Az Ő Fia felől, aki a Dávid magvából lett test szerint...
A feltámadás által Isten rehabilitálta Jézust. Ha nem lett volna teljesen igaz, ha nem lett volna az, akinek mondta magát, nem támadt volna fel. Isten szerint tehát, földi természet szerint, Dávid leszármazottja volt.
Róma 1,4: Aki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség szelleme szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől.
A "megbizonyíttatott" azt jelenti, hogy kijelöltetett egyedülállóan a feltámadás által. Tehát a feltámadás által Isten felemelte, kiemelte, mint Messiást azt, aki azért jött, hogy az Atyának az akaratát betöltse. Tökéletesen betöltötte az Atya akaratát és mindenkit megelőzött, aki valaha meghalt, azáltal, hogy első lett, aki feltámadott a halálból. Tehát Isten megsemmisítette az emberek ítéletét. Ez olyan, mint amikor például az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisít, hatálytalanít egy alsóbb bírósági döntést; mert az alkotmányellenes döntést hozott. A mennyei legfelsőbb bíróság hatálytalanította a zsidó vallási világ és a római hatóság ítéletét, és ártatlannak nyilvánította Jézust, a feltámadás által.
Tehát a harmadik napon, ahogy Jézus feltámadt, az Atya törvényül hirdeti: "Én Fiam vagy te, ma nemzettelek téged." Sok évig úgy olvastam ezeket a mondatokat, hogy azt gondoltam, hogy az örökkévalósában történt meg. Azután Isten megmutatta nekem, hogy ez a halálból való feltámadást
jelenti, mivelhogy Ő az elsőszülött, az elsőnek nemzett a halálból. A feltámadás miatt lett örökös. Isten azt mondta neki a Zsoltár 2,8-9-ben:
Kérjed tőlem és odaadom neked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait, összetöröd őket vasvesszővel, széjjelzúzod őket, mint cserépedényt.
Az utolsó három vers a föld urainak szól, mert van Istennek egy kijelölt uralkodója.
Zsoltár1 2,10-12
Azért királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái! Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel. Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne vesszetek az Úton, mert hamar felgerjed az Ő haragja. Boldogok mindazok, akik Őbenne bíznak.
Ez felszólítás a föld uraihoz, hogy béküljenek meg Istennel, azáltal, hogy elismerik a Fiút, Jézus Krisztust. Dicsőség Istennek, a történelemben, különösen Európában, nagyon sok Istenfélő uralkodó volt, akik Istennel kibékültek azáltal, hogy elismerték Jézust Királyok Királyának és Urak Urának.
Nem mondom azt, hogy az Egyesült Államokban nem voltak istenfélő uralkodók, de most különösen a királyokról van szó. Ugyanígy az Ésaiás 52,13-15-ben is szól a föld urairól.
Ímé, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicső lesz nagyon. Miképpen eliszonyodtak tőled sokan, oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiáé volt; Aképpen ejt sok népeket ámulatba, fölötte a királyok befogják a szájukat, mert amit nékik nem beszéltek volt, azt látják, és amit nem hallottak volt, arra figyelnek.
Filippi 2,9: Annakokáért az Isten is felmagasztalá Őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való.
Ez beteljesedett az évszázadok során. Sok pogány király meghajolt, és elismerte Jézust urának. Nagyon érdekes tény, hogy míg a zsidók elvetették Őt, addig sok pogány király, a nemzetek királyai elfogadták Őt, ahogy Ésaiás prófétálta. Most nézzük meg egy másik Zsoltárban ugyanezt az igazságot. Ez is egy messiási zsoltár. Dávid beszél, de nem saját magáról szól végső soron, hanem Dávid Fiáról, a Messiásról.
Ez beteljesedett az évszázadok során. Sok pogány király meghajolt, és elismerte Jézust urának. Nagyon érdekes tény, hogy míg a zsidók elvetették Őt, addig sok pogány király, a nemzetek királyai elfogadták Őt, ahogy Ésaiás prófétálta. Most nézzük meg egy másik Zsoltárban ugyanezt az igazságot. Ez is egy messiási zsoltár. Dávid beszél, de nem saját magáról szól végső soron, hanem Dávid Fiáról, a Messiásról.
