Azokban a napokban az adósság tragikus dolog volt. Családapák szeretteikkel együtt rabszolgaságra jutottak, és nem volt reményük a szabadságra. Csak a kürtölés esztendejében szabadultak fel. Akkor hazamehettek az adósok. Ha valaki nem ment haza, csak ő tehetett róla. A törvény azt mondta: "Menj!” Ha valaki a kürtölés esztendeje után is rabszolga volt, akkor az önként maradt a szolgaságban.
Jézus Krisztus kihirdette a kürtölés esztendejét az egész emberiség számára. Mindaz, amit Izrael a kürtölés esztendejéről tudott, most Isten országának valódi kürtölési esztendejéhez képest csak szerény előképpé vált. Életek szabadulnak fel, bűnadósságok töröltetnek el, szabaddá lesz a test, a szellem és a lélek. Ebben az országban nincsenek izzadó rabszolgák. Nincsenek béklyók. Senkit sem az ördög irányít. Halleluja! Micsoda kürtölési ünnep!
Az Úr Názáretben ezt az Igét egy új korszak királyi programjává változtatta. Közkegyelmet hirdetett az ördög összes foglyának: "Foglyokat vitt fogva.” "A bűn tirajtatok nem uralkodik." Ezt jelenti ki
az Ige, meg ezt is: "Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, hogy a törvény alatt levőket megváltsa" (Gal 4:4-5).
Ez "az Úr kedves esztendeje". A magas műszaki színvonal nem tette szükségtelenné a szabadulást. Minden nemzetben nyüzsögnek a rabszolgák - mindenféle hitvány szokás rabszolgái, a félelem, a kétség, a depresszió rabszolgái. Az ördög soha, senkit nem helyez - feltételesen sem - szabadlábra. Az emberek mindenütt hajlamosak a bukásra, a bűnre, erkölcsileg sérültek, szellemi láncok között sínylődnek. Milyen képtelenség! Hiszen itt a felszabadulás éve!
Ezt hirdesd! Az emberek elfelejtették ezt. Elfelejtették, hogy Krisztus a földön élt. Nem a kereszténység előtti korban élünk. Nem arra várunk, hogy Krisztus eljöjjön és győzzön. A háborúnak vége! Miénk a szabadság! Jézus kinyitotta a szabadság királyságát, és megfújta a szabadság trombitáját, amikor a kereszten így kiáltott: "ELVÉGEZTETETT!"
Olyan emberek, akiknek jobban kellene tudniuk, mi az igazság, a "kereszténység utáni” kornak hívják ezt, mintha Krisztus munkája csak egy elmúlt korra vonatkozott volna. Ez egyáltalán nem igaz! Krisztus örökre kinyitotta a börtönajtókat, nem csak a múlt egy bizonyos időszakára. Jézus művét nem lehet kimeríteni, vagy meg nem történtté tenni, mert ez a földön ma működő legnagyobb megváltó erő. Soha többé nem lehet a börtönajtókat ráreteszelni az emberekre. Amikor Jézus kinyit egy ajtót, azt senki nem zárhatja be. "Akit a Fiú megszabadít, az valósággal szabad." Miért sorvadoznak milliók az ördög koncentrációs táborában? Ma van a közkegyelem napja. A Győztes betörte a kapukat - eljött a megkönnyebbülés ideje.