A Biblia azt tanítja, hogy az ördög olyan, mint egy ordító oroszlán (1 Péter 5:8). A sötétben rejtőzik, és próbálja megrettenteni Isten gyermekeit az ordításaival. Azonban ha felkapcsolod Isten Igéjének lámpáját, felfedezed, hogy nincs semmiféle oroszlán. Csak egy egér nagy mikrofonnal! Érted? REINHARD BONNKE
A sikeres gyülekezet olyan, mint az a bizonyos égő csipkebokor: Isten beszél belőle. Szavaink az ő szavai; ha nem azok, nem érnek semmit. Az Istenért tűzben égő gyülekezet, a szent tűzzel égő csipkebokor jobban vonzza az embereket, mint bármilyen PR fogással kitalált egyházi kampány. Isten emésztő tűz, szolgái „tűznek lángjai”. Ha magunk nem lángolunk az Úrért, senki mást nem tudunk tűzbe hozni. Lehet az életünk egyébként teljesen rendben, tiszteletreméltóan és kifogástalanul végezhetjük a dolgainkat, és mégis... tűz nélkül. Helyesen, de hűvösen. A Kármel-hegyén a pogány papok hiába jártak el körültekintően az oltárra rakott áldozat dolgában, mégsem jött az áldozatukra tűz. Viszont amikor Illés helyreállította az Úr oltárát - mindent úgy, ahogy a könyvben meg van írva, a köveket, a fát, az áldozatot -, és tüzet hívott le a mennyből, a tűz lecsapott az áldozatra! A tűz volt az isteni pecsét. Az elfogadás tüze. Akár tetszik, akár nem: a keresztény hit vagy tüzes, vagy kudarcos. Szívek és életek tűzben, ragyogó arcok, szenvedélytől fütöttség és túláradó öröm.
Magadra ismertél? REINHARD BONNKE