2013. október 2., szerda

Dave Hunt - Paráznáknak anyja 7.

Élet a pápai udvarban

Éveken át szinte szállóigévé vált az a mondás, hogy „Rómában van a legtöbb prostituált, mivel Rómában élnek a legtöbben cölibátusban”. IV. Sixtus pápa (1471-84) megkísérelte ezt a tényt jelentős jövedelemforrássá változtatni, így aztán egyházadót szedett a római bordélyházaktól. Később még nagyobb vagyonra tett szert azáltal, hogy megadóztatta a papok prostituáltjait is. Will Durant így számol be erről:

"1490-ben mintegy 6800 prostituáltat tartottak nyilván - nem számítva a titokban praktizálókat - a 90 ezerre tehető összlakosságból. Velencében az 1509-ben tartott népszámláláskor a 300 ezer fős lakosságból 11654 volt prostituált. Egy nyomdai vállalkozó kiadta „Velence legfontosabb és a legnagyobb köztiszteletnek örvendő kurtizánjainak nevét, címét és tarifáját”

Amikor VI. Sándor (1492-1503) pápa lett, Rodrigo Borgia, aki élete első gyilkosságát 12 éves korában követte el, diadalittasan a következőket kiáltotta: „Pápa vagyok, főpap és Krisztus helytartója!” Gibbon csak „a keresztény Róma Tiberiusának” hívja. Bár csak ritkán próbálta azt a látszatot kelteni, hogy keresztény, mégis, ahogy minden pápa, mélységesen tisztelte Máriát, és teljes odaszánást tanúsított iránta. Egy kiemelkedő firenzei tudós így ír róla.

"Romlott, kicsapongó életet élt. Nem ismert sem szégyent, sem őszinteséget, sem hitet, sem vallást. Kielégíthetetlenül kapzsi ember volt, tele ambíciókkal, és égett a vágytól, hogy minden gyerekének magas hivatalt biztosítson azért, hogy végre tudja hajtatni istentelen rendeleteit. Nem riadt vissza a legaljasabb és legkegyetlenebb módszerektől sem."

Elődjéhez, VIII. Ince pápához (1484-92) hasonlóan, Borgia szerető apaként beismerte, hogy voltak gyerekei, meg is nevezte őket, személyesen megkeresztelte azokat, biztosította számukra a legjobb oktatást, és büszkén eskette meg őket a Vatikánban rendezett szertartásokon, amin Róma leghíresebb családjai is részt vettek. VI. Sándornak 10 törvénytelen gyerekéről tudnak, közülük négy (a hírhedt Cesare és Lucrezia is) Vannozza Cataneitől, kedvenc ágyasától született. Amikor Vannozza már kiöregedett, az akkor 58 éves Borgia magához vette az akkor fiatal házas, 15 éves Giulia Farnesét. Megszerezte testvére számára a bíborosi kalapot (akit ezért csak „szoknya kardinálisaként emlegetnek), akiből később III. Pál pápa (1534-49) lett, és aki összehív-
ta a tridenti zsinatot, hogy szembeszegüljön a reformációval.