Peter Horrobin - Hogyan lépnek be a démonok 8.

3.         Okkult bűn

Az „okkultizmus” egy átfogó kifejezés, amely azokat a – gyakran vallásos természetű – gyakorlatokat jelenti, amelyeknek erőforrása egyértelműen nem Isten. Az okkult gyakorlatokat folytató emberek köre azoktól, akik világosan tudják, hogy az általuk gyakorolt okkultizmus ágazata démoni erőkre támaszkodik (például a boszorkányság) egészen azokig terjed, akik nem is ismerik fel a démonok jelenlétét, de megtévesztés folytán valamilyen démoni erő rendszerének hatása alá kerültek, amely az ellenőrzése alatt tartja őket (például a jóga tanfolyamok tudatlan résztvevői).

Az „okkult” szó egyszerűen annyit jelent, hogy rejtett, és nagyon pontosan leírja azt a módot, ahogyan a Sátán megpróbál ezen a világon tevékenykedni – titokban, – és ahogyan ráveszi az embereket arra, hogy imádják őt, néha anélkül hogy felismernék azt, hogy ő létezik. Ugyanis ha imádják a Sátánt, akkor igent mondanak a démonoknak, és ha valakinek az életében okkult erők működnek, akkor a Sátánnak van egy olyan kapaszkodója, amit nem könnyű eltávolítani. A szabadító szolgálat nélkül egész életükben megmaradnak ebben az állapotban, és Isten igéje szerint gyermekeik három vagy négy nemzedéken keresztül szenvedhetnek ennek követ­kez­mé­nyei­től (2Mózes 20:5).

Az ige sokszor és sokféle módon figyelmeztet minket erre a veszélyre. Az 5Mózes 18:9-14-ben az Úr Mózesen keresztül figyelmezteti Izrael népét, mielőtt belépnének az ígéret földjére, hogy ne folytassanak jövendőmondást, ne beszéljenek a halottak szellemeivel és ne csináljanak semmiféle olyan utálatos dolgot, amelyeket az Úr megvet.

A 2Királyok 21:6-ban Manassé, Júda királya, újra bevezet számos gonosz szokást, köztük a jövendőmondást, a mágiát, valamint a médiumok és a jövendőmondók igénybevételét. Ez az engedetlenség végül Jeruzsálem elestéhez vezetett Krisztus előtt 598-ban.

Azt tapasztaltuk, hogy a Sátán csak ritkán várja meg, amíg másodszor is meghívást kap valakinek az életébe az okkultizmus valamilyen formájában való részvétel útján. Sok ember, akit lelkigondozásban részesítettünk, úgy démonizálódott, hogy csak egyszer ment el egy jövendőmondóhoz vagy egy cigány tenyérjóshoz, egy ábécés deszkalappal való szellemidézési szeánszra, csak egyszer hallgatta meg egy asztrológus „próféciáját”, vagy csak egyszer keveredett bele a sok száz lehetőség egyikébe.

Az okkultizmusban való részvétel súlyos és veszélyes, és sok problémának ez a gyökere. Újra meg újra meglepődöm azon, hogy azok közül az emberek közül, akik hozzánk fordulnak, milyen sokan belekeveredtek az okkultizmus valamilyen formájába, vagy milyen sok embernek voltak olyan szülei, nagynénje, nagyszülei stb., akik – akár még kicsi gyermek korukban – elvitték őket valakihez, aki az okkultizmus valamelyik válfaját gyakorolta.

Egyetlen kivezető út létezik, ez pedig a Jézus nevében rejlő hatalom.