2013. május 30., csütörtök

R. Liardon - John Alexander Dowie 10.

Miután jogi úton való próbálkozásaik meghiúsultak, ellenségei azt ter­vezték, hogy kiadói kiváltságaitól fosztják meg. 1894-ben már világ­szerte olvashatták Dowie Levelek a Gyógyulás Fájáról című, heten­te megjelenő folyóiratát, amely bőséggel közölte a tanításokat és gyógyulások történeteit. Mondanunk sem kell: ez az újság nagyon kö­zel állt Dowie szívéhez - szeretetteljesen csak „Kis Fehér Galamb"-nak becézte.

Személyiségéből adódóan Dowie sohasem szépítgette szavait írá­saiban sem. Szenvedélyesen ostorozta a bűnt, és leleplezte a gonosz tevékenységét. Azok, akiket cikkei a legfájdalmasabban érintettek, az újságban újabb lehetőséget fedeztek fel arra, hogy véget vessenek szol­gálatának. A Levelek a Gyógyulás Fájáról ugyanis a búvalbélelt és ha­talmaskodó felekezetektől is óva intette az olvasót.
Az egyszerű emberek azonban szerették, hogy oly drámaian, ugyanakkor egyenesen beszél. Sokan maguk is ugyanazt mondták volna, így Dowie-ban szócsövüket látták. Még haragosai is olvasták az újságot - annak ellenére, hogy megvetették őt, kíváncsiak voltak mondanivalójára. Ennek köszönhetően a lap példányszáma gyorsan nőtt, és sokan úgy vélték, hogy Dowie támogatottsága és szolgálata jó­részt ezzel a kiadvánnyal kapcsolható össze.

Chicago főpostamestere lelkes katolikus volt. Dowie rosszakarói te­hát eljuttatták ehhez az emberhez egyik prédikációját, amelyben a pá­pa tévedhetetlenségét cáfolta. A tisztviselő úgy megsértődött, hogy azonnal megvonta Dowie-tól a postakedvezményt, ami arra kényszerítette őt, hogy az addigi postaköltség tizennégyszeresét fizes­se ki!
Dowie eszén azonban nem tudtak túljárni. Kifizette az összeget, majd nyomatékosan megkérte olvasóit: írják meg Washingtonba, mekkora igazságtalanság történt. Támogatói egyesült erővel akcióba léptek, és a washingtoni főpostamester azonnal kihallgatásra kérette Dowie-t. Mihelyt előadta sérelmét, és megmutatta a chicagói hírlap­ban róla közölt aljas hazugságokat, a kormány habozás nélkül feljelen­tette az újságot szerkesztőjével együtt. A történethez hozzátartozik, hogy ugyanez a szerkesztő - Dowie egyik legádázabb rosszakarója - 1896-ban egy más ügy miatt börtönbe is került, nyilvánosan megszé­gyenült, és teljesen tönkrement.

Mialatt Washingtonban tartózkodott, William McKinley elnök is fogadta, és meleg köszönetét mondott, mivel Dowie mindaddig ima­támogatásáról biztosította, amíg McKinley hivatalban marad. A Fehér Házból távozóban Dowie megjegyezte kísérőinek: attól tart, hogy az elnök életét veszély fenyegeti. Később olvasóit is megkérte, hogy imádkozzanak az elnök biztonságáért, mert nem vigyáznak rá megfelelően. Dowie prófétikus intelmei ellenére 1901. szeptember 6-án a New York állambeli Buffalóban rálőttek McKinley-re, aki nyolc nappal később belehalt sérülésébe. Ő volt az Egyesült Államok harma­dik elnöke, aki merényletben vesztette életét.