3. Ha különleges helyet biztosítunk valakinek. Ez lehet egy pozíciónak járó tisztelet hivatalos elismerése, mint például az uralkodó trónja, vagy a bírói szék, de olyan informális módjai is lehetnek, hogy egy gyűlésen az elnök mellé ültetünk valakit, vagy biztosítunk számára egy helyet a pódiumon egy nyilvános összejövetelen. Úgy is megadhatjuk ezt a fajta tiszteletet valakinek, hogy félreállunk, hogy előttünk léphessen be az ajtón, vagy magunk elé engedjük, amikor csatlakozunk egy társasághoz. A tisztelet fogalmának térbelisége is megjelent a tiszteletadás kifejezései között. Ezt szoktuk mondani nagy tiszteletben álló emberekről: “Különleges helyet foglal el a szemünkben”.
4. Ha elérhetők vagyunk valakinek a számára, vagyis odafigyelünk rá és mindarra, amit mond vagy tesz. Gyakran előfordul, hogy testileg ugyan ott vagyunk, de figyelmünk vagy gondolataink nagyon messze járnak. A gyermekek erre nagyon érzékenyek. Emlékezz csak vissza arra az időre, amikor kicsi gyermeked beszélt hozzád, és te úgy tartottad fenn a beszélgetés fonalát, hogy alkalmanként közbevetetted: “Igen”, “Értem”, vagy “Valóban?”, miközben a bevásárolnivalók listáját állítottad össze magadban, vagy azon gondolkodtál, vajon mi baja lehet a motoros fűnyírónak! Hallhattad a felháborodott kiáltást: “Te nem is figyelsz!” A hozzáférhetőség azt jelenti, hogy aktívan figyelünk arra, amit a másik ember mond, illetve úgy is jelen lehetünk a számára, ha nem folytatunk tényleges beszélgetést. Képzeld el azt a helyzetet, hogy beszélgetni kezdesz valakivel egy partin, és a második mondatod közepén észreveszed, hogy a bal vállad fölött a szoba másik sarkát lesi. Hogy fogod érezni magad? Megalázottnak, jelentéktelennek, mellőzöttnek.
Eszembe jut egyik kisunokám, aki velünk töltötte az egyik nyarat. Házunk közvetlenül a tengerparton áll, és kimentünk a strandra homokvárat építeni. A kis Lydia hat éves lehetett abban az időben. Hirtelen felnézett rám, és ezt kérdezte: “Nagypapi, miért szánsz rám ilyen sok időt?” Meglehetősen szerény időbefektetés volt ez a számomra, mégis mi történt? A kicsi lány fontosnak és értékesnek érezte magát, mivel valaki vele töltötte az idejét.
Kevés olyan dolog van, ami nagyobb mértékben gazdagítaná életünket, mint a kölcsönös tisztelet helyreállítása és újbóli alkalmazása. Ezért annak az embernek, aki tudja, hogy tisztelik, érdekében áll, hogy tiszteletre méltó módon viselkedjék. De ha valakit következetesen gyaláznak, az végül arra a következtetésre fog jutni, hogy egyszerűbb megfelelni környezete elvárásainak.
Az emberi nem tiszteletre lett teremtve. Amikor Isten megalkotta a férfit és a nőt, “dicsőséggel és tisztességgel koronázta meg őket”. Társadalmunk minden szintjén helyre kell állítanunk egymás kölcsönös tiszteletét: férj és feleség, szülők és gyermekek, munkavállalók és munkaadók, pásztorok és gyülekezetük között. Mindez Isten tiszteletével és annak a csodálatos igazságnak a felfedezésével kezdődik, hogy Ő hogyan viszonyul hozzánk: “Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek...”