A művészet és az építészet feljegyzései
A pápák promiszkuitását a Vatikán, a Szent Péter bazilika és más híres római templomok és bazilikák szerkezete és szobrai is megörökítették. A pompás Sixtus-kápolnát például IV. Sixtusról nevezték el, aki megadóztatta mindazokat, akiknek szeretőjük volt, jóllehet ő maga nem fizetett semmit. Ezen a helyen találkoztak a bíborosok, hogy megválasszák a következő pápát. Mintegy 20 méter magasságban látható Michelangelo nagyszerű mesterműve.
Az ámuló látogatók nincsenek tisztában azzal, hogy a világ egyik legnagyobb műalkotására II. Gyula (1503-13) adott megbízást, és ő maga hatalmas vagyon árán szerezte meg a pápaságot, és még csak nem is színlelte a vallásosságot, még kevésbé azt, hogy keresztény. Hírhedt szoknyavadász volt, számos törvénytelen gyermek apja, és a teste már annyira elrothadt a szifilisztől, hogy még csókra sem volt képes kinyújtani a lábát. A Sixtus-kápolna tehát - számos római műemlékhez hasonlóan - jól illusztrálja, hogy a vele büszkélkedő egyház, ahogyan ezt János apostol is előre látta, nem más, mint „Paráznáknak Anyja”.
Amit a „nyugati kereszténység legjelentősebb, Máriának szentelt templomaként” ismernek világszerte, a Santa Maria Maggiore sok szentségtelen életet élő pápa közös összefogásának az eredményeként született. III. Sixtus (432-40), aki szintén nagy szoknyavadász hírében állt, építtette az épület fő szerkezetét. „A főhajó fölötti aranyozott famennyezetre VI. Sándor (Borgia) pápa (1492-1503) adott megbízást”, és azzal az Amerikából származó arannyal fizetett érte, amit a
spanyol uralkodóktól, Ferdinándtól és Izabellától kapott annak fejében, hogy nekik adta az Új Világot. Borgia hihetetlen gonoszságáról, a kínzások iránt tanúsított előszeretetéről, szeretőiről, rengeteg törvénytelen gyerekéről csak nagyon kevés forrás számol be. Általában csak azt említik meg róla, hogy övé volt a nyomtatott könyvek cenzúrájának első joga..., az ún. Index, ami több mint 400 évig volt érvényben”.
A Szent Péter bazilika belsejében található III. Pál pápa (1534-49) síremléke, amit fekvő nőalakok szobrai díszítenek. Az Igazságot szimbolizáló egyik nőalak mintegy 300 évig teljesen mezítelen volt, egészen addig, amíg IX. Piusz pápa ruhát festetett rá. A nőalakot III. Pál lánytestvéréről, Giuliáról mintázták, aki VI. Sándornak volt ágyasa. Így tette halhatatlanná a művészet a „cölibátusban élő” pápák promiszkutását.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
