2013. augusztus 14., szerda

Dave Hunt - Tévedhetetlenség és zsarnokság 8.

A diktatúra ellenhatása

A múlt század amerikai és francia forradalmai izzásba hozták az autokrata uralkodók iránt érzett neheztelés szikráját, és ez a szikra Európaszerte lángra lobbant. Egyetlen uralkodó sem volt olyan zsarnoki, mint maga a pápa. IX. Piusz mint „Róma és a környező települések királya” uralkodott, csakúgy, ahogy elődei is évszázadokon át a pápai államok egész területén. A demokratizmus iránti egyre nagyobb érzékenység fenyegette a pápai tekintélyt, de az I. vatikáni zsinat ezt nagymértékben lecsökkentette azáltal, hogy kinyilvánította a pápai tévedhetetlenséget. Ez majd - remélte a pápa - megteszi a kellő hatást.

Egy évvel IX. Piusz pápai enciklikája (az I. vatikáni zsinat előkészítése) előtt, amiből a fenti idézet is való, Abraham Lincoln is nyilatkozott ugyanezzel kapcsolatban Gettysburgben. Nem állhatna két ember ennél jobban szemben egymással. Lincoln az akkori válság idején a nemzeti összefogásra buzdított, ugyanakkor - valószínűleg nem szándékosan - nagyon nyilvánvalóan elítélte a római katolicizmus és a pápa zsarnoki uralmának alapját képező dogmákat. A következőkben a híres gettysburgi beszéd egy részletét olvashatjuk:

"Ahogyan ezek a tiszteletet érdemlő holtak tették, mi is egyre inkább odaszánjuk magunkat arra, amiért ők az életüket adták...; ezek az emberek nem haltak meg hiába... ez a nemzet Isten segítségével egy új szabadságnak fog életet adni...; és az emberek által választott, az emberek érdekeit szolgáló kormány soha nem fog eltűnni a föld színéről."

A Lincoln-féle eszmény a római katolicizmus szöges ellentéte. A pápák már régóta próbálták elejét venni az ilyen szabadságnak, de Amerikában - és még sok más helyen - sehogy se tudták megakadályozni ennek megvalósulását. Az olasz nép, amelyik olyan sokáig volt játékszere a francia, német és osztrák zsarnoki uralkodóknak, saját függetlenségéért vívta a küzdelmet. A szabadság legnagyobb ellenfele a vallási hév volt. Egyik katona a függetlenségért vívott harc közepette így szólt honfitársaihoz:

"Mielőtt a külső ellenséggel [a franciákkal és az osztrákokkal] kezdenénk harcolni, le kell vernünk a belső ellenséget... és szeretném, ha tudnátok, hogy ezek közül a legnagyobb ellenség a pápa....Én is olyan keresztény vagyok, mint te...; igen, az én vallásom is olyan, amelyik elszakítja a szolgaság láncait, és az emberek szabadságát hirdeti. A pápa, aki elnyomja alattvalóit, ellensége az olasz függetlenségnek, és egyáltalán nem keresztény; a kereszténység lényegét tagadja... egy antikrisztus."