Dave Hunt - Lelkek megrontója 1.

És az ő homlokára egy név vala írva... A PARÁZNÁKNAK és a föld  UTÁLATOSSÁGAINAK ANYJA.
Jelenések 17,5

A katolikus egyház azt tanítja és parancsolja, hogy a bűnök megbocsátásának joga - ami a hívek számára rendkívül előnyös, és a Szent Tanács tekintélye által is jóváhagyott - továbbra is az egyház kizárólagos joga kell hogy maradjon; és kiátkozás sújtja mindazokat, akik szerint ez a bűnbocsánat hiábavaló, illetve akik azt vallják, hogy az egyház nincs felhatalmazva arra, hogy bűnbocsánatot adjon.
A II. vatikáni zsinat tanítása

Vallásos lelkülettel tartsák meg [az egyház minden gyermeke] a régebbi korokban kelt határozatokat: Krisztus, a Boldogságos Szűz és a szentek képeinek tiszteletéről.... Ragaszkodni kell továbbra is ahhoz a gyakorlathoz, hogy a templomokban szent ábrázolásokat helyeznek el, amelyeket a hívők
tiszteletben részesítenek.
A II. vatikáni zsinat tanítása

Nézzük csak meg, mik is a reformáció gyümölcsei! A sok megosztás és a különböző felekezetekre szakadás! - hangzik el gyakran katolikus apologéták szájából. „Hogy lehetne ez a zűrzavar Istentől!” Ezzel azt állítják, hogy csak a protestánsok körein belül léteznek doktrinális különbségek, míg ugyanez nem állítható a katolikus egyházról, hiszen az 980 millió lelkes hívőnek az egysége, akik mind ugyanabban hisznek, és ugyanazt a hitet gyakorolják. Ez azonban nagyon messze van az igazságtól. A katolicizmus azért kelti az egységnek a hamis látszatát, mert a doktrinális és a vallási gyakorlatot érintő ellentéteket véka alá rejtik. A Fidelity (Hűség) szerkesztője, E. Michael Jones, vezető katolikus író szerint a hívek [azért nem hagyják el] a katolikus egyházat..., [mert ez] Krisztus
egyetlen bárkája...; nem számít, hogy az eretnekségeknek milyen hullámai csapkodják az oldalát, arra soha nincs mentség, hogy valaki kiugrik a bárkából, még a legádázabb vihar esetén sem.


Komoly megosztások

Ahogy ezt már láttuk, a pápák komoly ellentétben álltak egymással, kiátkozta egyik a másikat mint eretneket (bár a kiátkozottak még a mai napig a pápák névsorában szerepelnek); a különböző zsinatok is ellentétben álltak egymással, sőt gyakran komoly nézeteltérések voltak ugyanazon a zsinaton belül. Nagyon sok hitehagyó volt a tridenti zsinaton - amely nem képviselte széles körben a katolikus egyház nézeteit, mégis a mai hivatalos dogmák kútfejének tekinthető. Az I. vatikáni zsinaton a püspökök közül sokan ellene voltak a pápai tévedhetetlenségnek, és csak később szavaztak mellette, hogy ne vonják magukra a pápa haragját. Ugyanez történt a II. vatikáni zsinaton is, de ez alkalommal VI. Pál pápa volt az, aki elfojtotta az ellenállást.

Az új Egyetemes Katekizmus angol változata kapcsán több mint egy évig komoly megosztás volt a püspökök között. Néhány ok említésre került a Washington D. C.-ben 1993. november 15-18. között
katolikus püspökök számára rendezett országos konferencián. A jelenlevők közül sokan fejezték ki a doktrínák miatti aggodalmukat. A milwaukee-i Rembert Weakland érsek a következőket mondta a konferencián résztvevőknek: „Óriási a nyugtalanság és az aggodalom jelenleg a liturgiával kapcsolatban”. A római katolikus egyházon belüli nézetkülönbségek a legkeményebb konzervativizmustól a papok és apácák hindu, illetve buddhista hitén és gyakorlatán keresztül egészen Hans Küng liberalizmusáig terjednek. Az utóbbi annyira távol áll Róma hivatalos vonalától, hogy 1979-ben a Vatikán visszavonta Küng teológusi státuszát. Ennek ellenére rendkívüli befolyása van a katolikus egyházon belül. Vagy vegyük például Matthew Fox esetét, akit a Vatikán egy évig hallgatásra kényszerített, majd ezután olyan nézeteket kezdett el hangoztatni, amiket a legnagyobb jóindulattal is csak pogány és New Age-es jelzővel lehetne illetni. Fox, akit fegyelemsértés miatt elküldtek ugyan a dominikánus rendből, de az egyházból eretnekségei miatt nem közösítették ki, azóta anglikán lett. A klérus és a teológusok meggyőződésének széles skálája van jelen az egyházban, kezdve olyan papoktól és apácáktól, akik a marxizmus és a felszabadító teológia nézeteinek pártfogói, egészen a X. Szent Piusz Társaság fanatikusaiig, akiket mélységesen megbotránkoztat II. János Pál ökumenizmusa.