Valaki azt mondta nekem, hogy én „túlságosan is lelkesen” követem Jézust. A kávémról sem tudja senki bebizonyítani, hogy túl sok cukorral iszom. Ez személyes ízlés dolga, nem? A magam részéről nem tudok betelni Jézussal! „Számomra Ő oly csodás... mert Ő előbb szeretett engem.” Milyen a te személyes ízlésed Jézus követésében? Az Úr áldjon meg! REINHARD BONNKE
Ki nem mondott szavak is lehetnek beszédesek. Pilátus, Heródes és a zsidó vezetők egészen elképedtek azon, hogy Jézus semmit nem mond az ellene felhozott vádakra. Azért nem mondott semmit, mert tudta, mi vár rá. Nem esedezett irgalomért, de még igazságos elbírálást sem kért. A hamis tanúk vallomása sem késztette rá, hogy tisztázza magát. Jézus szótlanul is SZÓLT. De ha megszólalt volna, akkor sem azt mondta volna, amit azok hallani akartak, és semmiképpen nem állt volna le velük vitázni. Amikor Pilátus megkérdezte, hogy ő-e a zsidók királya, csak annyit válaszolt: „Te mondod”. Nem ijedt meg Róma árnyékától sem. Ellenfelei úgy gondolhatták, hogy végre markukban tartják ezt a veszedelmes alakot, pedig ők csak bábuk voltak, akiknek a zsinórját a Sátán mozgatta. Jézus előre látta a sorsát, tudta, hogy megaláztatás, gúny és kínos halál vár rá a kereszten, de előre látta azt is, hogy e kozmikus küzdelemből visszatérve le fogja győzni a halált, és a világ már soha többé nem lesz olyan, mint volt! JÉZUS KRISZTUS AZ ÚR! Higgyetek benne! REINHARD BONNKE