2013. május 12., vasárnap

Tom Marshall - A bizalom: az elkötelezettség ára 3.

6. A bizalom olyan felelősség, amit önként kell vállalnunk

Csak akkor számíthatsz valakinek a megbízhatóságára egy adott hely­zet­ben, ha az az ember ismeri és elfogadja a bizalom feltételeit, és ma­gá­ra vállalja ezeknek felelősségét. A tudatos és megfontolt bi­za­lom­nak tu­datos és megfontolt megbízhatósággal kell találkoznia; a tu­da­tos és meg­fontolt hitnek tudatos és megfontolt hűséggel kell ta­lál­koz­nia. “Ami pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy min­de­nik hívnek találtassék.”

7. Annak az embernek, aki bízni akar, magának is megbízhatónak kell lennie

Nagyon fontos megértenünk, miért van ez így. Először is: ha meg aka­rok bízni valakiben, ahhoz szükség van arra, hogy ő is komolyan ve­gye azt a kötelezettségét, hogy megbízhatónak és hűségesnek kell len­nie. De nem valószínű, hogy magára fog venni egy ilyen meg­le­he­tő­sen ter­hes kötelezettséget velem szemben, ha azt látja, hogy én a ma­gam ré­széről egyáltalán nem veszem komolyan az ilyen kö­te­le­zett­sé­geimet. Má­sodszor: ha én magam nem veszem komolyan a meg­bíz­ha­tóság kér­dé­sét, nagyon nehezen tudom majd elhinni má­sok­ról, hogy ők ko­mo­lyan veszik, ezért nagy nehézségeim lesznek majd, ha valakiben meg aka­rok bízni.

Ezért a hitben való növekedés elhanyagolt kulcsa az, hogy nö­ve­ked­­nünk kell a hűségben. Ha kínosan ügyelünk arra, hogy betartsuk adott szavunkat, akkor sokkal könnyebb lesz elhinnünk, hogy Isten sem feledkezik meg ígéreteiről.

8. A bizalom elfogadása felelősséggel jár

Ha valaki megbízik bennem, és én elfogadom ezt a bizalmat, akkor fe­le­­lős­ség­gel tartozom, ami azt jelenti, hogy a dolgok kimeneteléért és egy esetleges kudarcért felelős vagyok. A vezetés bizalmi pozíció, mi­vel az emberek vezetőikbe vetik bizalmukat. A kérdés csak az, hogy a ve­ze­tők kinek tartoznak számadással. A válasz: mindenkinek, aki meg­bí­zott bennük, köztük követőiknek is. Sok keresztény vezető nem is­me­ri fel ezt a tényt, mások nem hajlandók tudomásul venni, de a bi­za­lom mindig felelősséggel jár.

9. Ha a bizalom egyszer megsérül, nagyon nehéz helyreállítani

A bizalom abban különbözik a kapcsolatok többi aspektusától, hogy rend­kí­vül törékeny. Ha egyszer megsérül, nagyon-nagyon nehéz hely­re­­állítani, és ehhez mindig időre van szükség. A megbocsátás le­het egy pil­lanat műve, de a bizalom és a bizalomra való készség hely­re­állítása nem megy egyik pillanatról a másikra, hanem türelmes új­já­építésre le­het szükség.

Megtörténhet, hogy valaki egyszer szeretetlenül viselkedik ve­lünk, mégis hiszünk abban, hogy alapjában véve szeretetteljes. Elő­for­dul­hat, hogy valaki egyszer durván bánik velünk, mégis meg va­gyunk győ­ződ­ve arról, hogy igazából kedves ember. De ha meg­bí­zunk valakiben, aki az­tán cserbenhagy bennünket, akkor valószínű, hogy hosszú időn ke­resz­tül megkérdő­jelezzük majd meg­bíz­ha­tó­sá­gát.
Ennek egyik oka a bizalom “mindent vagy semmit” jellegű ter­mé­sze­­té­vel kapcsolatos. Vagy megbízol valakiben, vagy nem, nem bíz­hatsz benne részlegesen. Ha mégis ezt teszed, az egy rendkívül kel­le­met­­len bizonytalanságérzést fog benned létrehozni. Hasonló mó­don, ha a bizalom megsérül, akkor nemcsak egy része szenved sé­rü­lést. Ha csak egy kicsit is megsérül, akkor teljes egészében meg­rom­lik.

A másik ok az, hogy ha megbízunk valakiben, akkor sebezhetővé vá­­lunk, ha más területen nem is, de érzelmileg és pszichikailag fel­tét­le­nül. Ha a bizalom megsérül, akkor univerzumunk, melyről azt fel­té­te­leztük, hogy kiszámítható, hirtelen meg­bíz­ha­tat­lanná, ki­szá­mít­ha­tat­lan­­ná válik. Ez félelmet, szorongást okoz, ami viszont ­védekező ér­zés­ként haragot eredményez a kiváltó okkal szemben.