Evan az ébredés forgószele idején is visszautasította, hogy őt ismerjék el annak vezetőjeként. Senkit sem engedett a közelébe, aki ilyen minőségében akarta látni, sőt még lefényképezni sem hagyta magát. Amikor valamelyik újságtól megjelent egyszer egy fotós az istentiszteleten, fényképezőgéppel a kezében, ő állítólag a szószék mögé rejtőzött. Emiatt kizárólag családi fotók maradtak fenn Evanról.
Az Evan Roberts vezette összejöveteleket a nevetés, a sírás, a tánc és az öröm jellemezte, és mindez megtört szellemben zajlott. Hamarosan az újságok is tudósítani kezdtek róluk, s az ébredés nemzeti esemény lett. Az újságírók közül többen maguk is megtértek az összejöveteleken. Egész Walesben nagy forrósággal söpört végig az ébredés. A kocsmák és filmszínházak bezártak. Akik hajdan prostituáltak voltak, most bibliatanulmányozó köröket létesítettek. Az emberek kiegyenlítették régóta fönnálló tartozásaikat. Azok pedig, akik egykor felelőtlen módon alkoholba ölték pénzüket, hirtelen családjaik öröme és támogatói lettek.
A walesi ébredési összejöveteleken még kórus sem működött, és nem voltak sem énekeskönyveik, sem dicséretvezetőjük. Semmiféle külső ceremóniának sem adtak helyet. Adományt nem gyűjtöttek, és nem állítottak fel egyházi bizottságokat sem. Egy fillért sem költöttek hirdetésekre vagy reklámcélokra - az Isten iránt éhező felekezeti vezetők anélkül is eljöttek. Egy városban - azt beszélik - az egység megteremtése céljából úgy próbálták lerombolni a felekezetek között tornyosuló válaszfalakat, hogy az összes pásztor pulpitust cserélt kollégáival egy napra, és ebben az akcióban még a nők részvételét is szívesen látták! Walesben azelőtt mindennemű nyilvános egyházi szerepléstől eltiltották a nőket, most azonban ők is imádkozhattak, és szabadon dicsérhették az Urat, ott a nyílt színen. Végül Evan már azt is szorgalmazta, hogy rombolják le a nemzeti és faji korlátokat.
A walesi ébredés négy pontra épült: (1) Valid meg minden ismert bűnödet! (2) Derítsd fel az életedben a titkos vagy kétséges dolgokat! (3) Nyíltan tégy vallást az Úr Jézusról! (4) Fogadd meg, hogy teljes engedelmességben a Szellemet követed!
Evan Roberts felfedezte az ébredésre nyíló ajtók kulcsait. S ha ezek a kulcsok fontosak voltak az ő idejében, akkor ma is azok. Véleményem szerint a „bűnbánat” fogalmát például meglehetős homály veszi körül manapság; bizonyos társadalmi szempontok és a helytelen viszonyulás következtében a mai hívők számára már nagyrészt elveszítette jelentését. Egyesek annyira egyoldalúan építenek Isten kegyelmének és irgalmának törvényére, hogy teljesen szem elől tévesztik a többi szellemi törvényt. Az Ő kegyelme és irgalmassága azonban nem jogosít fel arra, hogy tetszésünk szerint éljünk! Nem valami olcsó kegyelem és irgalmasság alatt élünk - a hívőként élvezett megigazulásl szavakkal ki sem fejezhető áron, Jézus vére árán nyerhettük meg. Ha nem engedelmeskedünk Istennek, akkor kapni sem kaphatunk Tőle. Isten országába a megtérés jelenti a belépőt, és az Ő kegyelmének felhője alatt is a bűnbánó szív tarthat meg bennünket.
Ugyanakkor jobban kell szeretnünk az Urat, mint a világon bármi mást. Kisfiú koromban úgy éreztem, hogy szakítanom kell a kosárlabdázással. A kosárlabdával nincsen semmi probléma önmagában, de akkoriban én már tudtam, mire hívuü. el Isten; és úgy tűnt: a sport már előbbrevaló lett az imádkozásnál. Tehát abbahagytam a kosárlabdázást. Istennek megvolt a terve az életemmel, én pedig egyetértettem akaratával. Újra az ima lett életadó energiaforrásom. Pompás dolog élvezni az életet - mindössze tartsd szem előtt, hogy ne szeresd jobban Istennél az életedet.