És az asszony, amelyet láttál, ama nagy város, amelynek királysága van a földnek királyain...
Itt az elme, amelyben van bölcsesség. A hét fő a hét hegy, amelyen az asszony ül. Jelenések 17,18 és 9
Egy asszony lovagol a fenevadon, és ez az asszony az a város, amely hét hegyre épült, és uralkodik a föld királyain! Elhangzott-e valaha is ilyen kijelentés a történelem során? János apostol szerint az előző állítás elfogadásának feltétele a „bölcs elme”. Mi nem akarunk könnyedén átlépni ezen a kijelentésen. Ez a kinyilatkoztatás megérdemli, hogy odafigyeljünk rá, és akár imádkozzunk is ezzel kapcsolatban.
Az Ige nem használ homályos, sem allegorikus nyelvet, hanem teljesen egyértelműen és világosan jelenti ki, hogy: „Az asszony... ama nagy város”. Semmi nem indokolja azt, hogy az állítás mögött valami más, rejtett értelmet próbáljunk találni. Mégis megjelentek olyan könyvek, és elhangzottak olyan prédikációk, amelyek azt állították, hogy a „titokzatos nagy Babilon” egyenlő az Egyesült Államokkal. Ez nem lehet így, ugyanis az Egyesült Államok egy ország, és nem egy város. Az ember joggal utalhat úgy az Egyesült Államokra mint Szodomára, ha figyelembe vesszük azt a tisztességet, amellyel mostanában a
homoszexuálisokat illetik, de az teljesen egyértelmű, hogy az Egyesült Államok nem azonos azzal a Babilonnal, amit János apostol látott ebben a jelenésben. Az asszony egy város.
Ráadásul egy hét hegyen (vagy dombon) épített város. Ez a meghatározás kizárja, hogy az ókori Babilonról lenne szó. Csak egyetlen olyan város van, amelyet több mint 2000 éve úgy ismernek, mint a hét dombra épített várost - és ez Róma. A Thomas Nelson-féle Katolikus Enciklopédia ezt írja: „Róma városán belül, melyet a hét dombra épített városnak is neveznek, található Vatikán állam egész területe”.
Természetesen vannak más városok is, mint pl. Rio de Janeiro, amit szintén hét dombra építettek. Ezért János apostol megad még legalább hét más jellemző vonást, amik viszont egyedül csak Rómára igazak. A következő fejezetekben mindegyiket részletesen meg fogjuk vizsgálni, de most fontos, hogy felsoroljuk és röviden áttekintsük őket. Amint látni fogjuk, a világon csak egyetlen olyan város van, amely a történelem és a jelen kor eseményeinek fényében megfelel a János apostol által leírt követelményeknek, beleértve a „Babilon, a titok” meghatározást is. Ez a város tehát Róma, pontosabban Vatikán városa.
Még a katolikus apologéta, Kari Keating is beismeri, hogy Róma hosszú ideig Babilonként volt ismert. Keating az állítja, hogy Péter apostolnak ez a mondata: „Köszönt titeket... a babiloni gyülekezet” (lPéter 5,13) bizonyítja, hogy Péter Rómából írt. Ehhez a következő magyarázatot fűzi: Babilon Rómának titkos neve. A Biblia utolsó könyve hatszor használja ilyen értelemben (a hat közül négy a 17. és 18. fejezetben található), és ugyanígy megtalálható olyan nem bibliai művekben is, mint amilyen pl. a Szibilla-könyvek (5,159f.), Baruch Apokalipszise (ii, 1) és négy Ezsdrás (3,1). Eusebius Pamphilius, aki 303 körül írt, megjegyezte, hogy „azt mondják, Péter I. levelét... Rómában írta; és hogy ezt ő maga is jelzi azáltal, hogy a városra képletesen mint Babilonra utal.
Ami az asszony homlokára írt TITOK szót illeti, ez tökéletesen illik Vatikán városára. A titok vagy misztérium a római katolicizmus lényegét képezi, kezdve a „Mysterium Fidei” szavaktól (amit akkor mondanak, amikor állítólag a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé változik) egészen az egész világon elterjedt, titokzatos Mária-jelenésekig. Minden egyes „szentség” a keresztségtől a betegek szentségéig (utolsó kenet) magán viseli azt a misztikus hatalmat, amit a hívők a papnak kell, hogy tulajdonítsanak. Róma új katekizmusa kijelenti: „a
liturgiának célja az, hogy beavassa a hívőket Krisztus misztériumába, továbbá, hogy az egyház liturgiájának egésze maga is „misztérium” (titok).
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
