szoruló emberek anyagi szükségleteit. De ennél sokkal gyakrabban hanyagoljuk el egymás érzelmi vagy szellemi szükségleteit, vagy a kapcsolatok utáni vágyát. Szellemi lények vagyunk, és nem csak kenyérrel élünk. Ha nem tudjuk betölteni valakinek a szükségleteit, az mindig hiányt hagy maga mögött, de nem mindig vagyunk ebben hibásak. A másik ember elhanyagolása viszont mindig hibáztatható, mivel azt jelenti, hogy tudnánk tenni valamit, de meg se próbáljuk. Ezért fáj annyira, ha elhanyagolnak bennünket.
A hetedik dolog az irigység, vagyis az a rosszakarat, amit a másik ember sikere, népszerűsége, eredményei, vagy az őt ért megtiszteltetés vált ki valakiből. Az irigység nem azonos a féltékenységgel, bár a két szót gyakran használják szinonimaként. A féltékeny ember azt kívánja, ami a másé: pozícióját, tulajdonát, helyét. Az irigység ennél sötétebb és pusztítóbb. Csak akkor elégszik meg, ha sikerül elpusztítania a másét: “Ha már az enyém nem lehet, ne lehessen senkié!” Irigység motiválta a főpapokat Jézus halálának kiagyalására. A szeretet örül a másik ember sikerének és jólétének, az irigység viszont ezzel pontosan ellentétes. Az irigység mai társadalmunk szerves része, sok viszály és megosztottság forrása.
És végül ott van a kicsinyesség, ami rendkívüli módon akadályozza a szeretet virágzását. Nagyon nehéz szeretni ott, ahol fukarság uralkodik, és most nem csak a pénzzel kapcsolatos fösvénységre és szűkmarkúságra gondolok, hanem a szellemi aljasságra is. (Az angol “meanness” szó fukarságot és aljasságot is jelent. A fordító.) Hitvány természet, rosszindulat, szűk látókörű gondolkodás és viselkedés a forrása. A szeretet nagylelkűségének súlyos nehézségeket jelent, ha ilyen görcsös és bénító attitűdökkel kell együtt élnie.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
